Ferenc pápa a pozsonyi zsidó közösségnél tett látogatást hétfőn délután

Ferenc pápa szlovákiai útjának második napján, délután, miután magánlátogatást tett a pozsonyi Betlehem Központban, a Hal-térre ment, hogy találkozzon a zsidó közösség tagjaival. A Szentatyát Richard Duda, a szlovákiai zsidó közösségek uniójának elnöke köszöntötte, majd egy holokauszt túlélő és egy Szent Orsolya-rendi nővér tett tanúságot a zsidó közösség képviseletében.

Horváth Hajnalka – Vatikán

Ferenc pápa a zsidó közösséghez intézett beszédében felidézte a helyszín, azaz a pozsonyi Hal-tér jelentőségét a zsidóság számára. A tér gazdag történelmi múlttal rendelkezik, hiszen korábban itt állt az ismert hal-téri zsinagóga a Koronázási Templom mellett. A két épület is jelképezi a két vallásos közösség békés együttélését, amely az egységről tanúskodik.

A második világháború során Isten nevét meggyalázták, hiszen a gyűlölet több, mint 100 ezer szlovák zsidó életét követelte, zsinagógájukat pedig lerombolták. Isten nevét meggyalázták, hiszen a képmására teremtett ember méltóságát szégyenítették meg. Ferenc pápa beszédében kitért arra, amikor a Magasságos nevét saját célok elérésére használják fel ahelyett, hogy tisztelet és szeretet övezné az embert. Szégyenkezve kell bevallanunk, hogy a Magasságos Isten nevét a történelem során hányszor használták fel embertelen bűnök elkövetéséhez – mondta a Szentatya.

Váljatok Isten képmásaivá, ebben segítsétek egymást!

A zsidó testvérek történelme a mi történelmünk és fájdalmaik a mi fájdalmaink is – mondta Ferenc pápa. Az emlékezés, az emlékezet sosem múlhat el. Beszédében arra buzdított, hogy az ember legyen Isten képmása, és ennek megvalósításában kell egymást segítenünk elutasítva az erőszak, az antiszemitizmus minden formáját.

A Szentatya ezt követően a reményről szólt, amely a lerombolt zsinagóga helyén tovább él, hiszen a zsidó közösség ma is él. A zsidók a Hal-téren évente gyertyát gyújtanak, amely azt is kifejezi, hogy nem a rombolásé és a halálé az utolsó szó, hanem a megújulásé és az életé, az akaraté, amely a közeledésre és a barátságra hív.

A pápa ezt követően a katolikus egyházzal folytatott párbeszédre tért ki, megköszönve azt a törekvést, amely a közeledésről, az egymás felé „megnyitott ajtókról” szól. A mai világnak nyitott ajtókra van szüksége. A Szentatya arra buzdított beszédében, hogy a zsidó közösség a békéről tegyen tanúságot Szlovákiában, a kelet és nyugat, észak és dél közötti találkozás földjén.