Isten igéje mindenkinek szóló csodálatos ajándék – Ferenc pápa homíliája
Vertse Márta – Vatikán
Szentbeszédében a vasárnapi evangéliumi szakaszt elemezve Ferenc pápa a következő három szempontra mutatott rá: Isten igéje mindenkihez szól, megtérésre hív és hírnökké tesz. Ezért Isten igéjének hirdetése az egyház elsődleges feladata. A szertartás során a pápa három új lektort és hét új katekétát avatott.
Jézus megtérésre és Igéjének hirdetésére szólítja fel tanítványait
Jézus elhagyja a csendes és rejtett názáreti életet, és a Galileai-tenger partján fekvő Kafarnaumba költözik, amely útkereszteződés, a különböző népek és kultúrák találkozási pontja. Sürgető szükségét érzi ugyanis, hogy hirdesse Isten igéjét, amelyet mindenkihez el kell juttatni – kezdte szentbeszédét Ferenc pápa. Az evangéliumi szakaszban az Úr mindenkit megtérésre hív, és arra szólítja fel az első tanítványokat, hogy adják tovább az Ige világosságát másoknak is (vö. Mt 4,12-23). A pápa arra buzdított, hogy mi is kövessük ezt a dinamizmust, amely segít nekünk, hogy megéljük Isten igéjének vasárnapját: az Ige mindenkihez szól, az Ige megtérésre hív, az Ige hírnökké tesz – hangsúlyozta Ferenc pápa.
Isten irgalmassága mindenkinek szól
Isten igéje mindenkihez szól – fejtette ki mindenekelőtt homíliájában a pápa, utalással az evangéliumra, amely úgy mutatja be Jézust, hogy mindig úton van, halad mások felé. Nyilvános működése során Jézus egyetlen alkalommal sem mutatkozik statikus tanítóként, egy katedrán ülő professzorként; éppen ellenkezőleg, mindig vándorként és zarándokként látjuk őt, amint városokon és falvakon halad át, hogy találkozzon új arcokkal és történetekkel. Lába a hírnöké, aki hirdeti Isten szeretetének jó hírét (vö. Iz 52,7-8) – utalt a pápa Izajás próféta szavaira. („Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz”). A vasárnapi evangéliumi szakasz megjegyzi, hogy a pogányok Galileájában, a tengerparti úton, a Jordánon túl, ahol Jézus hirdeti az igét, sötétségben élő nép lakik: idegenek, pogányok, nők és férfiak különféle térségekből és kultúrákból (vö. Mt 4,15-16). Most már ők is láthatják a világosságot. Jézus tehát „kitágítja a határokat”: Isten igéje, amely meggyógyít és felemel, nem pusztán Izrael igazainak szól, hanem mindenkihez szól; el akarja érni a távollévőket, meg akarja gyógyítani a betegeket, meg akarja menteni a bűnösöket, össze akarja gyűjteni az elveszett bárányokat és fel akar emelni mindenkit, akinek szíve elfáradt és szorongatott. Jézus tehát túllép minden határon, hogy elmondja nekünk: Isten irgalmassága mindenkinek szól. Ne feledjük el, mondta nyomatékkal Ferenc pápa: Isten irgalmassága mindenkinek szól. Mindnyájan elmondhatjuk: „Isten irgalmassága nekem szól”.
Az Ige hirdetése az egyházi közösség legsürgetőbb feladata
Ez a szempont számunkra is alapvetően fontos – mutatott rá Ferenc pápa vasárnap délelőtti homíliájában. Emlékeztet bennünket arra, hogy Isten igéje mindenkinek szóló ajándék, és hogy soha nem korlátozhatjuk hatáskörét, mert minden számításunkat felülmúlva spontán, előre nem látható és kiszámíthatatlan módon csírázik ki (vö. Mk 4,26-28), olyan módon és olyan időben, amelyet a Szentlélek ismer. És ha az üdvösség mindenkinek, még a legtávolabbiaknak és a legelveszettebbeknek is szól, akkor az Ige hirdetésének az egyházi közösség legfőbb sürgető feladatává kell válnia, ahogyan Jézus számára is az volt. Ne forduljon elő, hogy tág szívű Istent vallunk, és szűk szívű egyház vagyunk – ez egy átok lenne – jegyezte meg Ferenc pápa. Ne forduljon elő, hogy hirdetjük az üdvösséget mindenkinek, és közben járhatatlanná tesszük befogadásának az útját. Ne forduljon elő, hogy miközben tudatában vagyunk, hogy hivatásunk Isten országának a hirdetése, elhanyagoljuk Isten igéjét, és széttöredezünk olyan sok másodlagos tevékenységben. Tanuljuk meg Jézustól, hogy Isten igéjét helyezzük a középpontba, hogy kitágítjuk határainkat és megnyílunk az emberek felé, hogy elősegítjük az Úrral való találkozás élményeit, tudva azt, hogy Isten igéje „nem absztrakt és statikus formákban kristályosodik ki, hanem ismer egy dinamikus történetet, amely személyekből és eseményekből, szavakból és tettekből, fejleményekből és feszültségekből áll” – idézett a pápa a 2008-ban az „Isten igéje az egyház életében és küldetésében” témában megrendezett Püspöki Szinódus XII. rendes közgyűlésének munkadokumentumából (10. pont).
Isten igéje átalakítja szívünket
A pápa ezután a második szempontot elemezte: Isten igéje, amely mindenkihez szól, megtérésre hív. Jézus ugyanis igehirdetésében megismétli: „Térjetek meg, mert közel van a mennyek országa” (Mt 4,17). Ez azt jelenti, hogy Isten közelsége nem semleges, jelenléte nem hagyja a dolgokat úgy, ahogy vannak, nem védi a nyugodt életet. Éppen ellenkezőleg, Igéje mozgósít bennünket, változásra, megtérésre késztet, kihívást jelent, mert „Isten szava ugyanis eleven, átható és élesebb minden kétélű kardnál […] szétválaszt lelket meg szellemet” (Zsid 4,12) – idézte Ferenc pápa a Zsidókhoz írt levél szavait. Isten igéje így, kardként hatol be életünkbe, arra késztet, hogy megkülönböztessük a szív érzéseit és gondolatait, megmutatja, melyik a jóság világossága, amelynek teret kell adnunk, viszont azt is, hogy hol sűrűsödik a gonoszságok és bűnök sötétsége, amelyek ellen küzdenünk kell. Az Ige, amikor belénk hatol, átalakítja szívünket és elménket; megváltoztat minket, arra késztet, hogy életünket az Úr felé irányítsuk – magyarázta vasárnap délelőtti homíliájában a pápa.
Isten közelsége megváltoztatja életünket
Íme tehát Jézus meghívása: Isten közel jött hozzád, ezért vedd észre a jelenlétét, adj teret az Igéjének, és akkor meg fog változni életszemléleted – buzdított rá Ferenc pápa, majd hozzátette: úgy is lehetne mondani, hogy helyezd életedet Isten igéje alá. Ez az az út, amelyet a Zsinat megmutatott nekünk: mindannyian, az egyház pásztorai is, Isten igéjének a tekintélye alatt állunk. Nem a mi ízlésünk, hajlamaink és preferenciáink alatt, hanem Isten egyetlen igéje alatt, amely formál és megtérít minket, arra kérve, hogy egyesüljünk Krisztus egyetlen egyházában. Tegyük fel magunknak a kérdést – javasolta Ferenc pápa: az én életem honnan veszi az irányt, honnan merít tájékozódást? A sok szóból, amit hallok, az ideológiákból, vagy Isten igéjéből, amely vezet és megtisztít engem? És melyek azok a szempontok, amelyek bennem változást és átalakulást igényelnek?
Hirdessük az evangélium örömét
A pápa végül a harmadik szempontra irányította a hívek figyelmét: Isten igéje, amely mindenkihez szól, és megtérésre hív, hírnökké tesz. Jézus elhalad a Galileai-tó partján, és megszólítja Simont és Andrást, két testvért, akik halászok voltak. Igéjével meghívja őket, hogy kövessék őt, és azt mondja nekik, hogy „emberhalászokká” teszi őket (Mt 4,19): már nem csak a csónakok, hálók és halak szakértőivé, hanem mások keresésének szakértőivé teszi őket. És ahogyan a vitorlázás és a halászat során megtanulták, hogy eltávolodnak a parttól és kivetik hálójukat a nyílt tengeren, ugyanígy apostolokká válnak, akik képesek lesznek a világ nyílt tengerén hajózni, testvéreikhez menni és hirdetni az evangélium örömét. Ez az Ige dinamizmusa: az Atya szeretetének „hálójába” vonz bennünket és apostolokká tesz minket, akik fékezhetetlen vágyat éreznek arra, hogy mindenkit, akivel találkoznak, feljuttassanak Isten országának hajójára. És ez nem prozelitizmus, hittérítés, mert Isten igéje az, ami hív, nem a mi szavunk – tette hozzá a pápa, majd küldetésünk lényegére mutatott rá.
Jézustól kaptuk a meghívást Igéje hirdetésére
Halljuk meg tehát ma mi is a meghívást, hogy legyünk emberhalászok: érezzük, hogy maga Jézus hívott el minket arra, hogy hirdessük Igéjét, hogy tanúságot tegyünk róla a mindennapi helyzetekben, hogy megéljük az igazságosságban és a szeretetben, hogy „testet adjunk neki” azáltal, hogy megsimogatjuk a szenvedők testét. Ez a mi küldetésünk: váljunk az elveszettek, az elnyomottak és elcsüggedtek keresőivé, hogy ne magunkat, hanem az Ige vigasztalását, Isten forradalmi hirdetését vigyük el nekik, amely átalakítja az életet. Vigyük el annak a tudatnak az örömét, hogy Ő az Atya, aki mindenkihez fordul, a gyönyörűséget, hogy azt mondhatjuk: „Fivér, nővér, Isten közel jött hozzád, hallgass rá, és az Ő Igéjében csodálatos ajándékra lelsz!”
Köszönet mindazoknak, akik megélik és hirdetik Isten igéjét
Ferenc pápa végül homíliájában arra szólított, hogy mondjunk köszönetet mindazoknak, akik keményen dolgoznak azért, hogy Isten igéje ismét a középpontba kerüljön, hogy megosszák és hirdessék azt. Köszönetet mondott mindazoknak, akik tanulmányozzák és elmélyítik gazdagságát; köszönettel fordult a lelkipásztori munkatársakhoz és mindazokhoz a keresztényekhez, akik részt vesznek Isten igéje meghallgatásában és terjesztésében, különösen a lektoroknak és a katekétáknak akiket ezen a vasárnapi szentmisén avatott. Köszönetet mondott mindazoknak, akik elfogadták a sokszor elhangzott meghívását, hogy mindig hordjunk magukkal egy evangéliumos könyvet, és minden nap olvassuk sorait.
Az üdvösség Igéje hirdetésének édes öröme
Végül pedig a következő szavakkal fordult a diakónusokhoz és papokhoz: „Köszönöm, kedves testvérek, hogy nem hagytátok, hogy Isten szent népe nélkülözze az Ige táplálékát; köszönöm, hogy elköteleztétek magatokat az Igéről való elmélkedés, az Ige megélése és hirdetése mellett; köszönöm szolgálatotokat és áldozatotokat. Mindenki számára legyen vigasztalás és jutalom az üdvösség Igéje hirdetésének édes öröme”.
