Ferenc pápa videóüzenete a Laudato si’ argentin egyetemközi kongresszusra

Horváth Hajnalka – Vatikán

Ferenc pápa rövid videóüzenetében köszönti az egyetemközi kongresszus résztvevőit annak a reményének adva hangot, hogy az esemény hozzájárul a társadalmi és egyéni felelősségvállaláshoz közös otthonunk védelme érdekében. A pápa spanyol nyelven szól az egyetemistákhoz hangsúlyozva, hogy Laudato si’ k. enciklikája nemcsak „zöld” enciklika, hanem társadalmi tanítás is. Ferenc pápa rövid videóüzenetében, amelyet augusztus 24-én tettek közzé, áldását küldi a nagyszabású összejövetel résztvevőire és bízik annak sikerében.

A pápa több alkalommal hangsúlyozta már 2015. május 24-én közzétett enciklikájának társadalmi értékét, amelyet a szöveg 15. pontjában fogalmaz meg az egyház társadalmi tanításának részeként értelmezve azt: a Laudato si’ „az Egyházi Tanítóhivatal eddigi társadalmi tanításához kapcsolódik, segít felismerni az előttünk álló kihívás nagyságát, sürgősségét és szépségét”. A 49. pontban pedig hozzáteszi: „Ma azonban már nincs más lehetőségünk, mint annak elismerése, hogy egy igazi ökológiai megközelítés mindig szociális megközelítéssé is válik, be kell illesztenie az igazságosságot a környezetről folytatott tárgyalásokba, hogy meghallja a föld kiáltását és a szegények kiáltását is”.

A környezet ápolása társadalmi hozzáállás, amely szocializálja az embert

A pápa ezeket a gondolatokat tovább mélyítette az enciklika megjelenését követően egy vatikáni találkozón, ahol a városok polgármestereihez szólt a „Modern rabszolgaság és az éghajlatváltozás: a városok elkötelezettsége” összejövetel keretében. „A környezetápolás kultúrája nem csak „zöld” hozzáállás, cselekvésmód, hanem ennél sokkal több. A környezet védelme és gondozása egyet jelent azzal, hogy az emberséges ökológia felfogását birtokoljuk. Ennek értelmében nem lehet azt mondani, hogy az ember itt van, a teremtett világ, a környezet pedig ott. Az ökológia teljes és emberi” – fogalmazza meg a pápa.

A Laudato si’ enciklikában a pápa üzenete az, hogy az embert nem lehet elválasztani attól, ami körül veszi, ugyanis van egy kölcsönös, egymásra visszaható kapcsolat az ember és a környezet között. A pápa szavai szerint tehát a Laudato si’ nem egy „zöld”, hanem egy társadalmi enciklika, hiszen a társadalomban, az ember társadalmi életében nem lehet elvonatkoztatni a környezet védelmétől. Sőt, a környezet ápolása társadalmi hozzáállás, ami szocializál minket.

A Laudato si’ enciklika nemcsak „zöld”, hanem társadalmi tanítás is

Egy évvel később, 2016-ban a jezsuiták általános rendgyűlésén, Ferenc pápa beszédében újból megerősítette az enciklikára irányuló társadalmi jelleget. Tanításában a jelen valóságából indul ki, amely ökológiai, de maga a pápai dokumentum egy társadalmi tanítás. Egyértelmű, hogy az éghajlatváltozás és környezetszennyezés első áldozatai a szegények és a peremre szorultak, amely szintén az enciklika egyik fő témája. Az emberek elhanyagolása, a szegények hulladékként való kezelésének kultúrájáról is szól, tehát különösen fontos az enciklika társadalmi oldalának tanulmányozása és elmélyítése – hangsúlyozta beszédében a pápa azt magyarázva, hogy mily sok hátránya lehet az ökológiai eseményeknek.

A szeptember eleji kongresszust az argentin egyetemközi tanács (CIN), az argentin  magánegyetemek rektorainak tanácsa (CRUP) és az argentin püspöki konferencia hívta össze, hogy a globális ökológiai tudatosság témáját tanulmányozza korunk nagy kihívása, a közös otthon védelme érdekében.

40 egyetem és 130 szakértő vesz részt az eseményen

A fenntartható és átfogó fejlődés útjait keresve az egyetemi és akadémiai közösség aktív párbeszédet kíván nyitni földünk jövőjének építéséről. A kongresszus elsősorban Dél-Amerika térségére vonatkozik, olyan nevelés-oktatási folyamatot kíván előre vetíteni, amelyben az egyetem kiemelt, akár főszerepet is kaphat. A cél érdekében mintegy negyven felsőoktatási intézmény és 130 szakértő fog össze, hogy megosszák egymással nézeteiket, elképzeléseiket, javaslataikat, kutatásaik eredményeit. Fontos cél a felvetett témák több oldalról történő megközelítése, amely hozzásegít a problémák megértéséhez és a jövőbeni feladatok megfogalmazásához.

Az egyetemközi találkozó a köz- és magánszférában szerepet játszó felelősökhöz, közigazgatási tisztviselőkhöz, a nemzetközi szervezetekhez, az igazságszolgáltatásban dolgozókhoz, az oktatás, a kultúra, a tudomány és a technológia, valamint a környezetpolitikában részt vevő személyekhez, törvényhozó hatóságokhoz is el kíván jutni, úgy, mint a társadalmi szervezetekhez és nem kormányzati szervekhez, a vállalkozói réteghez. Az összejövetel négy főbb kérdéskörre épül majd, ezek: az emberi méltóság, a kultúraközi párbeszéd és testvériség; a környezet; a személyek átfogó fejlődése; tudományközi elképzelések és találkozások.

A kongresszus virtuális módon is követhető lesz, így minden érdeklődő részt tud venni a foglalkozásokon.