Szemlélődés és együttérzés a teremtett világ megőrzéséért – a pápa a Laudato si közösségekhez
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Ferenc pápa a Laudato si közösségek képviselőit az enciklikája által javasolt átfogó ökológia élharcosainak nevezte, majd az átfogó jelzőt értelmezte: Átfogó a feladat, mert mindnyájan teremtmények vagyunk és a világban minden kapcsolatban áll egymással, amire a pandémia is rávilágított. A klímaváltozás nemcsak a természet egyensúlyát borítja fel, hanem szegénységet és éhséget okoz, miközben a legsebezhetőbbeket sújtva, sokszor országaik elhagyására kényszeríti őket. A természet elhanyagolása és az igazságtalanság kölcsönösen hatnak egymásra: nincs ökológia igazságosság nélkül és nincs igazságosság ökológia nélkül. A teremtésvédelem átfogó terveket igényel, hosszú távú előretekintést és gyors cselekvést, mert az elhanyagolt holnapot a fiatalok és a szegények számon kérik majd rajtunk.
Nem vagyunk idegnek Isten szemében, együttérzése éppen a mi közömbösségünk ellentettje
A minket körülvevő világra szemlélődve tekintsünk, mert az lelassítja a tekintetünket, kioltja kezünkben az okos telefonjaink alkalmazásait. Isten szemével tekintsünk a világra, mely mindenkit értékesnek talál. Aki szemlélődik, nem összetett kezekkel teszi ezt, hanem konkrétan nekifog a tennivalónak. A szemlélődés gyümölcse az együttérzés, ami továbblép a bocsánatkéréseken és az elveken és kész arra, hogy a másikban meglássa a fivért és nővért, akit meg kell védenie. Istentől kell megtanulnunk a helyes rátekintést, mert ő ránk nem mint egyedekre néz, hanem mint a gyermekeire, mint egyetlen családra, mely ugyanabban a házban lakik. Nem vagyunk idegnek az ő szemében, együttérzése éppen a mi közömbösségünk ellentettje.
A jelen pillanat nagy kihívása az egyetemes testvériség megteremtése
Az együttérzés a közömbösség, a nemtörődés epidémiájának legjobb vakcinája. Az együttérzés nem egyfajta pietizmus, jámborkodó érzés, hanem új kapcsolatteremtés a másikkal. Magára veszi a másik gondját irgalmas szamaritánusként és nem fordítja el a fejét a másik fájdalmas látványa előtt. Választást jelent, döntést, hogy a másikban ne ellenséget, hanem felebarátot lásson. Élesen kikelt a pápa a nyugati társadalmak pazarló, leselejtező életmódja ellen, aminek leküzdése igazságos politikai döntéseket igényel. Ennek jegyében egyetemes testvériséget kell megteremteni, ami a jelen pillanat nagy kihívása. Végül Ferenc pápa ismételten megköszönte jelenlétüket, tevékenységüket, majd Isten áldását kérte rájuk.
