Szent Pál és Barnabás nyomán türelemmel törekedjetek a testvéries egyházi életre - Ferenc pápa találkozója a ciprusi papokkal és szerzetesekkel
Horváth Hajnalka - Vatikán
A nicosiai maronita Kegyes-Boldogasszony székesegyház a ciprusi maronita érsekség székhelye, ahol XVI. Benedek pápa is járt 2010-es apostoli látogatása alkalmával. Ferenc pápát Béchara Boutros Raï bíboros, a maroniták antióchiai pátriárkája fogadta és köszöntötte a helyi maronita közösség, valamint az ifjúsági pasztorációs hivatal és a Karitász delegációjának nevében.
Ciprus egyházi iskolái az egymás közötti „hídépítés”, a párbeszéd művészetére tanítanak
Ezt követően a Szent József Nővérek kongregációjának egy szerzetesnője és egy ferences nővér tett tanúságot a Szentatyának arról, hogy milyen szolgálatot végeznek a szigeten. Perpetua nővér elmondta, hogy elsődleges feladatuk az emberi méltóság helyreállítása, amelyre a szigetre érkező menekülteknek nagy szükségük van. Másik fontos feladatuk a jövő nemzedékeinek oktatása egy emberibb társadalom érdekében, amely tiszteletben tartja a kulturális és faji különbségeket. Ezen kívül a kiszolgáltatott idősekről is gondoskodnak gondozó központjaikban. Erőfeszítéseiket Ferenc pápa buzdítása élteti, aki a perifériákra irányítja figyelmüket. Antónia nővér, a Szent Szív ferences misszionárius nővérek képviselője, örömmel üdvözölte a Szentatyát Szent Pál és Barnabás apostolok szigetén, majd a katolikus iskolák helyzetéről szólt hangsúlyozva, hogy jelenleg három ilyen intézmény működik Cipruson. Ezek az iskolák a különböző etnikumú, kultúrájú és vallású fiatalok előtt egyaránt nyitva állnak a kölcsönös tisztelet, a szeretet, a párbeszéd és a testvériesség jegyében. Visszaemlékezett az 1974-es török megszállásra, amely miatt több egyházi iskola is bezárta kapuit. Ennek ellenére a nővérek jelenléte sosem szűnt meg az elfoglalt területeken még a nehézségek ellenére sem. Végül megemlékezett Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett provinciájuk közelgő 150 éves jubileumáról, amelynek során a közel-keleti missziójukra emlékeznek 2022-ben.
Ciprus a népek találkozásának, a befogadásnak a helyszíne
A tanúságtételek után Ferenc pápa mondott beszédet, elsőként köszöntetet mondva a nővéreknek a szigeten végzett szolgálatukért, amellyel az egymás közötti „hídépítés”, a párbeszéd művészetét tanítják a fiataloknak. Szent Barnabás apostol nyomdokain járva azzal a vággyal érkezett Ciprusra, hogy lássa hogyan munkálkodik Isten kegyelme az egyházban, s buzdítson a kitartó munkára. A maronita székesegyház nehéz időket is átélt, de mindig kitartott a hit mellett. Ennek kapcsán Ferenc pápa Libanonra irányította a figyelmet, ahol szintén válságos időket élnek. A cédrusok országának gyökereiből nőtt ki a ciprusi egyház, hogy terjessze az Evangélium szépségét a nép körében.
A pápa köszöntötte a latin rítusú katolikus egyház tagjait is, amely többezer éves múltat tudhat maga mögött és sokszínűségéről nevezetes. Ciprus a népek találkozásának helyszíne a földrészen, amely tükrözi az egyház mivoltát is: katolikus, egyetemes és nyitott mások iránt, befogadó. A katolikus egyházban nincsenek falak, hanem mindenkinek a közös otthona és a sokszínűség együttélésének helyszíne.
Barnabás nyomdokain legyetek a türelmes Isten tanúságtevői, aki senkit sem zárt ki házából
Ferenc pápa Szent Barnabásról beszélt a jelenlévőknek. Két tulajdonságát emelte ki, ezek közül az első a türelem. Türelemmel kelt útra, hogy meglátogassa a fiatal közösséget, türelemmel viszonyult az ismeretlenekhez, és nagyon türelmes kísérő volt, aki támogatta és beszélt az új, de még törékeny hitű keresztényekhez. „Türelmes egyházra van szükségünk” - mondta a Szentatya, amely derűvel tudja befogadni az új dolgokat. Ciprus erre kiváló példa, hiszen befogadja azokat a testvéreket, akik a világ más partjairól érkeznek. „Ezért, Barnabáshoz hasonlóan, ti is a türelemre kaptatok hivatást, hogy a türelmes Isten tanúságtevői legyetek, aki senkit sem zár ki házából. Az egész európai egyház számára fontos, hogy felfedezze az új idők jeleit és hirdesse az Evangéliumot elsősorban az új nemzedékek számára. Ferenc pápa a türelemre buzdította a jelenlévő főpásztorokat, papokat: az egyház nem uniformizálni akar, hanem anyai türelemmel integrálni, mert az egyház anya - magyarázta Ferenc pápa.
Testvéries egyházra törekedjetek Szent Pál és Szent Barnabás példáját követve
Barnabás életéből kiemelt egy másik tényezőt, ez pedig a Pállal való testvéries barátsága, akivel együtt folytattak missziós munkát példát mutatva az egyháznak. Volt, hogy nem értettek egyet, másként képzelték el küldetésüket, de mindig testvéries kapcsolatban voltak. Olyanok voltak, mint a kézen az ujjak, különböznek egymástól de méltóságuk egyforma. „Ezért emlékezzünk mindig arra, hogy nem azért vitázunk, hogy háborúzzunk, hanem hogy kifejezzük és megéljük a Lélek éltető erejét, aki szeretet és közösség. Vitatkozhatunk, de mindig maradjunk testvérek”. Ferenc pápa gyermekkorát idézte, amikor testvéreivel vitatkozott, de este az asztalnál már együtt ültek. Az egyház is ilyen, anyaként van jelen, fiai olykor vitatkoznak.
Ferenc pápa ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy egy testvéries egyházra kell törekednünk, amely a testvériség eszköze tud lenni a világ számára. Cipruson megtapasztalható a sokszínűség, amelyet nem szabad fenyegetésként kezelni. Ha engedünk e kísértésnek, akkor a félelem és a bizalmatlanság uralkodhat el, amely háborúhoz is vezethet. Együtt kell járnunk ahhoz, hogy testvérek tudjunk lenni, ez pedig egy emberhez méltó jövő építését teszi lehetővé.
Szent Pál és Barnabás nyomán kívánom, hogy türelemmel tudjatok testvéries egyház lenni - mondta Ferenc pápa a ciprusi papokkal, szerzetesekkel, hitoktatókkal és az egyházi mozgalmak munkatársaival történt találkozójakor, majd görög nyelven köszönt el tőlük: Efcharistó - köszönöm!
