PÁPA

Ferenc pápa a 150 éves Mondo e Missione laphoz: A misszió álljon az egyház szíve közepén

A Külmissziók Pápai Intézete a „Mondo e Missione”, vagyis a „Világ és Misszió” című lapjának alapítása 150 évfordulója alkalmából fogadta Ferenc pápa csütörtökön délben az intézet vezetőinek és a missziós folyóirat újságíróinak 150 fős csoportját. Beszédében áttekintette az intézet és az újság történetét, mely ma is arra kötelezi őket, hogy kilépő egyházként vigyék el Jézus örömhírét a világ perifériáira és helyezzék azt a befogadó ország saját kultúrájába.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A lap kezdettő fogva egy „kimenő” egyházat képviselt és hirdetett

A Szentatya a Pápai Külmissziós Intézet vezetését köszöntve hálát adott, hogy 150 évvel ezelőtt létrehozták a „Mondo e Missione” folyóirat elődjét, melyet akkor „Katolikus Missziók” néven ismertek. Ennek bölcsője az egykori Lombard Külmissziós Szeminárium és modellje a francia Les Missions Catholiques volt, amelyet a Hitterjesztés Műve Lyonban már négy évvel korábban megjelentetett. A pápa csodálattal szemléli az akkori kezdeményezés távlatának mai időszerűségét, mely kezdettől fogva egy „kimenő” egyházat képviselt és hirdetett.

Közelhozta a missziós országokat a történeteken keresztül

Ferenc pápa kiemelte, hogy a folyóirat Isten népének egy fontos szükségletét elégítette ki, amennyiben sokan szerették volna olvasni a misszionáriusok történeteit, közel érezni őket és munkájukat magukhoz és elkísérni őket imáikkal. Kíváncsiak voltak a távoli országokra és kultúrájukra, különös tekintettel azokra az értékekre, melyeket a „Teremtés az igazság és a jó szétszórt magvaiként” elhintett a világukban. Külön felidézte a pápa az alapító Giacomo Scurati atya és első munkatársai szolgálatát, akik már 1872-ben megértették a kommunikáció értékét a misszióban és az Egyházat olyan közösségnek tekintették, mely extrovertált, vagyis kifelé fordul az evangelizáció szándékával.

A II. Vatikáni Zsinat „misszió ad gentes” szellemét és tanítását ültette át a gyakorlatba

150 évvel ezelőtt a misszió úttörői megértették annak fontosságát, hogy megismertessék olvasóikkal azokat az országokat, ahová rendelték őket és hogy ott miként is történik az evangélium és a helyi közösségek találkozása. Folyóiratuk tehát kezdettől fogva széles látókörrel nyitott volt minden nép és minden helyi egyház gazdagságára. Ferenc pápa szerint még ma is ez a Mondo e Missione hivatása, ahogy 1969-ben „átkeresztelték” erre a névre azzal a céllal, hogy a négy évvel korábban lezárt II. Vatikáni Zsinat „misszió ad gentes” szellemét és tanítását ültesse át a gyakorlatba. A misszionáriusok levelei és krónikái hosszú éveken át hűen bemutatták a missziók és az ottani emberek életét. A Szentatya szerint még ma is ezek a riportok és közvetlen vallomások jelentik a folyóirat legjellemzőbb vonásait, főként az ottani helyekről és helyzetekről beszámoló történetekkel és tudósításokkal, melyekről csak kevesen beszéltek. Ezekről a földrajzi és egzisztenciális perifériákról a mai média-világ is alig szól, jóllehet eszközei révén a távolságok egészen megrövidültek.

Bűn megfeledkezni a közelmúlt háborús szörnyűségeiről

A missziós folyóirat elsődleges feladata ma, hogy hangja legyen a hangtalanoknak és a külmisszió által támogatott kezdeményezéseknek, mint például az Ázsiáról tájékoztató AsiaNews hírügynökség. Ez a hírportál a maga multimédiás tartalmaival, a közösségi oldalakon való jelenlétével, kulturális és szórakoztató hangjával főként azokhoz akar szólni, akiknek nincs joguk beszélni, vagy nem hallgatják meg őket, a legszegényebbekhez, az elnyomott kisebbségekhez, az elfeledett háborúk áldozataihoz. A pápa itt külön kitért erre, a tíz éve Szíriában, aztán a Jemenben, a Mianmarban vívott háborúkra. Jogos és érthető, hogy korunkban a mai háborúkra figyelünk, de bűn megfeledkezni a közelmúlt háborús szörnyűségeiről. Ezentúl pedig figyelni kell azokra, akik csendben és kitartóan „alulról indulva” dolgoznak egy másik világ felépítésén, követve a szolidaritás és a megbékélés útjait.

Segítsen felismerni, hogy a misszió áll a keresztény közösség középpontjában

A „Mondo e Missione” folyóirat másik sajátos feladatát a pápa abban jelölte meg: segítsen felismertetni, hogy a misszió áll a keresztény közösség középpontjában. Éppen ezért ne csak önmagukra nézzenek, mert így elveszítik bátorságukat, hanem lépjenek ki és vigyék el Jézus Szavát másoknak. Így felfedezik, hogy az evangélium éppen a különböző népekkel és kultúrákkal találkozás révén, a maga újdonságában és frissességében jelenik meg számukra. Ugyanakkor ez párbeszédet és barátságot is teremt más vallások tagjaival, amiért külön köszönettel tartozik a pápa. A „perifériákon” a misszionáriusok gyakran tapasztalták, hogy a Szentlélek már előttük megérkezett oda, hiszen néha maguk az evangélium hirdetői találkoztak ott Örömhírrel és Jézus egykori tanítványaihoz hasonlóan ők is megtapasztalták azt az örömöt és új életet, amelyet csak az evangélium tud megteremteni.

Legyenek annak a reménynek hangja, mely a Jézussal való találkozásból születik

Végezetül a pápa a 150 éve alapított missziós folyóirat célját abban látta, hogy hangot adjanak annak a reménynek, amit a Krisztussal való találkozás vet el az emberek és a népek életében. Így elmondhatják mindenkinek, lehetséges egy jobb világ, ha Jézust követve megtanuljuk, hogy minden testvérünkhöz forduljunk. Megköszönte értékes történetüket és elkötelezettségüket. Haladjatok tovább, hűen a gyökerekhez, figyelmesen az idők jelei iránt és nyitottan Isten jövője felé – kérte, majd szívből megáldotta őket.