Ferenc pápa március elején Irakba látogat négy napra Szent II. János Pál álma nyomában
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A világjárvány okozta tizenöt hónapos szünet után Ferenc pápa újrakezdi nemzetközi apostoli látogatásait. „Miután elfogadta az Iraki Köztársaság és a helyi katolikus egyház meghívását, Ferenc pápa apostoli látogatást tesz Irakban 2021. március 5-e és 8-a között. Útja során felkeresi Bagdadot, az Ábrahám emlékéhez kötődő Ur fennsíkot, majd Erbil és Moszul városait, míg végül Karakost a ninivei fennsíkon. A látogatás részletes programjáról a maga idejében adnak hírt, mely számba veszi a világ egészségi helyzetének az alakulását”.
„Irakra gondolva sürgetően visszatér a látogatás szándéka”
Az apostoli látogatás bizonyára konkrét gesztust jelent a súlyos gyötrelmeket átélt helyi lakosságnak. Ferenc pápa közel másfél éve, 2019. június 10-én hangot adott szándékának, amikor fogadta a Keleti Egyházakat Segítő Mű, a Roaco képviselőit: „Irakra gondolva sürgetően visszatér a látogatás szándéka, hogy előre nézhessünk a közjó együttes, megosztott és békés építésére, a társadalom minden vallási alkotóelemének a részvételével és hogy ne essünk vissza a korábbi feszültségbe, melyek a soha meg nem csendesülő helyi konfliktusokból erednek”.
Újjáépítés és megbékélés
A látogatás lehetősége mind konkrétabbnak tűnt 2020. január 25-én, amikor Ferenc pápa kihallgatáson fogadta Barhám Száleh iraki köztársasági elnököt: A vatikáni tárgyalásokon, számba véve Irak nagy kihívásait, kiemelték a stabilitás, a párbeszéd és az újjáépítés szükségességét. Központi téma volt a kereszténység történelmi jelenlétének a megőrzése, továbbá biztonságuk és jövőjük garantálása. Irakban ugyanis 2003 előtt, mely évben megdöntötték Szaddam Husszein uralmát, a keresztények létszáma 1-1,4 millió közt mozgott. 2014 és 2017 között, amikor az úgynevezett Iszlám Állam elfoglalta a ninivei fennsíkot, a keresztények létszáma drámaian lecsökkent, mintegy negyedére, hiszen jelenleg 300-400 ezer lelket számlálnak. A háborús veszteségek a lakosság körében, a romba dőlt házak, a gazdasági válság, a közel kétmillió benső migráns és a korrupció jelzi, hogy milyen nagy és sürgős feladat az újjáépítés. Ez utóbbit nehezíti, hogy az Unicef adatai szerint az országban mintegy 4 millió személy szorul humanitárius támogatásra. Jelenleg pedig a világjárvány teszi próbára Irakot: a 38 milliós országban 560 ezer ember fertőződött meg és 12500-an hunytak el a járványban.
Húsz évvel Szent II. János Pál nagy álma után
A helyi egyház feladata, hogy megvalósítsa Péter jelenlegi utódjának a látogatását, mégpedig Szent II. János Pál pápa tervének a meghosszabbításaként. Ő ugyanis a Nagy Jubileum előtt, 1999 december elseje és harmadika között kereste volna fel a káldeai Ur fennsíkján Ábrahám emlékezetét. A tervbe vett és előkészített útra azonban nem került sor, mert Szaddam Husszein pár hónappal korábban lemondta a látogatást. Húsz évvel Szent II. János Pál nagy álma után, Ferenc pápa iraki útja egyszerre lehetne jele a helyi újjáépítésnek és világviszonylatban a járvány utáni újrakezdésnek.
