Ferenc pápa a Fogyatékkal élők világnapjára: Az egyház szeret titeket és szüksége van rátok
Gedő Ágnes / Antonella Palermo – Vatikán
Az egyház szeret titeket és szüksége van rátok – ez Ferenc pápa üzenetének magva, melyet a Fogyatékkal élők világnapjára írt. Az ENSZ 1992-ben hirdette meg a kezdeményezést, amelyet december 3-án tartunk. A pápai dokumentum a Jézussal való barátságot járja körül, ebből indul és ide tér vissza. Ez a kapcsolat ugyanis nem okoz csalódást, bármilyen esendőnek érezzük is magunkat, akár az egyházon belül is.
Jézus a barátunk, aki megvigasztal
A pápai üzenet János evangéliumának 15. szakaszára utal, az utolsó vacsorára, illetve aláhúzza a Christus vivit – kezdetű dokumentumban megerősített tanítást: Jézus soha nem hagy el minket. Ez olyan kiváltság, ami sorsunk része, és ami megadja küldetésünket. Az, hogy Jézust barátunknak tudhatjuk, a legnagyobb vigasz. Mindannyian az ő hálás, örömteli tanítványaivá válhatunk, akik saját törékenységüket nem akadályként élik meg, hanem általa hirdethetik az evangéliumot. Ha bizalmas és személyes barátságot ápolunk Jézussal, megtaláljuk a lelki kulcsot ahhoz, hogy elfogadjuk korlátainkat, és megbékéljünk állapotunkkal.
Az egyház az otthonotok
Ferenc pápa emlékeztet rá, hogy az egyházban mindenkinek helye van, ezért a fogyatékkal élők hozzájárulását is várja a szinodális folyamatban. Biztos vagyok benne – írja a pápa -, hogy ha mindenki bevonásával sikerül megvalósítani a szinodális utat, akkor az egész egyházi közösség gazdagodik általa.
Még túl sok a megbélyegzés a fogyatékosokkal szemben
Sajnos még mindig túl sok diszkriminációt kell elviselnie a fogyatékkal élőknek, akik idegen testnek érzik magukat a társadalomban. Előítéletek, tudatlanság és egy olyan kultúra következménye mindez, amely nehezen ismeri fel minden ember felbecsülhetetlen értékét. Ha a fogyatékosságot – ami a társadalmi és a személyes korlátok együtt hatásának eredménye – úgy kezelik, mint betegséget, akkor megmarad a távolság és csak még jobban megbélyegzik őket. Egyes esetekben a szentségekhez való járulásban is akadályba ütköztek, ezt pedig soha nem szabad megtagadni tőlük – figyelmeztet Ferenc pápa.
Szeretettel forduljunk a Covid miatt szenvedőkhöz
A Covid-járvány még inkább próbára tette az amúgy is kiszolgáltatott fogyatékos embereket: a bezártság, a távoktatás, a szolgáltatások elmaradása növelte szenvedésüket. Az idős otthonokban élők elszakadtak szeretteiktől. A vírus még erősebben támadott ezeken a helyeken, és az ott dolgozók odaadása ellenére is túl sok áldozatot szedett. A pápa és az egyház még jobban mellettetek áll, szeretettel és gyöngéden! – üzeni nekik a Szentatya. Mindenkinek joga van a megfelelő ellátáshoz, ezért külön odafigyelést igényelnek a fogyatékkal élők, akiket semmilyen módon nem szabad hátrányosan megkülönböztetni.
Korlátaink nem akadályoznak meg az imában
Mindannyian az életszentségre kaptunk meghívást – emlékeztet a pápa. Amint azt számos bibliai történetből tudjuk, a Jézussal való találkozás gyökeresen változtatja meg az emberek életét, akik azután a tanúságtevők útjára lépnek. Ez a küldetés az imából ered, melyben példaként állhat előttünk Avilai Szent Teréz, a szemlélődés mestere. Ő azt tanítja, hogy a nehéz időkben szükség van Isten erős barátaira, hogy támogassák a gyengéket. A pandémia világosan megmutatta, hogy a törékenység állapotát mindannyian megéljük. Rájöttünk, hogy egy csónakban evezünk, mind kiszolgáltatottak, törékenyek és irányvesztettek vagyunk. Mindezzel együtt szükség van ránk, és együtt kell húznunk az evezőket. Ennek pedig elsődleges módja az imádság. Erre mindenki képes: és még ha Mózeshez hasonlóan támaszra is szorulunk, biztosak lehetünk abban, hogy az Úr meghallja fohászunkat – zárja a Fogyatékkal élők világnapjára írt üzenetét a pápa.
