Ferenc pápa üzenete a biodiverzitásról tartott UNESCO fórumra: új életstílusokra kell nevelni
Somogyi Viktória – Vatikán
Az UNESCO fórumra küldött üzenetében a pápa köszönetét fejezte ki, hogy korunk legsürgetőbb problémáival foglalkoznak, majd kifejtette a Szentszék álláspontját a biodiverzitás kérdésében. Az éghajlatváltozás és a szélsőséges szegénység elleni küzdelem két összetett és egymástól függő célkitűzés, amelyek fényében egy új fejlődési modellt kell kialakítani, amely „minden embert és az egész embert” helyezi a középpontba (Popolorum progressio, 14.), mint alapvető tartóoszlopot, amelyet tiszteletben kell tartani és védelmezni kell, egy olyan módszertant alkalmazva, amely magában foglalja a szolidaritás etikáját és a „politikai jótékonyságot” (Fratelli tutti, 180., 182.). Csak így lehet előmozdítani egy valóban egyetemes közjót, a szeretet igazi civilizációját, amelyben nincs helye a közöny és a pazarlás világjárványának – nyomatékosította üzenetében a pápa.
Felelősségteljesen felvállaljuk közös otthonunk törékenységét
A globális felmelegedés legszegényebbekre gyakorolt hatása arra hív bennünket, hogy a jelenlegi társadalmi-környezeti válságra adott választ tekintsük egyedülálló lehetőségnek arra, hogy felelősségteljesen felvállaljuk közös otthonunk törékenységét (vö. uo., 117.), az életkörülmények, az egészségügy, a közlekedés, az energiabiztonság javítását és új munkalehetőségek megteremtését.
Ez a nézőpont, amelybe beleilleszkedik a Párizsi Megállapodás, fokozatosan tudatosítja bennünk azt a tény, hogy az éghajlatváltozás sokkal inkább erkölcsi, mint technikai kérdés, és hogy a döntő fordulópont csak akkor válik lehetségessé, ha befektetünk az új nemzedékek eddig feltáratlan új életstílusokra nevelésébe, amelyek tiszteletben tartják a teremtett világot.
Kiemelkedően fontos, hogy a fiatalokat a teremtett világ és a mások tiszteletének megóvására neveljük
Kiemelkedően fontos, hogy a fiatalokat a teremtett világ és a mások tiszteletének megóvására neveljük, hogy képesek legyenek részt venni az új termelési és fogyasztási szokások előmozdításában, a gazdasági növekedés új modelljének létrehozása érdekében, amely a környezetet és az embereket helyezi a középpontba. Ebből a célból a pápa az UNESCO-t döntő fontosságú intézménynek nevezte, és örömének adott hangot, hogy ez a konferencia a klímavészhelyzet etikai következményeire összpontosít a tudományos szempontok elmélyítése érdekében.
Felül kell vizsgálni a jelenlegi fejlődési modellt
Ha hatékonyan akarunk küzdeni a klímaváltozás ellen, közösen kell cselekednünk, alaposan felülvizsgálva a jelenlegi fejlődési modellt, hogy helyre hozzuk rendellenességeit és torzulásait. A globális felmelegedés súlyos jelenségére konkrét válaszokat kell adni, ami erkölcsi kötelesség. A cselekvés elmaradásának közvetett hatásai lesznek, különösen a társadalom legszegényebb rétegeire, akik szintén a leginkább kiszolgáltatottak e változások miatt.
Fenntartható termelési és fogyasztási rendszer előmozdítása
Ferenc pápa üzenetében örömét fejezte ki, hogy nemcsak a kormányok képviselőit, hanem a civil társadalmat, a magánszektort, az egyetemi és a tudományos világot, a helyi közösségeket és az őslakosokat is felkérték, hogy járuljanak hozzá ehhez a konferenciához. Ezek a nem állami szereplők, akik gyakran élen járnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, különös érzékenységgel rendelkeznek az innovatív eszközök felkutatásában a fenntartható termelési és fogyasztási rendszer előmozdítása érdekében. Ezáltal a Föld és a szegények kiáltásának közvetítőivé válnak. Ezért megérdemlik, hogy a politikai vezetők értékeljék és figyelembe vegyék hozzájárulásukat, hogy döntéseik igazságosak és előrelátóak legyenek.
Gondoljunk mindenki javára, az egyesekével szemben
A pápa üzenete végén hangsúlyozta: hamarosan lejár a globális megoldások keresésének ideje, és a jelenlegi egészségügyi vészhelyzet arra kényszerít bennünket, hogy „gondoljunk az emberekre és mindenki javára, az egyesekével szemben” (uo., 33). Ezért a pápa reményének adott hangot, hogy ez a konferencia Isten segítségével hozzájárulhat az éghajlatváltozás és egyúttal a szegénység elleni harchoz szükséges átalakulási folyamatok megerősítéséhez, elősegítve ezzel a valódi átfogó emberi fejlődést.
