Ferenc pápa levele, mely a Pápaság Aranyérmével tünteti ki Vörös Győző ókorkutatót

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán     

Az ünnepi ülésen részt vett Erdő Péter bíboros, Kovács Ádám római magyar nagykövet, Francesco Patton ferences atya, szentföldi kusztos és az ókeresztény archeológia jelentős római, olaszországi és jeruzsálemi képviselői. Gianfranco Ravasi bíboros köszöntőjében megemlékezett a kétszáz éve született Giovanni Battista de Rossi olasz régész professzorról, a modern keresztény régészet alapító atyjáról, illetve az ő egyik szentföldi zarándoklatáról, melynek során találkozott Vörös Győző ókorkutató régésszel. Ferenc pápa levelét, mely a közgyűlést köszönti és a pápai érmeket adományozza, Pietro Parolin bíboros államtitkár olvasta fel.  

A Szentatya levele köszönti a Pápai Akadémiák 25. nyilvános ülését

A Szentatya levele kezdetén a Pápai Akadémiák 25. nyilvános ülésére utal, amelynek központi mozzanata a kiváló tudósoknak évente odaítélt díj átadása. Ezt a találkozót a járvány miatt tavaly elhalasztották, de most a fennálló nehézségek ellenére is megújítják, mert ez alapvető fontosságú a Pápai Akadémiák közötti párbeszéd és a fiatal tehetségek elismerése terén, saját szakterületük szerint. Ezt a 25. ülést a Pápai Római Régészet Akadémia és a Vértanúk Tiszteletének Pápai Akadémiája gondozta és Giovanni Battista de Rossi nagy régész születése bicentenáriuma alkalmából az ő emlékének szenteli. Giovanni Battista de Rossit tekintik ugyanis a modern keresztény régészet alapítójának, akiről kortársa, Theodor Mommsen jegyezte meg: „Ezt a tudományágat a tudósok puszta időtöltéséből igazi történettudománnyá ő emelte” – szól a pápa levele.

Tisztelgés a 200 éve született Giovanni Battista de Rossi életműve előtt

Giovanni Battista de Rossi nagy régész De Rossi tevékenységét nagyban erősítette Boldog IX. Pius pápa, aki 1852. január 6-án létrehozta a Szakrális Régészeti Bizottságot azzal a céllal, hogy „Róma és a külvárosok temetőit, valamint az ókori keresztény épületeket hatékonyabban védelmezzék és felügyeljék. Emellett végezzenek szakszerű ásatásokat és feltárásokat a temetőkben, a feltárt leleteket pedig gondosan konzerválják és őrizzék”. Utóda, XIII. Leó pápa ugyanígy kedvelte a római archeológust és élete végén vendégül látta őt a Castel Gandolfói apostoli palotában. A pápa arról is gondoskodott, hogy a Szentszék megvásárolja a legfontosabb katakombák feletti földterületeket, hogy ezáltal elkerüljék a korakereszténység azon alapvető örökségének későbbi beépítését, melynek tanulmányozásához és feltárásához de Rossi hozzáfogott. Így sikerült felfedezni a 19. század közepén a Szent Kallixtus katakomba legősibb magját, ahol azonosították a harmadik századi Pápák kriptáját és Szent Cecília kriptáját, amely felfedezés közelebb hozta a szakembereket és a híveket a régészeti tanúsághoz és azon keresztül a korakeresztény közösségek állhatatos és buzgó hitéhez.

Munkatársaival és fiatal tudósokkal együtt újjáélesztette a vértanúk tiszteletét

Giovanni Battista de Rossi az írásos dokumentumok és a régészeti emlékek összehasonlító elemzése révén számos római vértanú sírját fedezte fel, továbbá munkatársaival és fiatal tudósokkal együtt újjáélesztette a vértanúk tiszteletét. Sírjaik és emlékhelyeik a nagy római régész érdeklődésének kiváltságos középpontját jelentették, aki egy olyan friss tudományág alapjait fektette le, mely készen állt arra, hogy értelmezze azon keresztény katakombák üzenetét, amelyeket a korakeresztények a feltámadásra várva az „átmeneti nyugalom” helyének tartottak. De Rossi megértette és felfogta a jelentőségét a földalatti temetőknek, melyek ezernyi elágazásuk azonos sírfülkéivel kézzelfoghatóan jelezték az egyház összes tagjai közötti testvériséget és egyenlőséget.

Ferenc pápa bátorítja a keresztény régészet tanulmányozásának előmozdítását és fejlesztését

A de Rossi által felfedezett és tanulmányozott katakombák folyósóin haladó zarándoklatok napjainkban is az első századok híveinek útjait járják újra, akik áhítattal érkeztek a mártírok sírjaihoz, hogy megérinthessék az egyszerű sírokat és máig olvasható jeleket hagyjanak hátra az utókornak, egy-egy fohásszal, könyörgéssel és a hit jeleivel. Csak csodálhatjuk Giovanni Battista de Rossi rendkívüli elkötelezettségét, a fáradhatatlan tudósét, aki lerakta egy tudományág, a keresztény régészet alapjait, amely ma is jelen van számos egyetemen. Arra is emlékezünk, hogy milyen nagy szenvedéllyel élte saját hivatását, ami abban állt, hogy minden lehetséges forrás révén – kezdve a régészeti és epigráfiai forrásokkal – felfedezze és megismertesse az első római keresztény közösségek életét. Példája megérdemli, hogy újra ajánljuk a keresztény régészet tanulmányozásának előmozdítását és fejlesztését az illetékes saját szakterületen túl az egyetemeken és főiskolákon, ahol teológiát és a kereszténység történetét tanítják – hangzik Ferenc pápa levele.

Pápai Aranyérem Vörös Győzőnek, aki munkájának eredményeit a Holt-tengerre néző jordániai fellegvárról három monumentális kötetben foglalta össze

Éppen ezért bátorítani szeretném azokat, akik nagy elkötelezettséggel és lelkesedéssel, Giovanni Battista de Rossi nyomdokain haladva a régészeti kutatásnak, valamint a történeti és hagiográfiai tanulmányoknak szentelik magukat, így örömmel adományozhatom a Pápai Aranyérmet „ A „Machaerus régészeti ásatások” kutatómunkának, melyet Vörös Győző professzor, a Magyar  Művészeti Akadémia tagja vezetett, aki munkájának eredményeit a Holt-tengerre néző jordániai fellegvárról három monumentális kötetben foglalta össze.

Megosztott Pápai Ezüstérem két olasz tudósnak  

Az ókeresztény műemlékekkel kapcsolatos régészeti kutatások további ösztönzésére Ferenc pápa megosztva Pápai Ezüstérmet adományoz Domenico Benoci kutatónak a „Szent Kallixtusz katakomba körzetének ókeresztény feliratai” című dolgozatáért, valamint Gabriele Castiglia kutatónak a „Dél-közép Toszkánföld  keresztény topográfiája” című monográfiájáért.

Végül a Szentatya levele a Pápai Akadémiák nyilvános ülése minden résztvevőjének további termékeny elkötelezettséget kíván a keresztény humanizmus előmozdítása terén és ehhez kéri Szűz Mária, a Vértanúk Királynéja közbenjárását, hogy mindig kísérje őket emberi és tudományos útjaikon, amihez szívből adja apostoli áldását.

A kitüntetés az egész családé  

Vörös Győző a Pápaság aranyérme és a pápai diploma átvétele után családjához lépett és átnyújtotta nekik a kitüntetést, a diplomát nagyfiának, az aranyérmet az ásatások országában, Jordániában született kislányának ajándékozta. A megilletődött közönség nagy tapssal köszöntötte a magyar aranyérmes professzort és családját.       

Fotó: Bókay László