A pápa apostoli konstitúciója, amellyel megreformálja a Kánonjogi Kódex VI. könyvét

Vertse Márta - Vatikán

A püspökök kormányozzanak jó példával és hatalommal

A pápa a konstitúció elején felidézi Péter apostol szavait, amelyek a püspökszentelés szertartásában visszhangoznak: „A mi Urunk, Jézus Krisztus, akit az Atya küldött el, hogy megváltsa az embereket, tizenkét apostolt küldött a világba, hogy eltelve a Szentlélek erejével, hirdessék az evangéliumot minden népnek és egyesítve őket az egyetlen pásztor vezetése alatt, megszenteljék és elvezessék őket az üdvösségre. (…) Krisztus az, aki a püspök bölcsességében és óvatosságában vezeti Isten népét a földi zarándoklaton az örök boldogságra”. Utal a „Lumen gentium” k. zsinati dogmatikus konstitúció tanítására, miszerint a püspökök arra kaptak meghívást, hogy feladatukat, a rájuk bízott részegyház kormányzását, gyakorolják „nemcsak tanáccsal, meggyőzéssel és jó példával, hanem tekintéllyel és szent hatalommal is” (Lumen gentium, N. 27), mivel a jótékony szeretet és az irgalmasság megkövetelik, hogy egy Atya elkötelezze magát annak a „kiegyenesítésében is, ami olykor elgörbül”.

Megfelelő válasz a gyors társadalmi változásokra

Annak érdekében, hogy megfelelően válaszolhassunk az egyház szükségleteire az egész világon – magyarázza Ferenc pápa – nyilvánvalóvá vált, hogy felül kellett vizsgálni a Szent II.  János Pál által kihirdetett büntetőjogi szabályozást is, amelyet 1983. január 25-én tett közzé a Kánonjogi Kódexben. Ennek módosítására volt szükség annak érdekében, hogy a főpásztorok rugalmasabb üdvözítő és korrekciós eszközként használhassák, késedelem nélkül és lelkipásztori jótékony szeretettel alkalmazhassák, hogy elkerüljenek súlyosabb bajokat és csillapíthassák az emberi gyengeség által okozott sérüléseket.

A felülvizsgálat a kollegialitás szellemében történt

Ferenc pápa emlékeztet arra, hogy elődje, XVI. Benedek indította el 2007-ben ezt a felülvizsgálatot, megbízást adva a Törvényszövegek Pápai Tanácsának. A dikasztérium alaposan megvizsgálta az új igényeket, beazonosította az érvényben lévő törvényhozás korlátait és hiányosságait és megjelölte a lehetséges megoldásokat. A   vizsgálatot a „kollegialitás és az együttműködés szellemében” végezték, bevonva az egész világ kánonjogi szakértőit, a püspöki konferenciákat, a szerzetesrendek legfőbb elöljáróit, egyházi intézményeket és a Római Kúria dikasztériumait. Intenzív és összetett munka volt, amelynek végeredményét 2020 februárjában juttatták el Ferenc pápának.

A püspökök felelősek az egyházi szabályok megtartásáért

Ferenc pápa megjegyzi, hogy az egyház, az évszázadok során olyan viselkedési szabályokat állított fel magának, amelyek „egységessé teszik Isten népét és amelyek megtartásáért a főpásztorok és az egyes közösségek legfőbb elöljárói a felelősek”.  Ezt a feladatukat semmiképpen sem lehet elválasztani lelkipásztori szolgálatuktól, a rájuk bízott munus pastorale részét alkotja. Olyan feladatról van szó, amelyet úgy kell végrehajtani, mint a jótékony szeretet konkrét és elengedhetetlen igényét, nem csak az egyház, a keresztény közösség és az esetleges áldozatok felé, hanem annak a személynek az irányában is, aki bűntényt követett el, akinek egyidejűleg van szüksége az irgalmasságra és a korrekcióra az egyház részéről. A múltban sok kárt okozott az egyházban a jótékony szeretet gyakorlása és - amennyiben a körülmények és az igazságosság ezt megkívánja – a szankcionáló eljárás alkalmazása közötti bensőséges kapcsolat érzékelésének a hiánya. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a fajta gondolkodás nehezebbé tette a korrekciót, „sok esetben botrányt és zavart okozva a hívek körében”. Így egy püspök hanyagsága a büntetőeljáráshoz való folyamodást illetően nyilvánvalóvá teszi, hogy „nem teljesíti helyesen és hűségesen funkcióját”. Ugyanis „a jótékony szeretet igényli, hogy a püspökök minden alkalommal, amikor szükség van rá, folyamodjanak a büntetőjogi rendszerhez, szem előtt tartva a három célt, amelyek szükségessé teszik alkalmazását az egyházi közösségben” – írja Ferenc pápa apostoli konstitúciójában, a következőkben határozva meg e célokat: „az igazságosság követelményeinek a helyreállítása, a bűnt elkövető korrekciója és a botrányok jóvátétele”.

A módosítások összhangban vannak az egyházi hagyománnyal

Összhangban a kánonjogi rendszer általános jellemzőinek folytonosságával, amely követi az egyház idővel megszilárdult hagyományát, az új szöveg – szögezi le a pápa – különféle módosításokat vezet be a jelenleg hatályos jogszabályokba és szankcionál néhány új típusú bűncselekményt. Ezek a módosítások megfelelnek annak a különféle közösségekben jelentkező egyre szélesebb körű igénynek, hogy helyreállítsák a bűncselekmény által megsértett igazságosságot és rendet.

A módosítások szolgálják a lelkek javát

Az új szöveg technikai szempontból is jobb lett, főleg, ami a bűnügyi jogrendszer alapvető szempontjaira vonatkozik, mint például a védelemhez való jog, a büntethetőség elévülése, a büntetések pontosabb meghatározása. Objektív kritériumokat kínál fel a konkrét esetben alkalmazandó legmegfelelőbb büntetés meghatározására, csökkentve a hatóságok mérlegelési jogkörét, elősegítve ezzel az egyház egységét a büntetés alkalmazásában, különös tekintettel az olyan bűncselekményekre, amelyek nagyobb kárt és botrányt okoznak a közösségben – írja

Ferenc pápa,  kifejezve reményét, hogy a Kánonjogi Kódex VI. Könyvének átdolgozott szövege, amelyet „Legeltessétek Isten nyáját” k. apostoli konstitúciójával hirdet ki, a lelkek javának eszközévé válik.