Ferenc pápa üzenete az olasz őstermelőkhöz: Felelősséggel műveljétek és őrizzétek a földet!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az üzenet első része Szent XXIII. János pápa Mater et Magistra kezdetű enciklikájára hivatkozik, mely a mezőgazdasági munkának az egész embert gazdagító értékét hangsúlyozta, emberi szinten az egyéni kiteljesedés és a közösségi fejlődés útjaként, míg spirituális értelemben az Isten gondviselő terve történelmi megvalósításában való részvételként.
Az ember maga is járuljon hozzá a Teremtés tökéletesedéséhez
Az agrármunkát a Jó Pápa enciklikája mint „hivatás és küldetés” értelmezi, így a földművelő ember felelősen, azaz választ adó módon részt vesz Isten Országa gyarapításában. Isten a teremtést ugyanis ajándékként és örökségként bízta az emberre, ami az örök Ige révén nem „végtermékként, mintegy készen” került ki a Teremtő kezéből, hanem „az úton-lét állapotában” van, nyitottan és a befejezésre irányultan. Amikor átadta az embernek, Isten úgy rendelkezett, hogy maga is járuljon hozzá annak tökéletesedéséhez, tehát máig érvényes a hivatása, amelyre az idők végén el fog érni. Isten eredeti és mindig jelenlévő meghívása arra szól, hogy kisarjadjon és gyümölcsöt teremjen a föld, amit tisztelettel és gondossággal kell átalakítani az Isten eredeti tervével való együttműködés révén. A Teremtés könyve felfedi, hogy a föld művelése által az ember felismerheti a teremtett világban a szövetség jelét, amit Isten kötött vele. Az eget és a földet teremtő Úr azért is alkotta meg az embert a föld porából és éltette a leheletével, hogy az ő csodálatos kertjét „művelje és őrizze”.
Miközben az ember dolgozik és megváltoztatja a világot, ő maga is megváltozik
Az ember Istentől kapott hivatása, hogy értelemmel végezze tevékenységét, nem is csak anyagi, hanem erkölcsi elkötelezettséggel. A Teremtés elbeszélésében a földművelés törvényeinek megismerése és a folyókat szabályozó csatornák építése kettős előnnyel is járt, mert szebbé és termékenyebbé tette a földet, ugyanakkor ő maga lett mind emberibb, barátságosabb és vendégszeretőbb a föld lakóinak életében. Miközben az ember dolgozik, megváltoztatja a világot, de ő maga is megváltozik, felelősségteljesebbé és nagylelkűbbé válik – szól a pápa üzenete. Az agrármunka tevékeny és teremtő dinamizmusa tovább mélyül a krisztusi evangélium fényében: A föld uralmára szólító isteni parancs a megfeszített és feltámadt Úr királyságában való részvételként fejeződik ki, a szolgálattá váló szeretet logikája szerint, amiként Pál apostol tanítja: „A természet a mulandóság szolgai állapotából majd felszabadul az Isten fiainak dicsőséges szabadságára”.
Az átgondolatlan technológia és annak kényszerítő alkalmazása igen magas árat követel tőlünk
Napjainkban új, egyre hatékonyabb technológiák fejlődésének lehetünk tanúi – folytatja a pápa üzenete –, amelyeknek köszönhetően az ember növelni tudja a természet feletti hatalmát, gyakran „kényszerítve” a földet, hogy így hozzon termést. Ennek a nem fenntartható termelésnek és a fogyasztási modelleknek alávetett technológia átgondolatlan és kényszerítő alkalmazása igen magas árat követel tőlünk. Ennek jele a mostani klímaválság. Az eddig bevezetett intenzív ritmusok környezeti hatásai negatívan érintették a földművelést, olyan ördögi köröket teremtve, amelyekből egyre nehezebb kiszabadulni. Minél rosszabbul bánunk a földdel, szennyezve a vizet és a levegőt és minél inkább elveszünk a biológiai sokféleségből, kivágjuk az erdőket és veszélyeztetjük az ökoszisztémákat, annál nehezebb megbirkózni az időjárás bizonytalanságaival. A nagy melegek, az özönvízszerű esőzések és a hirtelen fagyok fokozódása mellett egyre nehezebbé válik a mezőgazdasági munka.
Ne feledkezzetek meg a szegényekről!
Ennek az árát azonban nemcsak a természet fizeti meg, hanem a szegények is. A leselejtezés kultúrájának „botrányos” ellentmondása abban áll, hogy noha a világ teljes népessége élelmezéséhez elegendő élelmiszert termelünk, de többségük mégis mindennapi kenyér nélkül él. Ezért mindenkinek kötelessége felszámolni ezt az igazságtalanságot konkrét tettekkel és jó gyakorlatokkal, olyan helyi és nemzetközi politikával, amelynek van bátorsága az igazat választani, és nem csak a hasznosat, a kényelmeset és a jövedelmezőt. Miközben azon gondolkodnak az őstermelők, hogy miként javíthatják a Made in Italy mezőgazdasági élelmiszerek jellegzetességét és minőségét, arra kéri őket a pápa, hogy emlékezzenek azokra, akiknek hiányzik az önellátást szolgáló alapvető szükséglet. Ezért arra kéri őket, hogy ne feledkezzenek meg a szegényekről. Egy olyan világról álmodozunk, amelyben a víz, a kenyér, a munka, az orvosság, a föld, az otthon minden egyén számára elérhető javak. Ferenc pápa végül azért imádkozik, hogy az Úr ültesse el mindnyájukban a béke magvait, amelyek hozzájárulnak egy testvéribb világ felépítéséhez – zárul a Szentatya üzenete az olasz őstermelőkhöz.
