Ferenc pápa szeptember 25-én Materában az Olasz Nemzeti Eucharisztikus kongresszuson
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Tavaly, a 2021. szeptember 27-e 29-e között az Olasz Püspöki Konferencia, a CEI Rómában tartott közgyűlésén döntést hoztak arról, hogy a következő évben, 2022. szeptember 22-e és 25-e között a dél-olaszországi Basilicata tartomány Matera városában tartják a 27. Olasz Nemzeti Eucharisztikus kongresszust. A négynapos rendezvénysorozat témája: „Térjünk vissza a kenyér ízéhez. Egy eucharisztikus és szinodális egyházért”. A főpásztorok megfogalmazása szerint a kijelölt téma az olaszországi katolikus egyház szinodális útjának szerves és elengedhetetlen része, amennyiben egy olyan egyház megnyilvánulása, mely éppen az Eucharisztiából nyeri saját szinodális mintáját. A materai eucharisztikus napok vezérfonala a „kenyér”, mely a közösségre, a részvételre és a küldetésre utal, egy ökológiai, lelkipásztori és kulturális megtérés jegyében. A 2016-ban Genovában tartott előző nemzeti eucharisztikus kongresszus tapasztalatát viszi tovább a mostani matérai találkozó, „mely a családokat, a fiatalokat, a megszentelt élet képviselőit, a papokat és az utolsókat állítja a középpontba” – szól a CEI jelentése az eseményről.
A matérai pápalátogatás programja
Ferenc pápa szeptember 25-én reggel hétkor indul helikopterrel a Vatikánból és terv szerint másfél óra alatt teszi meg az 500 kilométeres utat és fél kilenckor száll le a város egyik sportpályáján. Ferenc pápa innét autóval érkezik a városi stadionba, ahol Matteo Zuppi bíboros, bolognai érsek, a CEI elnöke és Antonio Giuseppe Caiazzo, Matera-Irsinai helyi érsek fogadja, Basilicata tartomány elnökével és Matera polgármesterével együtt.
A város stadionjában kilenc órakor kezdődik az Olasz Nemzeti Eucharisztikus kongresszust lezáró szentmise, melyen Ferenc pápa homíliát mond. A szentmise végén tartja meg a Szentatya a szokásos vasárnapi Úrangyala imádságot. Az eucharisztikus kongresszus nevében Matteo Zuppi bíboros mond köszönet a pápának, aki pedig hálája jeléül egy kelyhet ad ajándékba a materai egyházmegyének. A szentmise után negyed 12 körül Ferenc pápa helikopterrel azonnal visszaindul a Vatikánba, ahová terv szerint háromnegyed egykor érkezik meg.
Matteo Zuppi bíboros, bolognai érsek, a CEI elnöke Ferenc pápa metarai látogatásának a hírére így nyilatkozott: „Köszönet Ferenc pápának, aki megosztja velünk szinodális utunk döntő állomását: Jézus köré gyűlünk, megízleljük jelenléte kenyerét”.
Matera történelmi öröksége a megőrzött múlt
Matera felülmúlhatatlan sajátossága az a történelmi városnegyed, mely a város alatti domboldalon fekszik és amelynek lakói, főként a világháborúk utáni nagy szegénység következtében elhagyták otthonaikat és így a lakatlanná vált egész óváros pusztulásnak indult. Furcsa módon éppen ez a lepusztulás mentette meg attól, hogy a háború utáni újjáépítési lázában lerombolják és újjáépítsék. Nagy segítségére volt a történelmi időket idéző ódon városrész megmentésének az a 15 film, köztük világhírű alkotások, melyeket itt forgattak. Ezek közül a legismertebb Pier Paolo Pasolini „Máté evangéliuma”, melynek jeleneteit 1964-ben itt forgatták, éppen az elhagyott romos házak világában, melyek hangulata készen kínálta az egykori Galilea miliőjét. A másik, hasonlóképpen híres bibliai film Mel Gibson Passiója, mely Jézus életének drámai szenvedéstörténetét mutatja a 2004-ben Materában forgatott jelenetekkel. Időközben a romos óvárost eredeti állapotában rendbe hozták és 1993-ban az UNESCO a világörökséghez sorolta Materát, 2019-ben pedig Európa kulturális fővárosa lett.
Ősi sziklakápolnák sora
A város keresztény történelmi örökségének kiemelkedő része az óvárossal szemben fekvő tufás domboldalba vájt sziklakápolnák sora, melyek a keresztény remeték, köztük bizánci rítusú szerzetesek itteni, szinte kétezer éves folyamatos jelenlétéről tanúskodnak. A remetelakokat és a színes freskókkal díszített sziklakápolnákat szépen rendbe hozták és azok meglátogatása nagyszerű lelki élményt kínál a zarándokoknak és a turistáknak is.
