Ferenc pápa a világvallások találkozóján: A béke Istenét ne használjuk hatalmi célokra
Gedő Ágnes – Vatikán
Kedves testvérek! – szólította meg a pápa az iszlám, zsidó, buddhista és más vallási vezetőket, akik a kongresszus megnyitása előtt csöndben imádkoztak, mindenki a maga nyelvén és hite szerint. Ugyanannak az égnek a gyermekei vagyunk, ez a testvériség köt össze minket – fordult hozzájuk Ferenc pápa. Teremtmények vagyunk, nem mindenhatók, ugyanaz az égi cél vezet minket. Csak együtt és egymásnak köszönhetően tudunk növekedni. Ezen a földön az elmúlt századokban nagy karavánok haladtak át a selyemút mentén, történelem, eszmék, hit és remény fonódott össze az idők során. Kazahsztán legyen ma is a találkozás földje, nyisson új utakat a találkozásra, a tisztelet, az őszinte párbeszéd, az emberi értékek és az együttműködés szellemében, mert a testvériség útja vezet a békéhez – fohászkodott a Szentatya.
Mi az emberi lét értelme?
A közéleti szereplőkhöz intézett beszédében a pápa a kéthúros pengető hangszer, a dombra jelképét használta, a vallási vezetők kongresszusán pedig a kazah nemzeti költő, Abai (1845-1904), gondolataiból indult ki. A modern irodalom megteremtője, nevelő és zeneszerző művei vallásos ihletésűek, melyekből kitűnik a kazah nép legnemesebb lelkülete. Mi az emberi lét értelme és célja? Ezeket a mélyreható kérdéseket válaszolja meg a vallás, mert túlmutat a földi érdekek kielégítésén, a pusztán anyagi természetű kapcsolatok létesítésén. Az együtt haladásra ösztönöz, mert tekintetünket az ég felé irányítja. Valamennyien választ szeretnénk kapni a lét fő kérdéseire, szükségünk van a spiritualitásra.
A vallások segítik a harmonikus együttélést
A világ tiszta lelket és elmét vár tőlünk, hiteles vallásosságot – hangsúlyozta Ferenc pápa. Itt az idő, hogy elhatárolódjunk a fundamentalizmustól, mely megmérgez és tönkretesz minden hitet. A kazah vidéken jól ismerik az ateista állam örökségét, mely a vallást elnyomta és száműzte. Valójában a vallások nem problémát okoznak, hanem a megoldást segítik, mert harmonikusabb együttélést eredményeznek. Szükségünk van a vallásra, hogy válaszoljunk a világ békeszomjára és a végtelen utáni vágyára, mely minden ember szívében ott lakozik.
Mindenki szabadon vallja meg hitét
A valóban emberi és átfogó fejlődés elengedhetetlen feltétele a vallásszabadság – szögezte le a pápa. Ez alapvető és elidegeníthetetlen jog, ami nem korlátozódhat a vallásgyakorlásra. Minden embernek joga van arra, hogy nyilvánosan megvallja hitét – anélkül, hogy másokra kényszerítené azt. Az igehirdetés nem egyenlő a prozelitizmussal és az indoktrinációval, az erőszakos térítéssel, illetve a befolyásolt tanítással, amitől mindenkit óva int a Szentatya. Ha a magánszférába száműzzük a hitet, akkor megfosztjuk a társadalmat egy óriási kincstől. Ezzel szemben, ahol szabadon megfér egymás mellett több vallási, etnikai és kulturális meggyőződés, az egységet segítjük a különbözőségek ellaposítása nélkül.
A pandémia után összefogásra és előretekintésre van szükség
Ferenc pápa ezután korunk nagy, globális kihívásait foglalta össze négy pontban: pandémia, béke, testvéri befogadás és teremtésvédelem. A Covid-járvány megmutatta, milyen sebezhetőek vagyunk, mennyire szükségünk van egymásra, és hogy kötelességünk gondoskodni a gyengébbekről. A technikai és gazdasági fejlődés, a profit és a nyereség nem old meg mindent, a hosszú távú előrehaladáshoz több alázatra és előre tekintésre van szükség. Legyünk a szeretetközösség kézművesei, a szolidaritást éljük meg globálisan, különösen a szegényeket és a rászorulókat segítsük. A pápa figyelmeztetett a még mindig fennálló egyenlőtlenségekre, melynek egyik mutatója, hogy sokan még ma sem jutnak könnyen vakcinához. A Covid-vírusnál kártékonyabb az gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus vírusa.
Isten nevét ne használjuk az emberi hatalom eszközeként
Az emberiség másik nagy kihívása a béke. Sajnos napjainkban is érezzük a háború csapását. A vallási vezetőknek és a híveknek együttes erővel kell fellépniük a béke érdekében. Soha többet ne használják a Mindenhatót az emberi hatalom céljaira! Tisztítsuk meg szívünket, ne érezzük magunkat mások felett állónak! Szabaduljunk meg a káros szemlélettől, mely sérti Isten nevét, mert merev, szélsőséges, fundamentalista hozzáállásával beszennyezi és eszközként használja fel profán céljaira azt, ami szent! Isten béke, és mindig a békére vezet, sosem a háborúra. Fegyverkezés helyett az oktatásba fektessünk! – buzdította a vallási vezetőket a pápa.
Barátság, őszinte párbeszéd a vallások között
A testvéri befogadással kapcsolatban a selejt kultúrájáról szólt a Szentatya, legyenek azok születendő gyermekek, migránsok vagy idősek. Ma nagy népvándorlások korát éljük, melynek hátterében háború, szegénység, klímaváltozás áll. Valamennyiükre testvérünkként tekintsünk! Közös otthonunk, a Föld gondozása is feladatunk. Fel kell hagyni a kizsákmányoló szemlélettel, és a fenntartható fejlődést, az élet minden formáját támogatni. A gyanú és a hamisság árnyéka nélkül folytassunk egymással őszinte, baráti párbeszédet, hogy a vallások egyre közeledjenek egymáshoz – mondta még Ferenc pápa a világ- és hagyományos vallások vezetőinek VII. kongresszusán.
