Ferenc pápa a francia fiatalokhoz: akit Isten szeret, annak hivatása van valamire, ami örök
Tiziana Campisi / Somogyi Viktória – Vatikán
Charles de Foucauld, Marie Rivier és Gabriel Longueville atya a Viviers-i egyházmegye három alakja, akiket Ferenc pápa példaként jelölt ki a francia város fiataljainak a szombati audiencián, amelynek keretében fogadta őket az Apostoli Palota Konzisztóriumi termében. A csoport a május 15-i, vasárnapi szentté avatásra érkezett Rómába.
Az életszentség öröksége
A boldogok között van, akiket az oltár dicsőségére emelnek, az a pap, aki a Szaharába, a tuaregek közé költözött, és a Mária bemutatása Nővérek Kongregációjának alapítója. A 2019-ben vértanúként boldoggá avatott Gabriel Longueville atya pedig Ferenc pápa régi ismerőse még az Argentínában töltött időkből. A pápa szerint Longueville atya önmegtagadása és odafigyelése plébániája legszegényebbjeire „példaként szolgált szülőföldje papjai számára”. Majd hangsúlyozta, hogy „a boldogok és leendő szentek sora világosan megmutatja a Viviers-i egyházmegye termékenységét”. Reményének adott hangot, hogy „az életszentségnek ezt az örökségét” megőrzik és gyarapítják a francia fiatalok.
A jelenléttel evangelizálni
Ezután a pápa Charles de Foucauld atyára utalt. Arra buzdította a fiatalokat, hogy tanulják meg Charles de Foucauld-tól azt az istenélményt, amely arra késztette, hogy jelenlétével evangelizáljon. Ez az evangelizálás diszkrét formája, ami nagyon megterhelő, mert megköveteli a koherens élet tanúságtételét, vagyis valóban összhangban van minden olyan ember törekvésével, akit Isten szeret és aki valami másra hivatott, mint a mulandó örömökre vagy az azonnali és látható eredményekre.
Charles de Foucauld atya „három E”-je
Ferenc pápa arra is bátorította a fiatalokat, hogy keresztény életüket a „három E-re, Charles de Foucauld lelkiségének három kulcsszavára alapozzák: Evangélium, Eucharisztia és evangelizálás (Évangile, Eucharistie, Évangelisation). Ez a gyakorlatban „Krisztus iskolájának életprogramja”. Azt javasolta, hogy tanulják meg és gyakran elmélkedjenek az Istenre hagyatkozás imájáról, amely Charles de Foucauld írásaiból származik, különösen a döntések és az élet keresztjei pillanataiban. „Ily módon beléphettek az egyház evangéliumi dinamikájába az egyházmegyétekben, ami egy olyan egyházmegye, amely kifejezi azt a vágyat, hogy megélje a szaharai remete egyetemes testvériségét” – mutatott rá a pápa. Ezzel a konkrét gondolattal fordult „minden cserkészcsoporthoz, amelynek védőszentje Charles de Foucauld”.
Marie Rivier, Isten szeretetének jele a kicsinyeknek
A pápa szólt még Marie Rivier-ről is, akinek a rendje az egész világon elterjedt, amely „továbbra is fáradhatatlanul a gyermekeknek, a fiataloknak és a kirekesztetteknek szenteli magát”. „Remélem, hogy Marie Rivier-től, szülőföldetek leányától, aki a gyermekek nevelésének szentelte magát az általa alapított Mária bemutatása Nővérek Kongregációjával, elnyeritek annak vágyát, hogy megnyissátok a kicsinyek elméjét Isten dolgai felé, a másokra való odafigyelés iránt és a teremtett világ csodálatára. Milyen fontos ez! Remélem, még sok ilyen kiemelkedő nő születik, akik alázattal és bátran ismertetik meg Isten szeretetét a kicsinyekkel, akik csak tanulni akarnak.
A szentek a bátorítás és az inspiráció forrásai
Végezetül Ferenc pápa azt kívánta a fiataloknak, hogy „az Egyház iránti nagyobb szeretettel hagyják el Rómát”. Kifejtette, hogy a vasárnapi szentté avatás ünnepe „az egyház egyetemességéről és sokszínű arcáról ad majd nekik képet, amelyben mindenki az egyetlen Megváltó felé fordul”. Majd annak a reményének adott hangot, hogy a leendő szentek, Marie Rivier és Charles de Foucauld mindig bátorítás és inspiráció forrásai lesznek a fiatalok számára.
