Reinhard Marx müncheni bíborosérsek közzétette a pápának küldött levelét lemondásáról
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A bíboros tovább folytathatja püspöki szolgálatát, amíg nem születik döntés a kérdésben
Marx bíboros levelében „személyes és adminisztrációs szinten hozott intézményes és rendszerszerű tévedéseket” említ a Németországban elkövetett visszaélések egyházi kezelésében. A müncheni érsek levelét Ferenc pápának írta és neki küldte el május 21-én, bejelentve ebben a szándékát, hogy lemond a München-freisingi érseki hivataláról. A müncheni érsekség a Szentatyának küldött levelet feltette a főegyházmegye hivatalos honlapjára, a következő magyarázattal: „Ferenc pápa értesítette Marx bíborost, hogy közzé lehet tenni a neki írt levelet és hogy a bíboros tovább folytathatja püspöki szolgálatát mindaddig, amíg nem születik döntés a kérdésben”.
Ez a holtpont, kiindulóponttá válhat
A levélben Marx bíboros – aki 2020-ig a német püspöki konferencia elnöke volt – a jelenlegi németországi egyházi helyzet elemzéséből indul ki és megállapítja, hogy „a német egyház mostani válsághelyzetét a mi személyes tévedésünk, a mi bűnünk okozta”. „Úgy tűnik - és ez az én benyomásom –, hogy most egy holtpontra jutottunk, de ami fordulóponttá válhat az én személyes húsvéti reményem szerint”.
Közös felelősség a visszaélések válságában
A bíboros már egy éve latolgatja lemondása benyújtását: „Az elmúlt hónapokban, imádság közben, ismételten végig gondoltam lemondásom lehetőségét a lelkek megkülönböztetése révén arról, hogy milyen döntést hozzak. Valójában arról van szó, hogy magamra vállaljam a közös felelősséget az utóbbi évtizedekben az egyház képviselői részéről elkövetett szexuális visszaélések okozta katasztrófa miatt”. Marx bíboros az elmúlt hónapokban felkérte a Westpfahl Spilker Wastl intézetet – mely korábban a kölni egyházmegye visszaélés ügyeinek a felmérését végezte –, hogy készítsen jelentést a München-freisingi érsekség jelenlegi helyzetéről, azt remélve, hogy érdek- és befolyásmentes tanulmány készül. Marx bíboros az elmúlt évben „Spes et Salus – Remény és Üdvösség” nevű közhasznú Alapítványt hozott létre azzal a megbízatással, hogy segítse a szexuális visszaélések áldozatainak gyógyulását és kiengesztelődését. A bíboros úgy döntött, hogy saját magánörökségének nagyobbik részét az Alapítványnak adományozza.
Személyes és adminisztratív hibák
Marx bíboros több nyelven közzétett levele hivatkozik az utóbbi évtizedekben folytatott „nyomozásokra és szakvéleményekre”, melyek „állandóan azt jelezték számára, hogy személyes tévedések és adminisztrációs hibák történtek, intézményes szinten, rendszeres jelleggel”. A jelenleg folyó viták kapcsán a bíboros megjegyzi, hogy „az egyházban néhányan nem akarják elfogadni ezt a közös felelősséget, sem pedig az intézmény bűnösségének fennállását”. Ebből adódik, hogy „ellenséges magatartást tanúsítanak a reform és megújulás szellemében indított bármiféle párbeszéddel szemben, a szexuális visszaélések okozta válság kapcsán”.
Egyedül a szinodális út segíthet
Marx bíboros szerint két szempontot nem szabad szem elől téveszteni, melyek „egyfelől az embereknek tulajdonítható bűnök, másfelől pedig az intézményes tévedések, amik együttesen állítják az egyházat a változás és a reform elé”. A megoldás „fordulópontját” a bíboros egyesegyedül a „szinodális útban” látja, mely valóban lehetővé teszi a szellemek helyes megkülönböztetését.
A püspökök tekintélyének a csökkenése
42 éves papi és 25 éves püspöki szolgálatára visszatekintve – melyből húszat egy nagy egyházmegye élén töltött –, a bíboros e nagy tapasztalata jegyében fájdalommal állapítja meg, hogy „olyan mértékben csökkent a püspökök iránti bizalom az egyházi és a világi körökben, hogy valószínűleg a mélypontjára jutott”. „Másfelől pedig nem elegendő a felelősségvállalás és a regálás csakis abban a pillanatban, amikor különféle adatok alapján, sikerül azonosítani az egyes felelősöket tévedéseikkel és mulasztásaikkal, hanem inkább az szükséges, hogy mi püspökök vállaljunk felelősséget az egyház egészéért is. Még kevésbé szabad arra korlátozódni, hogy e rendellenességeket a múlthoz és annak felelőseihez kapcsoljuk és eként mintegy eltemessük azokat”. Marx bíboros „személyesen bűnösnek és társ-felelősnek érzi magát a hallgatás és a mulasztás és az intézmény képének tulajdonított túl nagy súly miatt. Csak 2002, de főként 2010 óta azonosították a szexuális visszaélések felelőseit és ez a változás még nem ért véget. A legnagyobb vétkünk a múltban azonban az volt, hogy elhanyagoltuk és nem vettük tudomásul az áldozatokat”.
Hibáztunk, de elsősorban én
„Hibáztunk” – szögezi le levelében Marx bíboros –, majd kifejti, hogy a „mi” alatt elsősorban önmagát érti. „Ezért mond le, mintegy annak a kifejezésére, hogy kész elfogadni a felelősséget, ami egyúttal jele az új kezdetnek, az egyház újraindulásának és nemcsak Németországban”. „Szeretném megmutatni, hogy nem a megbízatás áll az első helyen, hanem az evangélium küldetése. Ez is része a lelkipásztori küldetésnek”, majd hozzáteszi, hogy „továbbra is szívesen marad pap és püspök és végez lelkipásztori szolgálatot mindig és mindenesetre, sőt még intenzívebb munkával szeretné szolgálni az egyház megújulását”.
A 67 éves Reinhard Marx 1953-ban született, 1979-ben szentelték pappá a paderborni egyházmegyében, a münsteri egyetemen doktorált, 1996-ban szentelték püspökké, 2001-ben lett Trier püspöke, majd 2007-ben nevezte ki XVI. Benedek pápa München-freisingi érsekké, majd 2010-ben bíborossá kreálta. Marx bíboros 2014 és 2020 között volt a német katolikus püspöki konferencia elnöke. 2021. május 21-én nyújtotta be írásban a lemondását Ferenc pápának, aki június 4-ével engedte annak közzétételét.