A pápa elismeréssel szólt Mongólia aktív szerepéről a világbéke előmozdításában
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán
Ferenc pápa a Mongóliába érkezését követő napon, szeptember 2-án szombaton első hivatalos beszédében ismét felhívást intézett a világ békéjéért. „Tűnjenek el a háború sötét felhői, sodorja el őket az egyetemes testvériség iránti szilárd vágy, amelyben a feszültségek találkozással és párbeszéddel oldódnak fel, és amelyben garantálják minden ember alapvető jogait!” – mondta a pápa, amikor szombaton Mongólia hatóságaihoz, a civil társadalomhoz és a diplomáciai testülethez fordult az ulánbátori Nagy Népi Hurál palotában, amely az államfő, a miniszterelnök és a parlament székhelye. A Szentatyát Ukhnaagiin Khürelsük mongol elnök fogadta az épületben udvariassági látogatásra, mielőtt az „Ikh Mongol” teremben a pápa a tisztviselőkhöz fordult.
A barátság zarándoka
Beszéde elején az elnök köszöntő szavait követően a pápa örömét fejezte ki, hogy „a barátság zarándokaként” utazott a hatalmas nomád nemzethez. Emlékeztetett arra, hogy bár a modern diplomáciai kapcsolatok Mongólia és a Szentszék között még csak 30 évesek, első kapcsolataik a XIII. századra nyúlnak vissza a Mongol Birodalom idejére. „Az ajtóban állva a barátság zarándoka vagyok. Csendesen, örömteli szívvel és azzal a vággyal érkezem hozzátok, hogy jelenlétetekben emberileg gazdagodjak” – fogalmazott a pápa.
A mongol nomád hagyomány az Isten teremtett világáról való gondoskodás mintája
Az ország ősi nomád hagyományaira utalva, amelyeket a jurták (mongolul gerek) – a hagyományos mongol kerek sátrak – jelképeznek, Ferenc pápa megjegyezte, hogy a mongolok „ősi bölcsessége”, amely a pásztorok és a földművesek generációi során érlelődött meg, segíthet abban, hogy „megbecsüljük és gondosan műveljük”, amit a keresztények Isten teremtett világának tekintenek, és hogy „küzdjünk az emberi pusztítás hatásai ellen a gondoskodás és az előrelátás kultúrájával, amely a felelős ökológiai politikákban tükröződik”. A pápa hozzátette, hogy a mongol sámánhagyomány holisztikus látásmódja a buddhista filozófiából örökölt minden élőlény iránti tisztelettel ötvözve jelentősen hozzájárulhat a bolygó védelmére és megőrzésére irányuló sürgető erőfeszítésekhez.
Hagyomány és modernitás
A pápa ezt követően megjegyezte, hogy a jurták „a hagyomány és a modernitás értékes összekapcsolódásáról” tanúskodnak. Tanúságot tesznek a mongol nép folytonosságáról, „amely megőrizte gyökereit, miközben – különösen az elmúlt évtizedekben – megnyílt a fejlődés és a demokrácia nagy globális kihívásai felé”.
Mongólia elkötelezettsége az atomsorompó mellett
Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa méltatta a modern demokratikus Mongóliát az emberi jogok és a béke előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseiért, és különösen azért, mert továbbra is eltökélt szándéka, hogy nukleáris fegyverektől mentes ország maradjon, és megállítsa az atomfegyverek terjedését. Ferenc pápa, emlékeztetve arra, hogy 2023-ban ünneplik az ország alapító Dzsingisz kán születésének 860. évfordulóját, ismét a béke ajándékáért könyörgött a „számtalan konfliktustól sújtott” világban. „Itt, ebben a történelemben oly gazdag és az ég felé nyitott országban, könyörögjünk ezért az ajándékért a Magasságostól, és együtt törekedjünk a békés jövő építésére.”
A vallásszabadság szimbóluma
A Szentatya a továbbiakban kiemelte a „mély spirituális érzékenységet”, amely szerinte a mongol kulturális identitás szövetének része, és a mai Mongóliát „a vallásszabadság szimbólumává” tette. „Amikor a vallások megmaradnak eredeti szellemi örökségükben gyökerezve, és nem rontják meg őket a szektás eltorzulások, akkor megbízható támasznak bizonyulnak az egészséges és virágzó társadalmak építésében, amelyben a hívők a békés együttélés és a politikai előrelátás biztosításán dolgoznak, amelyeket egyre inkább a közjó szolgálatába állítanak” – mutatott rá a pápa. Ugyanakkor biztosítékot jelentenek a korrupció alattomos fenyegetése ellen is, amely „egy haszonelvű és gátlástalan mentalitás gyümölcse, amely egész országokat elszegényített”. A korábbi kommunista rezsim ateista ideológiáját maga mögött hagyva Mongólia „mára felismerte és tiszteletben tartja a különböző vallású hívők közötti harmonikus együttműködés alapvető fontosságát, akik mindegyike a maga sajátos nézőpontjából hozzájárul a népek erkölcsi és szellemi fejlődéséhez”.
A katolikus közösség hozzájárulása a mongol társadalomhoz
Ebben az új kontextusban a pápa megjegyezte, hogy a „kis és diszkrét” helyi katolikus közösség örömmel folytatja saját „emberi és szellemi hozzájárulását” az ország fejlődéséhez. A mongol katolikusok a szolidaritás, az egyetemes tisztelet és a vallások közötti párbeszéd kultúrájának terjesztésével, valamint az igazságosságért, a békéért és a társadalmi harmóniáért való munkával segítik az országot. A Mongólia és a Szentszék között jelenleg tárgyalt kétoldalú megállapodás fontos eszköz lesz ahhoz, hogy „megteremtődjenek azok az alapvető feltételek, amelyek szükségesek a katolikus egyház szokásos tevékenységeihez”.
Együtt remélni
Ferenc pápa utalva apostoli látogatásának mottójára – „Együtt remélni” – reményét fejezte ki, hogy apostoli látogatása elmélyíti az Egyház és Mongólia közötti gyümölcsöző együttműködést és tiszteletteljes párbeszédet a közjó érdekében. „Biztos vagyok benne, hogy a mongol katolikusok továbbra is készségesen felajánlják megfelelő hozzájárulásukat egy virágzó és biztonságos társadalom építéséhez, párbeszédet folytatva és együttműködve mindazokkal, akik ezen a hatalmas földön élnek, amelyet az ég megáldott. A mongol társadalom különböző alkotóelemei, amelyek itt oly jól képviseltetik magukat, továbbra is kínálják fel a világnak ennek az egyedülálló népnek a szépségét és nemességét” – zárta beszédét Ferenc pápa a mongol hatóságok képviselőihez.
