A pápa osztozik a németországi katolikus egyház fejleményeivel kapcsolatos aggodalmakban

Salvatore Cernuzio / P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Szentszéki álláspont: a német szinodális út nem hozhat doktrinális döntéseket

Ferenc pápa november 10-én kelt levelében válaszol Katharina Westerhorstmann erkölcsteológus, Marianne Schlosser teológus, Hanna-Barbara Gerl-Falkovitz filozófus és Dorothea Schmidt közíró november 6-án írt közös levelére, melyben kétségeiknek és aggodalmuknak adnak hangot a németországi katolikus egyháznak az utóbbi hónapokban lezárt szinodális útja irányvétele és döntései miatt. A szinodális út tanácskozásain 230 küldött vett részt, köztük püspökök, papok, női és férfi világiak, akik munkacsoportokban olyan témákat és problémákat vitattak meg, mint az azonos nemű párok megáldása, a szexuális erkölcs változásai, a papi nőtlenség, a szexuális visszaélések ellentmondása, a nők egyházi szerepe, különös tekintettel a női diakonátusra és a nők pappá szentelésének lehetőségére. A márciusban bemutatott négy dokumentumban mindezen témák összefonódtak.

Szinódusi bizottság felállítása

A német Synodaler Weg, szinódusi út négy egykori küldöttjét különösen aggasztja annak „a szinódusi bizottság felállításának gondolata, amely vezető és döntéshozó tanácsként” működne.  Ferenc pápa válaszlevele erre a tervre hivatkozva hangsúlyozza, hogy ez a testület „a határozat vonatkozó szövegében vázolt formájában nem harmonizálható a katolikus egyház szentségi struktúrájával”. A pápa válasza továbbá emlékeztet arra, hogy a testület alapszabályát „a Szentszék betiltotta abban a 2023. január 16-án kelt levelében, melyet különleges formában ő maga hagyott jóvá”.

Ferenc pápa 2019-es levele Isten népéhez

Ferenc pápának a megkeresésre adott válasza felidézi a 2019. június 29-én kelt, tizenhárom pontból álló, mintegy tíz oldalas levelét, melyet „a Németországban szinodális útját járó Isten népéhez” intézett. Ebben Róma püspöke a németországi egyház vezetői figyelmét arra hívta fel, hogy „haladjanak a helyes út, az evangélium útja felé, anélkül, hogy átlépnének funkcionalista elhajlásokba vagy ideológiai leszűkítésekbe”. Erre a levélre hivatkozott egyébként a Szentszék 2021. július 21-i nyilatkozata is, amelyben egyértelművé tette, hogy „a szinodális út nem hozhat doktrinális döntéseket”. Vagyis nincs „joghatósága arra, hogy püspököket és híveket kötelezzen” „új kormányzási módokra, valamint a tanítás és az erkölcs új megközelítésére” – áll a szövegben, amely annak a reményével zárul, hogy „a németországi út javaslatai belefolynak az egyetemes egyház szinodális útjába”.

Ima, bűnbánat és találkozásra indulni a testvérekkel

Miközben Ferenc pápa ezt a fontos dokumentumot idézi, a négy német teológus és filozófus nőnek írt levelében, a maga részéről leszögezi: „Ahelyett, hogy egy újabb bizottságokban keresnék a „megváltást”, és bizonyos önreferenciával mindig ugyanazokat a témákat tárgyalnák, a Németországban a szinodális útját járó Isten népéhez írt levelemben emlékeztetni akartam az ima, a bűnbánat és az imádás szükségességére és arra, hogy nyíljunk meg és lépjünk ki találkozni a testvéreinkkel, különösen azokkal, akik magukra maradtak templomaink küszöbén, az utcán, a börtönökben és kórházakban, a tereken és a városokban”. „Meg vagyok győződve: az Úr ott megmutatja nekünk a tovább vezető utat” – állapítja meg Ferenc pápa. Végezetül köszönetet mond a négy női  levélírónak teológiai és filozófiai munkásságukért, valamint „hitbéli tanúságtételükért”, majd arra kéri őket, hogy „továbbra is imádkozzanak érte, valamint az egységért való közös elköteleződésükért”.

A német püspökök szerint lehetséges a párbeszéd Rómával, a szakadás soha nem volt választási lehetőség

A szinódusi úttal kapcsolatban július 26-án a Vatikánban találkozóra került sor Pietro Parolin bíboros államtitkár, a Római Kúria néhány dikasztériumi vezetője, valamint a Német Püspöki Konferencia képviselői között. Ez a találkozó tovább folytatta a német püspökök 2022. novemberi ad limina látogatásával megkezdett párbeszédet, amely során a Synodaler Weg kapcsán felmerült teológiai és fegyelmi kérdéseket vitatták meg. Immár éppen egy éve, hogy 62 németországi egyházi elöljáró találkozott a pápával körülbelül egy héten át, továbbá találkoztak Pietro Parolin bíborossal és a dikasztérium más vezetőivel a dikasztériumok közti, bizalommal teli találkozón, amelyet a német püspöki konferencia elnöke, Georg Bätzing püspök a „szinodalitás vészhelyzete eseteként” határozott meg.

Maga Bätzing püspök, aki akkor a római Augustinianum Patrisztikus Intézetben találkozott a sajtó képviselőivel, úgy nyilatkozott, hogy „megkönnyebbült” a megbeszéléseken, amelyek során „mindent az asztalra tettek, mindent: kritikákat, kérdéseket, javaslatokat, Róma iránti fenntartásaikat és zavarukat is”. A pápával és a Kúriával való találkozások mindenekelőtt alkalmat adtak annak a tisztázására, hogy a német püspökök nem kívánnak ’szakadást’. Katolikusok vagyunk és azok is akarunk maradni” – mondta Bätzing püspök.