A pápa karácsonyi beszéde a Római Kúriához: meghallgatni, megkülönböztetni, úton járni
Somogyi Viktória – Vatikán
Szükségünk van arra, hogy meghalljuk az Úr eljövetelének hírét; hogy meg tudjuk különböztetni jelenlétének jeleit; és hogy Igéje által úgy döntsünk, hogy nyomában járunk – hangsúlyozta beszéde elején Ferenc pápa. Meghallgatás, megkülönböztetés, útonjárás – ebben a három igében foglalta össze hitünk útját és a Kúriában végzett szolgálat lényegét. A Szent Karácsony néhány főszereplőjén keresztül mutatta be ezeket a hozzáállásokat a Római Kúria elöljáróinak, akiket az Apostoli Palota Áldások termében fogadott a pápa, hogy átadja nekik karácsonyi jókívánságait.
Az erőszak, a háborúk, a korszakos változások által megjelölt korunkban vigasztalónak nevezte, hogy Isten még a fájdalom e „helyzeteiben”, mint törékeny emberiségünk minden más helyén is jelen van a bölcsőben, a jászolban, ahol megszületik és elhozza az Atya szeretetét mindenkinek; és ezt Isten stílusával teszi: közelséggel, együttérzéssel, gyengédséggel.
Szűz Mária a meghallgatásra emlékeztet minket
A Jézus születéséhez köthető három személy közül elsőként Szűz Máriát állította a pápa a Kúria vezetői elé. Mária meghallgatta az Angyal szavait és megnyitotta szívét Isten terve előtt. Az első és legnagyobb parancsolatra emlékeztet minket: a meghallgatásra. Ezt alázattal, rácsodálkozással teszi. Fontos, hogy először kapcsolatba lépjünk Istennel elfogadva szeretetének ajándékát, amellyel közeledik felénk. A szívünkkel meghallgatni sokkal több, mint egy üzenet meghallgatása vagy egy információcsere. Ez egy belső meghallgatás, amely képes érzékelni mások vágyait és szükségleteit, egy kapcsolat, amely arra hív bennünket, hogy legyőzzük azokat a mintákat és előítéleteket, amelyekben időnként a körülöttünk élők életét besoroljuk. A meghallgatás mindig az út kezdete – mutatott rá a pápa. Először meghallgatunk, majd a csendben befogadunk, elmélkedünk, értelmezünk, és csak utána tudunk választ adni. Mindezt az imádságban tanuljuk meg, mert kitágítja a szívet és segít, hogy lelépjünk az önközpontúságunk talapzatáról, megtanít meghallgatni másokat, és megteremti az elmélkedés csendjét bennünk. A pápa kiemelte, hogy a Római Kúriában is szükség van a meghallgatás művészetének megtanulására. Ezt tegyük nyitott szívvel, letérdelve, előítéletek nélkül, őszintén.
Megkülönböztetés – Keresztelő Szent János
Beszédének második központi gondolata a megkülönböztetés volt. A kölcsönös meghallgatás segít, hogy a megkülönböztetést alkalmazzuk a cselekvés módszereként. Itt Keresztelő Szent János személyét emelte ki, aki hitbeli válságot élt meg, amikor Jézus megkezdte szolgálatát. Azt várta, hogy erős Istenként végre ítéletet hoz a bűnösök felett. Jézus szavai, gesztusai láttán alázattal és bátran megkülönböztetést kellett végeznie, hogy új szemekkel lásson. Mindannyiunk számára fontos a megkülönböztetés. Ez a lelki élet művészete, amely megszabadít minket attól a meggyőződéstől, hogy már mindent tudunk, annak a kockázatától, hogy azt gondoljuk, elég a szabályok alkalmazása. Továbbá megszabadít attól a kísértéstől, hogy ezt folytassuk, még a Kúria életében is, egyszerűen a minták ismétlésével, anélkül, hogy figyelembe vennénk, hogy Isten Misztériuma mindig felülmúl minket, és hogy az emberek élete és a minket körülvevő valóság mindig is felülmúlja az elképzeléseket és elméleteket – mutatott rá Ferenc pápa. Szükség van a lelki megkülönböztetésre, Isten akaratának fürkészésére, szívünk belső mozgatórugóinak feltárására, majd a meghozandó döntések értékelésére és a választásra. A megkülönböztetés segít a Kúria munkájában is, hogy engedelmeskedjünk a Szentléleknek, hogy ne világi kritériumok alapján, vagy egyszerűen csak szabályok alkalmazásával, hanem az Evangélium szerint tudjunk irányokat választani, döntéseket hozni.
Útonjárás, mint a Napkeleti bölcsek tették
A harmadik kifejezés, amit a pápa beszédében kiemelt: az útonjárás, amelyre a Napkeleti bölcsek emlékeztetnek bennünket. Az Evangélium öröme, ha igazán befogadjuk, arra indít bennünk, hogy kövessük. Valódi önmagunkból való kilépést idéz elő, és elindít az Úrral való találkozás és az élet teljessége felé vezető úton – hangsúlyozta a pápa. Amikor felmerül az a kockázat, hogy az általunk végzett szolgálat ellaposodik, a merevség vagy középszerűség „labirintusába” veszik, amikor belegabalyodunk a bürokrácia és a „puszta túléléssel” való megelégedettség hálójába, ne feledjünk felfelé tekinteni, újra kezdeni Istentől, megengedni, hogy megvilágosodjunk Igéje által, hogy mindig megtaláljuk a bátorságot az újrakezdéshez. A labirintusból csak úgy juthatunk ki, ha „felülről” tekintünk rá. Bátorság kell az útonjáráshoz, a továbblépéshez. Ez szeretet kérdése. Bátorság kell ahhoz, hogy szeressünk – jelentette ki a pápa.
Progresszívek és konzervatívok
Ferenc pápa ezután utalt arra, hogy hatvan évvel a II. Vatikáni zsinat után még mindig vita folyik a „progresszívek” és a „konzervatívok” megosztottságáról, míg a lényegi különbség a „szerelmesek” és a „kezdeti szenvedélyt már elvesztettek” között van. Ez a különbség. Csak azok haladnak az úton, akik szeretnek – figyelmeztetett a pápa.
Ne veszítsük el a humorérzékünket
Testvéreim, köszönöm munkátokat és odaadásotokat. Munkánk során ápoljuk a szívünkre hallgatást, ezáltal az Úr szolgálatába állva tanuljuk meg befogadni, meghallgatni egymást. Gyakoroljuk a megkülönböztetést, hogy olyan Egyház legyünk, amely az Evangélium világossága tükrében igyekszik értelmezni a történelem jeleit, olyan megoldásokat keresve, amelyek az Atya szeretetét közvetítik. Maradjunk mindig az úton, alázattal és rácsodálkozással, hogy ne essünk abba a feltételezésbe, hogy úgy érezzük, már megérkeztünk, és hogy ne haljon ki bennünk az Isten utáni vágy. Mindenekelőtt köszönöm a csendben, észrevétlenül végzett munkátokat. Meghallgatni, megkülönböztetni, az úton járni. Mária, Keresztelő Szent János, Napkeleti bölcsek – összegezte buzdítását a pápa a Római Kúria elöljáróinak. Az Úr Jézus, a megtestesült Ige adja meg nekünk az alázatos és nagylelkű szolgálat örömének kegyelmét. És kérem, ne veszítsük el a humorérzékünket – zárta beszédét Ferenc pápa.
Könyvek ajándékba
Az audiencia végén, egyenként köszöntve a megjelenteket, a pápa megajándékozta őket három könyvével, amelyeket a Vatikáni Könyvkiadó (LEV) és az OasiApp kiadó jelentetett meg. Az első „Karácsony, homíliák és válogatott beszédek” Comastri bíboros előszavával; a második „Szentek, nem világias gondolkodásúak”, amelyet az októberi szinódus résztvevőinek is átadott. Ez tartalmazza Ferenc pápa két felszólalását és egy cikket 1991-ből „Korrupció és bűn” címmel, amelyet 2005-ben adtak ki újra, amikor Jorge Bergoglio még Buenos Aires érseke volt, továbbá egy idei levelét, amelyet a római egyházmegye papjaihoz intézett. A harmadik kötete, amelyet szintén a Vatikáni Könyvkiadó adott ki, a „10 közös Karácsony – a Római Kúriához intézett beszédek 2013-2023” címet viseli.
