Ferenc pápa: Anakronisztikus az EU dokumentuma Karácsony eltörléséről
Gedő Ágnes – Vatikán
Az első kérdést a szokásnak megfelelően a vendéglátó ország részéről tette föl Kosztandinosz Cindasz a ciprusi közmédiától. Az újságíró három témát érintett kérdésében: a bocsánatkérés az ortodoxoktól, a katolikus-ortodox egység megteremtése - esetleges szinódus összehívása ezzel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy 2025-ben lesz a niceai zsinat 1700. évfordulója -, végül pedig az Európai Unió javaslata Karácsony betiltására.
Bocsánat a keresztények megosztottságáért
Ferenc pápa megerősítette, hogy bocsánatot kért II. Jeromos athéni ortodox érsektől a keresztények megosztottsága miatt, főleg, amit a katolikusok okoztak. Bocsánatot akart kérni azért is, amiért a függetlenségi háborúban a katolikusok zömmel az európai kormányok pártjára álltak. Jó arra gondolni, hogy Isten sosem fárad bele, hogy megbocsásson nekünk, inkább mi fáradunk bele a bocsánatkérésbe. Az is igaz, hogy Istentől könnyebben kérünk bocsánatot, mint testvéreinktől. Tudjuk, hogy Isten megadja a feloldozást és könnyen utunkra bocsát minket. Testvéreink előtt azonban szégyenkezünk, megalázkodunk, ez nem könnyű. A világ ma pedig éppen a megalázkodást és a bocsánatkérést várja tőlünk. Sok elveszett élet, háborúk, hogyhogy nem kérünk bocsánatot? A pápa tehát ezért kért bocsánatot az ortodoxoktól, illetve a migránsok drámája miatt, mert annyian a tengerbe fúlnak.
Papok és világiak egysége: szinodalitás
Ami a szinodális kérdést illeti, Ferenc pápa megerősítette: egyetlen nyájat alkotunk. Csupán funkcionális megkülönböztetés van a papság és a világiak között, de egy egységet alkotunk. Az egyházon belüli különbözőségek dinamikája a szinodalitás. Meghallgatni egymást, együtt haladni előre. Syn odòs, azt jelenti: együtt menni az úton. Ezt megőrizték az ortodox, illetve a keleti katolikus egyházak is. Mivel a latin egyház elfeledte a szinódust, Szent VI. Pál 54, 56 évvel ezelőtt elindította a szinodalitás gyakorlatát.
Karácsonyt már több diktatúra el akarta törölni, ezért anakronisztikus
Végül a ciprusi újságíró az Európai Unió dokumentumára kérdezett rá, amelyben a gendersemlegesség és a diszkrimináció elkerülése érdekében azt javasolták, hogy töröljék el a Karácsony-kifejezést, valamint József és Mária nevét is kerüljék.
Ferenc pápa kifejtette: ez anakronizmus. A történelemben sok diktatúra megpróbálta ezt. Gondoljunk Napóleonra, a náci, majd a kommunista diktatúrára. Ez a felhígított laicitás, desztillált víz. A történelem azonban bebizonyította, hogy nem működik. Az Európai Uniónak ezzel szemben az alapító atyák eszméit kell követnie: az egység, a nagyság ideáljait, és óvakodni attól, hogy beengedjék az ideológiai gyarmatosítást. Ez ugyanis megoszthatná a tagállamokat, és az Unió felbomlásához vezethet. Az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania valamennyi tagország belső felépítését, különbözőségét, nem pedig egyenlővé szabni őket. Azt hiszem – tette hozzá a pápa -, hogy nem fogja megtenni, nem ez volt a szándéka, de figyeljen oda, mert olykor megjelennek ilyen tervek, mint ez, amivel nem tudnak mit kezdeni. Minden országnak megvan a maga sajátos arculata, de mindegyik nyitott a másikra. Az Európai Uniónak megvan a maga szuverenitása, a szuverén testvérek egysége, amelyik tiszteletben tartja valamennyi tagállam egyediségét. Óvakodni kell attól, hogy ideológiai gyarmatosítások csatornája legyen. Ezért tehát a Karácsonyról szóló dokumentum anakronisztikus.
A demokráciát gyengíti a popularizmus és a nemzetközi szuperhatalom
Iliana Magra a Kathimerini görög napilaptól az európai demokrácia visszaszorulásának témájára kérdezett rá, amelyet Ferenc pápa a görög elnöknél tett látogatásakor említett.
A demokrácia egy kincs, a civilizáció kincse, amelyet meg kell őrizni – kezdte válaszát a Szentatya. Két dolog fenyegeti ma a demokráciát. Az egyik a populizmus, amely itt-ott felüti fejét. A múlt század nagy populizmusa a pápa szerint a nácizmus, amely nemzeti értékek védelmében eltörölte a demokráciát, sőt az életet is, és kegyetlen diktatúrává alakult. Ma arra kell figyelni, hogy a kormányok ne csússzanak bele a populizmusba, ami gyengíti a demokráciát. Olyan útra lép, ahol feláldozzák a nemzeti értékeket és egyfajta birodalom felé sodródnak, egy nemzetfeletti kormány felé, ami elgondolkodtató. Ferenc pápa idézett Benson angol írótól, aki 1903-ban olyan jövőről álmodott, ahol egy nemzetközi kormány gazdaságilag és politikailag irányítja a többi országot. Amikor ilyen típusú kormányzás van – magyarázza Benson – akkor elvész a szabadság és egyenlőséget akarnak teremteni mindenki között. Ez történik, amikor egy szuperhatalom diktálja a gazdasági, kulturális társadalmi viselkedést a többi országnak. A demokráciát gyengíti a popularizmus, és veszélybe sodorják a nemzetközi gazdasági, kulturális hatalmak – mondta még a pápa.
A migrációt nehéz, de muszáj kezelni
A német DPA hírügynökségtől Manuel Schwarz a migráció problémájára kérdezett rá, ami nemcsak a Földközi-tenger térségét, hanem Kelet-Európát is érinti. Mit gondol a pápa Lengyelországról, Oroszországról, illetve mit vár az új német kormánytól?
Ferenc pápa erre elmondta üzenetét mindazoknak, akik akadályozzák a migrációt és lezárják határaikat. Ma divatos falat emelni vagy szögesdrótot húzni, hogy ne tudjanak bejutni a migránsok. De gondoljunk arra, amikor mi is migránsok voltunk és nem engedtek be minket! Amikor menekültünk otthonról és most mi akarunk falat emelni. Nyilván a kormányoknak mérlegelniük kell, hogyan tudnak kezelni egy ilyen mértékű migrációs hullámot. A pápa szerint minden kormánynak föl kell mérnie, mennyi embert tud befogadni, ez az adott állam joga. De a migránsokat be kell fogadni, felkarolni, segíteni és beilleszteni. Az integráció kulcsfontosságú, ha nem akarjuk, hogy megismétlődjenek azok a tragikus események, mint 5 évvel ezelőtt a belga reptéren. Olyan belga állampolgárságú migráns robbantott, akit nem integráltak, gettóban élt és szélsőségessé vált. Nem könnyű, de szükséges kezelni a migrációt, különben saját emberségünk fut zátonyra. Nem beszélve arról, hogy a visszatoloncoltakra mi vár az emberkereskedők markába kerülve.
A képmutatás ártalmai és bűnös mivoltunk felvállalása
Cecile Chambraud, a Le Monde francia napilap újságírója a párizsi Aupetit érsek lemondásáról, az egyháziak elleni visszaélésekről szóló jelentésről kérdezte a pápát.
A történelmi kontextust fontos figyelembe venni, mivel az adott jelenséget 70-100 évvel ezelőtt másként ítélték meg, mint ma. Igaz ez a rabszolgaság vagy az abúzus problémájára egyaránt. Korábban az elhallgatást választották, amire ma az egyházban azt mondjuk, hogy nem helyénvaló. Sajnos a családon belüli visszaéléseknél is általában ez a reakció. A francia papság visszaéléseiről szóló jelentést nem olvasta a pápa, de egyeztet róla a francia püspökökkel. Aupetit érsek lemondásával kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a korai egyházban az alázat, a bűnösség elfogadása természetes volt. Gondoljunk Szent Péterre, aki elárulta magát az Urat. Bűnösök vagyunk mindannyian. Ma azonban szentnek szeretnénk gondolni elöljáróinkat és nem bocsátjuk meg gyarlóságaikat. A pápa szerint sokkal rosszabbak az angyalarcú bűnösök, akik gőgösek, gyűlölködnek, mint azok, akik emberi gyarlóságaik miatt botolnak meg. Aupetit érsek ügyében sem a valós bűn, hanem a körülötte felerősödött pletykák, tehát a képmutatás miatt kellett elfogadnia lemondását.
Ferenc pápa készül a találkozásra Kirill pátriárkával
Az orosz TASZSZ hírügynökségtől Vera Serbakova az ortodoxok és katolikusok egységével kapcsolatban arra kérdezett rá, hogy mikor fog a pápa találkozni a moszkvai pátriárkával?
Hilarion metropolitával a jövő héten tárgyalnak egy lehetséges találkozó időpontjáról a közeljövőben. Ferenc pápa kész elmenni Moszkvába, hogy beszéljen testvérével, protokoll nélkül, ahogy egy testvérrel szokás. Legyen az Kirill, Krizosztomosz vagy Jeromos, szemtől szembe, kertelés nélkül. Jó látni, amikor a testvérek veszekednek egymással, mert ugyanahhoz az anyához, anyaegyházhoz tartoznak, csak az örökség, a történelem megosztotta őket. Törekednünk kell az együttműködésre, hogy egységben haladjunk és az egységért munkálkodjunk. A teológusok végzik a dolgukat, mi pedig közben haladunk előre, együtt dolgozunk és együtt imádkozunk – mondta még Athénből visszatérőben Ferenc pápa.
(Frissítve: 2021. december 7. 14.45)
