Pápai üzenet a „Pacem in Terris” konferenciára: nem elég hirdetni a békét

Benedetta Capelli / Somogyi Viktória – Vatikán

XXIII. János pápa 1963. április 11-én közzétett „Pacem in terris” kezdetű enciklikájából ma is „pozitív és építő jellegű” üzenetet vonhatunk le, mert „a béke az egész emberi család, minden nép és minden ember lelkében és törekvéseiben él”. Ferenc pápa így fogalmaz a Pápai Lateráni Egyetem és az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma által meghirdetett „Béke a népek között. 60 évvel a Pacem in Terris után” címet viselő nemzetközi konferencia résztvevőinek küldött üzenetében, amelyet május 11-én és 12-én tartanak Rómában.

A háború csak pusztítást szül

„A háború soha nem könnyített az emberek életén, soha nem tudta vezetni útjukat a történelemben, és nem sikerült megoldania a cselekedeteikben felmerült konfliktusokat és ellentéteket” – hangsúlyozza Ferenc pápa. Emlékeztet a háború okozta pusztításra: „az áldozatokra, a rombolásra, az emberség elvesztésére, az intoleranciára, egészen annak a lehetőségnek a megtagadásáig, hogy megújult bizalommal tekintsünk a holnap felé”. Emiatt a békét az igazságon, az igazságosságon, a szereteten és a szabadságon alapuló politika követése iránti elkötelezettségre kell építeni, amint az az enciklikában is szerepel.

Süket emberiség

Mérleget vonva a pápai dokumentum után 60 évvel Ferenc pápa kifejti: „úgy tűnik, az emberiség nem értékelte, hogy mekkora szükség van a békére, mennyi jót eredményez”. Hozzáteszi, hogy „kevesek önzése és egyesek egyre korlátozottabb érdekei” azt sugallják, hogy a fegyverek jelentik a megoldást a felmerülő problémákra és konfliktusokra. Továbbá, ha egyrészt vannak olyan nemzetközi kapcsolatok, amelyek korlátozzák az erőszak alkalmazását, másrészt a hatalomvágy sajnos továbbra is mérvadó kritérium és cselekvési motiváció az államok közötti kapcsolatokban. Ez megnyilvánul a különböző régiókban, pusztító hatással az emberekre és szeretteikre, az infrastruktúra és a természeti környezet megkímélése nélkül”.

A fegyverkezési verseny

A pápa a „Béke a földön” témáról tartott konferenciára küldött üzenetében ezután a fegyverkezéshez szükséges gazdasági erőforrások növekedésével foglalkozik. Egy olyan visszatérő versenyről van szó, amely „az államok közötti kapcsolatok eszközévé vált”, mintha a béke csak akkor válna lehetségessé, ha „a fegyverek birtoklásának egyensúlyán” alapul. Olyan feltételek ezek, amelyek félelmet és rémületet keltenek, és fennáll annak a veszélye, hogy amint egy szikra kipattan, fellángol a helyzet.

A multilaterális struktúrák reformja

Ferenc pápa ismét felszólít „a multilaterális struktúrák mélyreható reformjára, amelyeket az államok a biztonság és a béke garantálása érdekében hoztak létre, de amelyeket mára már megfosztottak a szabadságtól és a cselekvés lehetőségétől”. Nem elég hirdetni a békét, ha valaki nem tud konkrétan cselekedni, fennáll a veszélye annak, hogy „részérdekek eszközévé” válik, és nem a közjó elérésének eszközévé. A „Pacem in terris” kezdetű enciklikára utalva a pápa emlékezteti az államokat: „természetüknél fogva arra hivatottak, hogy saját közösségeiket szolgálják, kötelességük, hogy a szabadság módszere szerint működjenek és megfeleljenek az igazságosság követelményeinek”, tudva azonban, hogy „a társadalmi valóságnak az igazságosság objektív követelményeihez való alakítása olyan probléma, amelyre soha sincs végleges megoldás”.

A békére kell nevelni

„Az Egyetemre bízom a békére nevelés módszerének elmélyítését, hogy megteremtsen egy olyan képzést, amely nem csak megfelelő, hanem folyamatos is” – írja üzenete végén a pápa. Valódi tudományos képzés kialakítására hív, amely a tanulmányok és kutatások, a mélyreható elemzések, a továbbképzések és a gyakorlati feladatok gyümölcse. „Ezen az úton kell járni ahhoz, hogy új távlatokat tudjunk nyitni” a fiatal nemzedékek ilyen irányú képzésében a pápa által elindított Béketudományi tanulmányi ciklusban. Ezáltal elő kell segíteni a találkozás kultúráját, amely „az alapja a testvériség-modellt követő emberi közösségnek, amely a béke építésében a cselekvés szabálya”.

Az enciklika aktuális üzenete

Itt emlékeztetünk rá, hogy Ferenc pápa április 12-én a szerdai általános kihallgatáson kiemelte: a „Pacem in terris” kezdetű enciklika „igazi áldás volt, mint egy pillanatnyi derű a sötét felhők között”.  A dokumentum kiadásának 60. évfordulója kapcsán megjegyezte, hogy „Szent XXIII. János pápa az Egyházhoz és a világhoz intézte az enciklikát az úgynevezett hidegháború időszakában a két egymással szemben álló blokk közötti feszültség közepette. Roncalli pápa mindenki előtt megnyitotta azt a széles távlatot, amelyben beszélni lehetett a békéről és a béke építéséről, valamint Istennek a világgal és az emberi családdal kapcsolatos tervéről”. Üzenete „nagyon időszerű” – mutatott rá a pápa az enciklikát idézve: „A politikai közösségek közötti kapcsolatokat, csakúgy, mint az egyes emberek közötti kapcsolatokat, nem fegyveres erő igénybevételével kell szabályozni, hanem az értelem fényében; vagyis az igazságban, az igazságosságban, az aktív szolidaritásban”.