A pápa lezárta a májusi ima-maratont a Csomóoldó Boldogasszony kegyképe előtt
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az Új Evangelizálás előmozdítása Pápai Tanácsának a szervezésében született kezdeményezés a könnyen elérhető élő közvetítések révén valójában az egész világra kiterjedt és napról napra milliók követték a különféle helyekről felszálló fohászokat a Szűzanya felé. A vatikáni eseményre papok, szerzetesek, cserkészek gyűltek egybe, hogy késő délután hat órakor Ferenc pápa vezetésével imádkozzák a Vatikáni kertek Lourdes-i barlangjánál a rózsafüzért „a világjárvány megszűnéséért, a társadalmi élet újrakezdéséért és a gazdaság újraindulásáért”.
Rózsafüzér imádság a Csomóoldó Boldogasszony kegyképe előtt
A május végi vatikáni rózsafüzér imádságnak a főszereplője a Csomóoldó Boldogasszony kegyképe volt, amelyet az augsburgi Sankt Peter am Perlack templomában őriznek. Az 1700-as évek óta köztiszteletnek örvendő Knotenlöserin, Csomóoldó Boldogasszony ikonjának Ana Maria Berti festőművésznő készítette másolatát Bertram Johannes Meier augsburgi püspök kísérte Rómában és a rózsafüzér imát a szabadban felállított kegykép előtt imádkozták. A május minden napjára lebontott imaszándékok sorra vették először a világjárvány áldozatait, majd az emberi élet egymást követő fázisait. Az intenciók szót emeltek a járvány leküzdésében különös szerepet betöltő hivatásokért, a legtörékenyebb embercsoportokért és végül az egyházban szolgáló személyekért kérte az isteni oltalmat a Szűzanya közbenjárására.
Kérjük továbbra is az Úr kegyelmét, hogy védelmezze az egész világot a világjárványtól
A maratoni imádság záró rózsafüzérének elimádkozása után Ferenc pápa a következő rövid beszédet tartotta: „A világjárvány befejeződéséért, valamint a lelkipásztori és társadalmi élet újrakezdéséért mondott maratoni imádság végén örömmel adok hálát elsősorban az Új Evangelizálás dikasztériumának és annak a harminc kegyhelynek, melyek a hónap során egymást váltva animálták a rózsafüzér imát, a helyi püspök elnökletével. Nagy részvételt láttam Isten népe részéről, mely a kommunikációs eszközökön és a világszerte érintett kegyhelyek közreműködésén keresztül emberek millióit érte el, akik egy hangon emelték fel imájukat Isten Szent Anyjához. Hála az augsburgi egyházmegyének, hogy ideérkezett a Csomóoldó Boldogasszony kegyképe, amit ma itt szabad ég alatt tisztelünk az Ana Maria Berti festőművésznő készítette másolat formájában. Kérjük továbbra is az Úr kegyelmét, hogy védelmezze az egész világot a világjárványtól és hogy kivétel nélkül mindenkinek legyen lehetősége a vakcina védettségébe helyezni magát. Jó estét, köszönöm, és kérem, hogy imádkozzatok értem” – zárta a beszédét a vatikáni kertekben Ferenc pápa.
A Csomóoldó Boldogasszony kegyképének tanítása
A velencei stílusban festett barokk oltárkép közel két méter magas (182 cm x 110 cm) Johann Georg Schmidtner művész alkotása, melynek elkészítésével Hieronymus Ambrosius Langenmantel nemes származású kanonok bízta meg. A kép a Szűzanyát ábrázolja középen, jobbján egy angyal nyújt neki egy csomókkal teli szalagot, amit Mária kibogozgat. A Jelenések könyvének látomása alapján Szűz Mária lába alatt a holdsarló, miközben a gonoszt jelképező kígyót eltapossa a Teremtés könyvének jövendölése értelmében (Ter 3,15).
A kép alján a bibliai fiatal Tobiás jelenet látható, amint úton van kedvese felé, az őt védelmező Rafael angyal kíséretében. Mellette halad a kutya, mely Isten hűségét jelképezi. Szűz Mária fejét tizenkét csillagos korona ékesíti a győzelem jelképeként. A csillagok tizenkettes száma hagyományosan gazdag a szimbólumokban: a háromszor négyes osztás egyszerre utal az isteni jellegre, a Szentháromságra, míg a négyes a négyzet emberi sarkosságára utal. A tizenkettes szám Izraelben a teljességet jelenti a tizenkét törzsnek megfelelően, amit Jézus a tizenkét apostol választásával meghosszabbít és vele már Isten új népét, az Egyházat jelzi. A Jelenések könyvének tizenkét csillagos koronája, amit a sárkánnyal küzdő állapotos asszony, Szűz Mária, az Egyház anyja visel, a kegyelem teljességét is jelenti, amit Názáret leánya Istentől ajándékként és küldetésként is kapott. Mária kék köpenye hagyományosan a mennyei, az égi szférát mutatja, hiszen ő „napba”, a kegyelembe öltözött asszony. Ruhájának vöröse a föld színére utal, az emberi dimenzióra, melyet ő teljesen megvalósított az Atya iránti engedelmességében, ahogy kimondta és meg is tette: „Történjék velem a te Igéd szerint!”. Mária jobbján angyal nyújtja a szelíd Szűzanyának az emberiség gondjai és bajai által összecsomózott szalagot. Ő pedig kézbe véve türelmesen kibogozza a szálakat, megtalálva a rossz megoldásának a módjait. Tekintete arra bíztat, hogy őrá nézzünk és ne a számtalan csomóra. Másik oldalán angyal fogja kezébe a Mária kisimította élet-fonalat. A csomós oldal alján sötétség gomolyog, míg a csomótlan pántlika alatt kibomlik a táj, feltűnik az Isten városa, amiben ki-ki a saját Augsburg-jára találhat. Tóbiás említett vándorlása is odatart, amint Rafael kíséretében hazatalál. A hagyomány szerint a megrendelő augsburgi kanonok nagybácsijának házassága válságba került, de éppen a Szűzanyához intézett imádság révén sikerült kibogoznia a hitvesi szeretet összekuszálódott szálait. Ennek az ima-meghallgatásnak külső kifejezője a Tóbiás jelenet.
A csomóoldás ősi témája jelen volt már az egyház indulásakor, ahogy Lyon vértanú püspöke, Szent Ireneusz 200 körül írta: „Éva engedetlensége által megkötötte a boldogtalanság csomóját az emberiség számára, ám ezzel szemben Mária - az engedelmessége által - kioldozta azt”.
