Ferenc pápa: a gyónás lélekgyógyító, Isten irgalmának megtapasztalása
Gedő Ágnes – Vatikán
Az audiencián a pápa elsőként köszöntötte Mauro Piacenza bíboros, főpenitenciáriust, és a több, mint 800 papot, akik a gyóntatók számára szervezett továbbképzésen részt vettek. Ez a nagyszámú jelenlét biztató, hiszen ma egyre inkább szeretnék kiszorítani a természetfelettit, vagy egyenesen tagadni annak létezését, kiüresíteni a szentséget – állapította meg a Szentatya. Hasznos lehet ebben a nagyböjti időszakban újra elővenni és végiggondolni az Apostoli Penitenciária által 2019-ben kiadott útmutatót a belső fórumról és a gyónási titok sérthetetlenségéről.
Mindenkinek joga van a megbocsátásra
Amint arra a pápa is utalt, egy nemrég adott interjúban emberi jognak nevezte a megbocsátást. Mindenkinek joga van a bocsánatra. Isten Krisztus húsvéti misztériumában teljesen és visszavonhatatlanul felkínálta a megbocsátást minden embernek, aki alázatos szívvel megbánja bűneit. A gyóntató atyák hozzájárulnak az emberek gyógyításához, a szeretetre és békére vágyó szívek betöltéséhez, egyfajta „lelki ökológiát” teremtve a világon.
Szeretettel fogadjuk a gyónó hívőt
Ferenc pápa három szempontot ajánlott a gyóntatással kapcsolatban a papok figyelmébe: befogadás, meghallgatás, elkísérés. A befogadás a gyóntató legelső jellemzője, hiszen segít a gyónó hívőnek, hogy megfelelő lélekkel járuljon a bűnbánat szentségéhez, ne zárkózzon be bűnébe, hanem nyíljon meg az Atya előtt, a kegyelem ajándékának. Ehhez pedig lelkipásztori szeretettel kell őt fogadni, mint a hazatérő tékozló fiút, hogy a béke és az öröm légköre várja és megnyissa lelkét.
Ne kíváncsiskodjunk, hallgassuk meg a gyónót
A második magatartás a meghallgatás. Meghallgatni – tudjuk jól – több, mint hallgatni valakit. Ahhoz figyelem, készség, türelem kell. A gyóntatónak ne kalandozzanak el a gondolatai miközben hallgatja a gyónót, ne azon töprengjen, vajon mit fog mondani neki. Bizonyos esetekben nem is kell mondania semmit, csak meghallgatni és megbocsátani neki. A meghallgatás a szeretet egyik formája, amely által a másik igazán szeretve érzi magát. Fontos, hogy ne kíváncsiskodjunk, ne vájkáljunk a részletekben, mert aki meggyónja bűneit, már eleve szégyenkezik, ezt nem szabad fokozni. Amint megértjük, mit akar meggyónni, biztassuk, jól van, menj tovább. Kíméljük meg a fájdalomtól, amikor nem tudja, hogy elmondani a dolgot, hiszen nem kínzók vagyunk, hanem szerető atyák. A kíváncsiság ördögtől való – figyelmeztetett a pápa. A gyóntató számára gyakran lelkiismeret-vizsgálattal is felér egy gyónás, mert magába néz, vajon ő mennyire követi Jézust? Mennyire szereti az embereket? Ahhoz, hogy meghallgassak másokat, ki kell üresítenem magam, hogy befogadjam őt. Amikor pedig ő megérzi, hogy szeretetet kap, örömmel telik meg a szíve.
A papok is gyónjanak. Készüljünk a 2025-ös szentévre
A harmadik kulcsszó az elkísérés. Nem a gyóntatónak kell a hívő helyett meghozni a döntést, hiszen nem ő a lelkiismerete őre. Egyszerűen csak el kell kísérnie, óvatosan, bölcsen, szeretettel Isten igazságának és akaratának felismerésére a gyónó személyes életében. Nem kell ehhez vasárnapi szentbeszédet tartani. A gyónó mihamarabb szabadulni akar. Mondjuk mindig csak a szükségeset, a gyóntatás nem egyenlő a lelki vezetővel folytatott párbeszéddel.
A gyónási titok sérthetetlen
Ferenc pápa újra felhívta a figyelmet a gyónás titkának sérthetetlenségére, amely annak egészére vonatkozik, nem lehet leválasztani belőle csak a bűnre vonatkozó részt: ami a gyóntatófülkében elhangzik, titok. És végül arra buzdította a belső fórum résztvevőit, hogy ők maguk is gyónjanak rendszeresen, jót tesz. Az Apostoli Penitenciária tegyen meg minden előkészületet arra, hogy a 2025-ös szentév minél több gyümölcsöt teremjen, és mindenki megtapasztalja Isten irgalmasságát, megbocsátását.
