Ferenc pápa az iraki politikai vezetőkhöz: békés együttélést, a vallási közösségek elismerését

Gedő Ágnes – Vatikán

Március 5-én, pénteken Ferenc pápa megkezdte négynapos látogatását Irakba a testvériség jegyében. Ez a 33. nemzetközi útja, melynek mottója: „Mindnyájan testvérek vagytok” (Mt 23,8). A pápa indulás előtt fogadott egy iraki menekültekből álló csoportot. Szokásához híven imádkozott a Santa Maria Maggiore bazilikában a Szűzanyához, akinek lorétói képmása a repülőúton is elkísérte. 100 éve nyilvánították a Lorétói Szűzanyát a repülőn utazók védőszentjévé, a loretói búcsút pedig a pápa 2021. december 10-ig meghosszabbította.

Róma Fiumicino repülőteréről a Szentatya Bagdadba utazott, ahol helyi idő szerint 14 órakor a repülőtér VIP-várótermében találkozott az ország miniszterelnökével. Ezt követően az elnöki palotában tartották meg a hivatalos fogadó ünnepséget. Az államelnök dolgozószobájában tett udvariassági látogatás után a pápa az elnöki palota nagytermében elmondta első hivatalos beszédét a politikai vezetőknek, a civil társadalom képviselőinek és a diplomáciai testületnek.

A pandémia összefogást sürget

Háláját fejezte ki a régóta várt utazás létrejöttéért, hogy eljöhetett Ábrahám próféta földjére, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám nagy hagyományainak bölcsőjéhez.

Zarándokként köszöntötte a helyi katolikus egyházat, akiket meg akar erősíteni a hitben, a reményben és a szeretetben az iraki társadalom körében. Látogatása a pandémia idejére esik, melyből világszerte próbálnak kilábalni az államok. Nemcsak az emberek egészségére, hanem a társadalmi és gazdasági körülményekre is súlyos csapást mért a Covid-19 járvány, kiszolgáltatottá és bizonytalanná tette életünket. A pápa összefogást sürget, melynek egyik lényeges lépése, hogy mindenki vakcinához jusson. Ez azonban nem elég: újra kell gondolni életstílusunkat, életünk értelmét, hogy jobb emberként kerüljünk ki a válságból és arra alapozzuk a jövőnket, ami összeköt, nem pedig arra, ami elválaszt.

Az emberi család tagjai vagyunk

Irak az elmúlt évtizedekben elszenvedte a háborúk, a terrorizmus és a fundamentalista szélsőségesek csapásait, mely nem viseli el a különböző vallási és etnikai csoportok békés együttélését, kulturális különbözőségét. Mindez halált hozott, pusztítást, ma is látható romokat hagyott maga után. A károk messze nemcsak anyagiak, hanem mélyen megsebezték az emberek és az iraki közösségek lelkét, melynek gyógyítása évekbe telik. Ferenc pápa külön szólt a jazidiakat ért embertelen üldözésről, gyilkosságokról, mely már létüket fenyegeti. Csak akkor indíthatjuk el a tényleges újjáépítést és hagyhatunk az utánunk jövő nemzedéknek egy jobb, igazságosabb és emberibb világot, ha mi, meglévő különbözőségeinkkel együtt ugyanannak az emberi családnak a tagjaiként tekintünk egymásra. Az iraki társadalmat évezredek óta jellemző változatos vallási, kulturális és etnikai arculat értékes kincs, amiből meríthetnek, nem pedig eltávolítandó akadály.

Azonos jogokat minden vallási közösségnek

Ma Iraknak meg kell mutatnia mindenki előtt, különösen a Közel-Keleten, hogy a különbözőségek ne konfliktusforrások legyenek, hanem összhangban működjenek a civil életben. A testvéri együttéléshez türelmes és őszinte párbeszédre van szükség, melyet az igazságosság és a jog tiszteletben tartása védelmez. Nem könnyű feladat: fáradságos elkötelezettséget kíván mindenkitől, hogy felülemelkedjen a vetélkedésen és a szembenálláson, és megtalálja magában a közös kulcsot, identitásunkat, mely szerint ugyanannak a Teremtő Istennek a gyermekei vagyunk. Erre az alapelvre hivatkozik a Szentszék Irakban és másutt is, hogy az illetékes hatóságok minden vallási közösséget elismerjenek, azonos jogokkal, tisztelettel és védelemmel lássanak el.

Szolidaritás és tisztességes politika

Szolidárisnak kell lennünk egymással, felebarátként, útitársként kell tekintenünk a körülöttünk élőkre. Különösen a kiszolgáltatott és rászoruló emberek esetében, akik az erőszak, az üldözés, a terrorizmus miatt elveszítették családtagjaikat, otthonukat, ingóságaikat. Legyünk szolidárisak azokkal, akik nap mint nap küzdenek a biztonságért és az előre jutásért, mialatt nő a munkanélküliség és a szegénység. Felelősek vagyunk egymásért, a gazdaságban, a nevelésben és a környezetvédelemben egyaránt. A válságból úgy kell kilábalnunk, hogy mindenkinek méltó életkörülményeket biztosítunk – hangsúlyozta az iraki vezetőknek a pápa. Ehhez vissza kell szorítani a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, az illegalitást. Növelni kell az igazságosságot, a tisztességes, átlátható szerepvállalást és megerősíteni az intézményeket. Így stabilabb és egészségesebb politikát kapunk, ami a fiatalok elé jobb jövő reményét festi.

Garantálni minden állampolgár jogait

Ferenc pápa utalt rá, hogy előde, Szent II. János Pál pápa is milyen sokat imádkozott az iraki nép számára a békéért, mennyi szenvedését ajánlotta föl azért, hogy véget érjen a pusztítás és a kegyetlenség időszaka. Nagyon sokat imádkoztunk Irak békéjéért, és Isten mindig meghallgat! Nekünk is hallgatnunk kell Istenre, és követnünk az általa kijelölt utat. Tegyük félre a részérdekeket, zárjuk ki a külső tényezőket, és a helyi lakosság érdekeit tegyük előtérbe! Adjunk szót a béke kézműveseinek! A kicsinyeknek, a szegényeknek, az egyszerű embereknek, akik élni, dolgozni akarnak, békében imádkozni. Elég volt az erőszakból, a szélsőségességből, a széthúzásból, az intoleranciából! Adjunk teret minden állampolgárnak, aki együtt akarja építeni Irakot a párbeszédben! Azoknak, akik a kiengesztelődés, a közjó érdekében félreteszik önös érdekeiket.

A keresztények hozzájárulnak Irak virágázásához

Az elmúlt években Irak igyekezett lefektetni egy demokratikus társadalom alapjait. Ebben részt kell vennie minden politikai, társadalmi és vallási csoportnak, és garantálni kell valamennyi állampolgár alapvető jogait. Senkit nem szabad másodosztályú állampolgárként kezelni. A nemzetközi közösség továbbra is támogassa a kiengesztelődést a Közel-Keleten. Dicséretes azon államok és nemzetközi szervezetek tevékenysége, amelyek segítenek Irak újjáépítésében és a menekültek ellátásában. A vallás természetéből fakadóan a béke és a testvériség szolgálatában kell, hogy álljon. Isten nevét nem lehet arra használni, hogy igazoljuk az emberölést, a száműzetést, a terrorizmust és az elnyomást. Isten mindenkinek egyforma méltóságot és jogokat adott, ezért arra szólít, hogy terjesszük a szeretetet, a jóindulatot és az egyetértést. A katolikus egyház Irakban is mindenki barátja kíván lenni, a párbeszéden keresztül együttműködni minden vallással a béke érdekében.  A keresztények ősi időkre visszanyúló jelenléte ezen a földön, hozzájárulásuk Irak életéhez gazdag örökség, mely továbbra is szeretne mindenkit szolgálni. A keresztények részvétele a közéletben, állampolgári jogaikkal, szabadságukkal és felelősségükkel megmutatja majd, hogy egy egészséges vallási, etnikai és kulturális sokszínűség hozzájárulhat Irak növekedéséhez és harmóniájához – mondta még Ferenc pápa a politikai vezetőknek, a civil társadalom képviselőinek és a diplomáciai testületnek, majd az egész iraki népre Isten bőséges áldását kérte.