Philip Pullella és Valentina Alazraki újságírók kitüntetése a Piusz-rend nagykeresztjével
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Ma két vérbeli újságírót ünneplünk
Ferenc pápa közvetlen hangú beszédében üdvözölte az újságírókat, akikkel sokszor találkozott már a repülőgépek fedélzetén, amikor apostoli zarándokutakra tartottak vagy éppen onnan tértek vissza. Útitársak vagyunk! – mondta a pápa. Ma két vérbeli újságírót ünneplünk, akik mindig is követték a pápákat és híreket adtak a Szentszékről és általában a katolikus egyházról. Az egyik az Önök újságíró „dékánja”, Valentina Alazraki, aki 47 évvel ezelőtt kezdte meg az első repülőútját a pápa kíséretében, mondhatnám, „rögtön az elsőáldozása” után. Nagyon fiatalon 1979-ben szállt fel először arra a gépre, amely Szent II. János Pált Pueblába vitte és adott a pápának egy sombrero-t, egy mexikói kalapot. Az újságírók másik „dékánja” pedig Phil Pullella, aki szintén veterán és a vatikáni tudósítók egyik ismert főszereplője. Hány közös élményt, mennyi utazást, mennyi eseményt éltél át és meséltél el a nézőidnek és olvasóidnak!
A pápa szeret titeket, követi az írásaitokat, azokat nagyra becsüli és értékesnek tartja
A Valentinának és Philnek átadott kitüntetéssel ma valamiképp tisztelegni szeretnék az egész újságíró munkaközösség előtt és elmondani, hogy a pápa szeret titeket, követi az írásaitokat, azokat nagyra becsüli és értékesnek tartja. Az újságíráshoz nem elég egy mesterséget választani, hanem el kell merülni abban, ahogy az orvos teszi a gyógyításban. Arra szól a küldetésetek, hogy az olvasókkal megértessétek: a világ nem annyira sötét, ne féljenek annyira tőle, hanem nagyobb tudatossággal és több bizalommal tekintsenek rá. Nem könnyű ez a küldetés! – ismerte el a pápa. A hírek tanulmányozása közben fennáll annak a veszélye, hogy azok összenyomnak titeket, még mielőtt beszámolnátok róla. Ezért a pápa arra buzdítja őket, hogy őrizzék meg és ápolják a küldetéstudatukat. Ezt három ige segítségével világítja meg, melyek a jó újságírást jellemzik: meghallgatni, elmélyíteni és elmondani.
Meghallgatás a személyes jelenlét és részvétel erejével
A meghallgatás feladata nemcsak az újságírókra vonatkozik, hanem az egész egyházra, különösen most a szinodális út során. A meghallgatás egy újságíró számára azt jelenti, hogy van türelme négyszemközt találkozni az emberekkel, az elhangzott történetek főszereplőivel. A meghallgatás mindig kéz a kézben jár a látással, az ottléttel, mert a finom árnyalatok és a mindenre kiterjedő leírások csak akkor juthatnak el az olvasókhoz, ha az újságíró személyesen hallotta és látta azokat. Mindehhez persze időre van szükség, hiszen nem mindent lehet elmondani e-mailben, telefonon vagy képernyőn át. Tehát ott kell lenni, sétálni a városban, találkozni emberekkel, megtapasztalni a mai idők jeleit – ajánlotta Ferenc pápa.
A jó újságírás tanulmányozza a hírek összefüggéseit, a környezetüket és keresi az előzményeiket
A második szó az elmélyíteni, tanulmányozni ige, valójában a hallás és a látás következménye. Minden hír, minden tény, amiről beszélünk, minden valóság, amit leírunk, további tanulmányozást igényel – folytatta a pápa. Egy olyan időszakban, amikor milliónyi információ érhető el az interneten és sokan a közösségi médiákban szereznek információkat és alakítják ki véleményüket, a jó újságírás legfontosabb hozzájárulása mindehhez a mélységi tanulmányozás. A jó újságírás tanulmányozza a hírek összefüggéseit, a környezetüket, keresi az előzményeiket. A Szentszékről szóló információk sem mindig „újak” vagy éppen „forradalmiak”. Utalt a pápa a közelmúltban a népi mozgalmakhoz intézett beszédére, melyben jelezte az Egyház szociális tanítására hivatkozásait, mert ezekre alapozza saját felhívásait. A Hagyomány és a Tanítóhivatal tevékenysége folytatódik és fejlődik azáltal, hogy szembenézünk korunk egyre újabb követelményeivel és megvilágítjuk azokat az evangélium világosságával.
Az újságíró kíváncsi a valóságra és szeretné azt szenvedélyesen elmesélni
A harmadik ige az elmondani, elmesélni. Az ember azért lesz újságíró, mert kíváncsi a valóságra és szeretné azt szenvedélyesen elmesélni. Az elbeszélés során nem helyezzük magunkat előtérbe, hanem engedjük, hogy az események megérintsenek, hogy aztán alázatosan elmesélhessük azt az olvasóinknak. A bennünket körülvevő világ, a valóság nagyon sok „betegségnek” az ellenszere. A pápa itt megnevezte azt a kis könyvet, amit Valentina írt a nőket ért bántalmazásokról. Sok olyan újságíróra van ma szükség, akik szenvedélyesen rajonganak a valóságért és képesek megtalálni a társadalom rejtekeiben megbúvó kincseket és elmesélni azokat. A különböző kultúrákhoz vagy vallásokhoz kapcsolódó megközelítések, stílusok, nézőpontok sokszínűsége is rengeteg információ. A pápa megköszönte azt is, amit a könyv arról mond, hogy mi a rossz az egyházban és hogy ne söpörjük a szőnyeg alá a bántalmazottak hangját.
Az Egyház arra született, hogy mint a Hold, a Másiknak, Jézusnak a fényét tükrözze vissza
Végezetül a pápa megemlítette, hogy az egyház nem egy politikai szervezet, de nem is multinacionális intézmény, élén egy menedzserrel. Az Egyház nem saját tervei alapján felépülő valóság, hiszen nincsen saját fénye. Az egyház olyan, mint a „mysterium lunae”, vagyis a Hold misztériumát hordozza, mert az Egyház csak a Másik fényében hiteles, mint ahogy a Hold a Nap fényében látható. Az Egyház, amely bűnös emberekből áll, arra született, hogy annak a Másiknak, Jézusnak a fényét tükrözze vissza – zárta beszédét Ferenc pápa két vatikanista újságíró kitüntetése alkalmával.
