Pápai üzenet a Szentszék történelmi és művészeti örökségét védő állandó bizottsághoz
Devin Watkins / Somogyi Viktória – Vatikán
Szerdán a Vatikán adott otthont „A Szentszék Műemlék- és Építészeti Örökségvédelmi Állandó Bizottságának 100 éves tevékenysége (1923-2023)” címet viselő tanácskozásnak. Ferenc pápa Francesco Buranelli professzornak, a bizottság elnökének küldött üzenetében köszöntötte a tanulmányi nap résztvevőit.
Az egyház hozzájárulása a kultúra megőrzéséhez
Üzenetében a pápa kiemelte, hogy fontos törődni a Szentszék és Vatikán városállam történelmi és művészeti örökségével. Megjegyezte, hogy az emberiség kulturális örökségének megőrzésére és védelmére irányuló széles körben elterjedt vágy eredetileg az itáliai félsziget ősi államaiban, kiváltképpen a pápai államban született meg. A pápák már a XV. században rendeleteket adtak ki, amelyek célja az volt, hogy megfékezzék a római régészeti ásatások műkincseinek átkerülését a nemesek, a tudósok és az uralkodók magángyűjteményeibe szerte Európában.
Pápai rendeletek a műkincsek védelmére
Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy több XVII. és XVIII. századi pápa rendeletet adott ki „válaszul a nagyszámú műtárgy eladására és a napóleoni korszak traumatikus pusztításának orvoslására”. Ezek a rendeletek és pápai kirográfok segítettek azoknak a jogi alapelveknek a kidolgozásában, amelyeket aztán átvettek a modern parlamentek. Ezek közül kiemelkedik – a publica utilitas, a római jogból származó koncepció alapján – a kulturális örökség közhasznúságának fogalma, amely szerint nemcsak a közvagyon, hanem a magántulajdon is alá van rendelve a közjó szükségleteinek. A pápa hozzátette: a modern államok jogot formáltak a műalkotások és az építészeti örökség szabályozására és katalogizálására, hogy megvédjék és mindenki számára élvezhetővé tegyék azokat.
A művészet, mint a hit hirdetésének kifejezője
A pápa továbbá emlékeztetett arra, hogy a Szentszék 2001-ben törvényt fogadott el saját kulturális javainak védelméről. Közölte, hogy a rendeletet hamarosan frissítik, hogy „hatékonyan reagáljon a megváltozott történelmi és társadalmi viszonyokra, valamint a szentszéki és a nemzetközi szervezetek jogszabályainak alakulására”. XVI. Benedek pápára utalva Ferenc pápa kijelentette, hogy az egyház „mindig is támogatta és előmozdította a művészet világát, nyelvét az emberi és szellemi haladás kitüntetett eszközének tekinti”. A művészet a „transitus Domini” kézzelfogható jele a világban, vagyis „az Egyház életének látható megnyilvánulása liturgikus tevékenységében és hithirdetésében, különféle lelki megnyilvánulásaiban, illetve a jótékonyság gyakorlásában”.
Üzenete végén Ferenc pápa megköszönte a Szentszék Műemlék- és Építészeti Örökségvédelmi Állandó Bizottsága tagjainak munkáját. „Jókívánságaimat fejezem ki, hogy továbbra is felelősségteljesen és szakszerűen mutassák be a művészet szépségét, amely az ember és Isten közötti harmonikus szeretetközösség tükre.”
Parolin bíboros: a Bizottság szerepe az idők során erősödött
A pápa üzenetének felolvasása előtti köszöntőjében Pietro Parolin bíboros államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Bizottság „az idők során megerősítette szerepét”, azért is, mert „ma, az 1920-as évekhez képest, megnövekedett azoknak a szentszéki hivataloknak a száma, amelyek feladata, hogy a kulturális javakat értékeljék. Koordinációra van szükség közöttük, amelyet maga a Bizottság végez. Hasznossága kiemelkedővé vált az utóbbi időben, amikor egy olyan területen foglalkozott kényes projektekkel, mint a Vatikán, amelyet az UNESCO az emberiség kulturális örökségeként határoz meg. „Mindannyian erre a bizottságra bízzuk, hogy megfelelően védelmezze a Szentszék hatalmas örökségét – hangsúlyozta Parolin bíboros.
