Ferenc pápa: Soha ne feledkezzünk meg a Hansen-kóros testvéreinkről

Christopher Wells / Somogyi Viktória – Vatikán

„Nem szabad megfeledkeznünk ezekről a testvéreinkről”, akik Hansen-kórban szenvednek. Ferenc pápa erre hívott annak a nemzetközi szimpóziumnak küldött üzenetében, amely a lepra és más elhanyagolt trópusi betegségek (NTD) által sújtott személyek szolgálatára összpontosított.

A kétnapos „Senkit ne hagyjunk lemaradni” címet viselő szimpóziumot január 23-án és 24-én tartották Rómában. A tanácskozást a francia Raoul Follereau Alapítvány, az olasz Amici Di Raoul Follereau („Raoul Follereau barátai”) és a Sasakawa Lepra (Hansen-kór) Kezdeményezés szponzorálták az Átfogó emberi fejlődés dikasztériummal együttműködve. A szimpózium arra összpontosított, hogy elérje a lepra teljes felszámolását a világon, és olyan társadalmakat hozzon létre, ahol senki sem marad hátra a Hansen-kór és más trópusi betegségek miatt.

Lehajolunk, hogy segítsünk másoknak?

A hétfőn küldött üzenetében Ferenc pápa megjegyezte, hogy „a leprához kapcsolódó megbélyegzés továbbra is súlyos emberi jogi jogsértéseket okoz a világ különböző részein”. Nyomatékosította, hogy ne hagyjunk figyelmen kívül egy olyan betegséget, amely továbbra is több százezer embert érint a világ minden részén, különösen „a hátrányos helyzetű társadalmi körülmények között élők körében”. Ferenc pápa „az emberi család testvériség iránti hivatására” alapozva arra hívott mindenkit, hogy tegye fel a kérdést: „Lehajolunk, hogy meggyógyítsuk mások sebeit? Lealacsonyodunk, hogy a vállunkon hordozzuk egymást? Ez a jelen kihívás, amelytől nem szabad félnünk.”

Befogadó társadalom építése

Ferenc pápa ezután továbbmenve sürgette az embereket, hogy „ragadják meg a Lepra világnapján [január utolsó vasárnap] az alkalmat, hogy felülvizsgálják a fejlődési modelljeinket, és próbálják kijavítani az általuk okozott diszkriminációt”. Hozzátette: „Ez egy kedvező alkalom arra, hogy megújítsuk elkötelezettségünket egy befogadó társadalom építésére, amely senkit nem hagy peremre szorulni”. Visszatérve a Hansen-kór konkrét kérdéséhez, a pápa azt javasolta, hogy tegyük fel magunknak a kérdést: „Hogyan lehet a legjobban együttműködni a leprás betegekkel, teljeskörűen kezelve őket, és elismerve őket főszereplőként saját küzdelmükben az alapvető emberi jogokban való részvétel eléréséhez és hogy a közösség teljesértékű tagjaivá váljanak.”

„Remélem, hogy ez a konferencia segít a világ minden tájáról származó hangok összegyűjtésében, és megvitatja azokat az intézkedéseket, amelyeket meg lehet tenni az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében.” Ferenc pápa kifejezte együttérzését a Hansen-kórban szenvedők iránt, és ösztönözte erőfeszítéseiket, amelyek a lelki támogatás és az orvosi ellátás biztosítására irányulnak. Ugyanakkor arra buzdította a keresztény közösségeket, hogy hagyják, hogy „ezek a testvérek” evangelizálják őket, és hogy álljanak élére azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek célja a társadalomba való teljes integrációjuk előmozdítása.

A Leprások Világnapja

A lepra kórokozóját 1873-ban Gerhard Hansen norvég orvos izolálta. A betegséget korábban már legyőzöttnek hitték, azonban még ma is milliós nagyságrendben jelentkezik világszerte. 1982 óta gyógyszer-kombinációval gyógyítható, de a kezelés hosszadalmas és költséges. A Leprások Világnapját először 1954-ben tartották meg, hogy felhívják a leprával fertőzött emberekre az emberiség figyelmét.