Ferenc pápa megreformálja a Vatikánvárosi Állam „alkotmányát”

Salvatore Cernuzio / P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Ferenc pápa május 13-án szombaton, a Fatimai Boldogasszony emléknapján új Alaptörvényt bocsátott ki a Vatikánvárosi Állam számára, hogy „válaszoljanak napjaink szükségleteire” és hogy „működőképessé tegyék” az Apostoli Szentszék által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó helyzeteket, együtt „azokkal a megújult szükségletekkel, amelyeket ez a különleges szempont megkíván”. Ferenc pápa ennek jegyében megújította a Vatikánvárosi Állam „alkotmányát”, ami felváltja Szent II. János Pál pápa 2000. november 26-i alkotmányát, mely a maga részéről a XI. Pius pápa által 1929. június 7-én kiadott alkotmány helyébe lépett. Az az új reform a Szentatya tíz éves pápasága során kidolgozott számos reform keretébe illeszkedik. Valójában az alaptörvény „átveszi és kiegészíti” a már elrendelt normatív szabályozásokat és a Vatikán államban működő intézményi profilokat a jogforrásokról, a Vatikán állam kormányáról és jogrendszerről szóló törvényekkel.

Az új Alaptörvény módosítja a Bizottság összetételét, bekerülhetnek világi férfiak és nők is

A 2000. évi „alkotmányhoz” hasonlóan a Szentatya megerősíti a római pápa „kormányzati hatalmának teljességét”, „amely magában foglalja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat”. Az alaptörvény megerősíti, hogy „a vatikáni jogrendszer egyedülálló sajátossága és autonómiája” különbözik a Római Kúria jogrendszerétől. Megerősítik a Vatikán állam hatáskörét a területen kívüli zónák felett, vagyis a Lateráni Szerződésben meghatározott területek feletti minden hatalom gyakorlását, azokban az épületekben és területeken is, ahol a Vatikán állam vagy a Szentszék intézményei működnek és érvényben vannak, a nemzetközi jog erejében biztosított személyi és funkcionális garanciákkal és mentességekkel”.

Ferenc pápa megerősíti a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának törvényhozó funkcióját is, amely eddig egy bíboros elnökből, aki egyben a kormányzóság elnöke is, és más bíborosokból állt. Az új Alaptörvény módosítja a Bizottság összetételét, ebben áll egyik újdonsága, amennyiben a bíborosok mellett a pápa által öt évre kinevezett „egyéb tagok” is bekerülnek a Bizottságba, akik lehetnek világi férfiak és nők is.

További fontos újdonság az előzetes költségvetés és a záróegyenleg szigorúbb és részletesebb szabályozása, amelyről a Pápai Bizottság évente dönt, „összhangban a számviteli szabályokkal” és „törvény erejű rendeletekkel”. A Bizottság dönt a hároméves pénzügyi tervről, hogy „ezeket a lépéseket közvetlenül a pápa jóváhagyására bocsátja”. A költségvetésnek biztosítania kell a bevételek és kiadások „egyensúlyát”, továbbá az „egyértelműség, átláthatóság és pontosság elvein” kell alapulnia.