Ferenc pápa a Nyolc Boldogság Közösségnek: testvéri élet, ima és a felebarát szolgálata
Gedő Ágnes – Vatikán
A közösség létrejöttét a katolikus karizmatikus megújulás ihlette, tevékenységük ajándék az egyház és a világ számára – mondta a hétfői audiencián Ferenc pápa. A pünkösdi tapasztalat és az eszkatologikus dimenzió kezdettől fogva meghatározó elemei voltak a közösségnek, mely a lelkiségen, a közösségi életen és az apostolkodáson keresztül nyilvánul meg. Az eszkatologikus dimenziónak köszönhetően válik láthatóvá a már közöttünk élő Isten Országa, a dicsőítés, a liturgia és az ének, valamint a testvéri élet szépsége által.
Intenzív imaélet, szentmise és szentségimádás
Pünkösd tapasztalata adja a Nyolc Boldogság Közösség lelki életének magvát – állapította meg előre megírt és átadott beszédében a pápa. Ez az Istennel való folyamatos egység keresésében fejeződik ki, amit mindennapos szentmisék és szentségimádás jellemez a kármelita lelkiség és a keleti egyházak imaélete nyomán. Ez az imaélet a forrása a testvéri közösségüknek, mely a Szentháromságból merít és amelynek segítségével valamennyien kiteljesedhetnek saját hivatásukban.
Humanitárius projektek a fejlődő országokban
Sokrétű apostolkodásban jeleskednek – emelte ki a pápa. A Nyolc Boldogság Közösség liturgiái sok embert vonzanak, az egyéni vagy csoportos lelkigyakorlataikon pedig másokkal is megoszthatják tapasztalataikat. Jelenlétük Franciaország, Magyarország, Olaszország, Elefántcsontpart különböző kegyhelyein, illetve a plébániákon szolgáló papok fontos tanúságtételre adnak lehetőséget. Több humanitárius projektet támogatnak fejlődő országokban, mint a hátrányos helyzetű kiskorúak befogadása, az alultáplált vagy fogyatékkal élő gyermekek ellátása, a szegény családok és egyedülálló édesanyák segítése, élelmiszerosztás és egészségügyi kezelések biztosítása. A szegények számára egy kórházat, egy klinikát, egy szemészeti központot és egy fogorvosi rendelőt működtetnek.
A Szentatya hálát adott Istennek mindezért, kiemelten azért, hogy segítik a sebezhető és a selejt kultúrája által megfertőzött társadalomból kirekesztett személyeket. Legtöbb közösségi házukban megszervezték a nehéz helyzetű emberek meghallgatását, és ezt a szolgálatot a börtönökben is végzik. Fontos, hogy a szenvedők és a magányosak is találjanak egy helyet, ahol befogadják és meghallgatják őket, mint ahogy a Nyolc Boldogság Közösség házaiban – mutatott rá a pápa.
Nyitottan a fiatalok igényeire, zarándoklatokkal erősítve az Istenkapcsolatot
Apostolkodásuk másik fontos területe az alkalmi missziók, például a nyaralóhelyeken imaalkalmakat, szentmiséket biztosítanak, lehetőséget kínálnak a szentségimádásra, evangelizáló képzési találkozókat tartanak, utcai előadásokat, imavirrasztást és éjszakai evangelizálást. Ezáltal megmutatják, hogy nyitottak a fiatalok igényeire, és készek elvinni Isten szavát mindenhova. A pápa kiemelte a közösség nemzetközi találkozóit, mint a lourdes-i és a lisieux-i találkozók. Ezek fontos alkalmat nyújtanak a lelki megújulásra és a tapasztalatcserére a világ számos részéről érkező keresztények között. Ne feledkezzünk el a szentföldi és más zarándoklatokról sem – folytatta gondolatát a pápa. Ezek az utazások nagy lelki feltöltődést nyújtanak, segítenek elmélyíteni, olykor akár felfedezni a hit gyökereit, erősíteni Istennel való kapcsolatunkat.
„Kedves testvéreim! Hálás vagyok elkötelezettségetekért, amelyet a megszentelt életben mutattok, valamint az egyháznak és a világnak nyújtott szolgálatotokért” – fordult a Nyolc Boldogság Közösség küldöttségéhez a pápa. Közösségetek, mely a szemlélődés, az imádság és a küldetés lelkiségére épül, jelentősen hozzájárul a vallásközi párbeszédhez, a béke előmozdításához és az emberi jogok védelméhez. Tanúságtételetek sokakat megihlet”.
Közösen, hittel és reménnyel haladjunk előre
A közösségi életben a testvéri szeretet ajándékát testesítik meg, ami keresztény létünk alapja. Ez arra szólít, hogy ne feledjük: nem egyedül kell előre haladnunk, hanem együtt, segítve egymást a hitben és Isten szeretetében. Ebben rejlik a megszentelt élet ereje: a testvéri élet, az ima és a felebarát szolgálatának hármasában. Ferenc pápa végül arra szólította a Nyolc Boldogság Közösség tagjait, hogy buzgón és félelem nélkül folytassák küldetésüket, örömmel és reménnyel tanúskodjanak a hitről, maradjanak nyitottak és engedelmesek a Szentlélek vezetésére: hiszen ő a főszereplője az egyház életének és egyben az evangelizációnak. Bátran neveljék a fiatal nemzedékeket a vallásközi párbeszédre, különösen muzulmán testvéreinkkel.
A Nyolc Boldogság Közösség karizmája (forrás: katolikus.hu)
A Nyolc Boldogság Közösség egy 26 országban jelen lévő katolikus közösség. Tagjai (szerzetesek, papok, házas vagy egyedülálló laikusok) közös lelki családot alkotnak. Osztoznak a testvéri és imaéletben, valamint a misszióban. Vágyuk, hogy kövessék Krisztust a Nyolc Boldogság útján.
A pünkösdi tapasztalat és az eszkatologikus dimenzió kezdettől fogva a közösség alapító karizmájának központját képezi. Ez a karizma a Lélekben való élet és az életállapotok kommúniója változatos formáiban nyilvánul meg, a belőlük fakadó apostoli kisugárzással. A közösség tagjainak hivatása, hogy a Nyolc Boldogság útján járva válaszoljanak az egyetemes életszentségre való hívásra. Ahhoz, hogy az eljövendő élet öröméről és reményéről tanúskodjanak, a tagok törekednek, hogy életüket átjárja a Nyolc Boldogság lelkülete. A közösség apostoli és missziós tevékenységével aktívan részt kíván venni az új evangelizációban, az irgalmasság cselekedetei és az Ige hirdetése által.