Ferenc pápa a dubaji klímacsúcsra: Egyesítsük erőinket, 2024 legyen a fordulat éve!

Salvatore Cernuzio / Gedő Ágnes – Vatikán

Járjanak nyitott szemmel a föld és lakossága jövője felé, melynek létezése veszélyben forog; nyitott füllel, hogy meghallják a szegények kiáltását, akik áldozatai, nem pedig felelősei a jelenlegi klímaválságnak! Kezüket és karjukat használják arra, hogy gátat szabjanak a határtalan kapzsiságnak, ami a környezet féktelen kizsákmányolásához vezetett. Elméjüket szabadítsák meg a katasztrófát hirdetők és a tagadók szurkolótáborától, összpontosítsák olyan tervek és kezdeményezések kidolgozására, amelyek az élet kultúráját hirdetik! – sorolja a tennivalókat a pápa, majd megnevez egy konkrét tervet. Hozzanak létre egy világalapot az éhezés felszámolására, melyet a fegyverekre és katonai költségekre fordított pénzből finanszíroznak.

Ferenc pápa nincs jelen személyesen a COP28 konferencián, de figyelmeztető és reményt keltő üzenete erőteljesen visszahangzik a dubaji Expón, ahol több, mint 190 állam- és kormányfő gyűlt össze a megbeszélések harmadik napján.

Sürget az idő

A szentszéki delegáció vezetője, Pietro Parolin bíboros államtitkár olvasta föl szombaton reggel a pápa szavait az ENSZ-konferencián, tekintettel arra, hogy a Szentatya heveny hörghurutja miatt nem utazhatott el a tanácskozásra. Reményei szerint fordulópontot jelent a COP28, mivel az idő sürget. „A megbolondult klíma figyelmeztetésként hangzik, hogy állítsuk meg a mindenhatóság rémálmát”.

A teremtett világ pusztítása sérti Istent

Ferenc pápa az élvonalba áll a nemzetek vezetőivel, hogy szembenézzen ezzel a kihívással: „Veletek vagyok, mert ma sokkal inkább, mint valaha mindannyiunk jövője attól, függ, hogy milyen jelent választunk. Veletek vagyok, mert a teremtett világ pusztítása sértés Isten ellen, nemcsak személyes, hanem strukturális bűn, mely kihat az emberre, főleg a gyengébbekre; súlyos veszély, mely valamennyiünkre leselkedik, és ami félő, hogy konfliktust gerjeszt a nemzedékek között”.

Multilaterális út a békéhez

Egyetlen kiút létezik csupán: „Az összefogás, a multilaterális út”. A multilateralizmus, mely kihűlőben van, mialatt a bolygó fölmelegszik. „Lényegbevágó, hogy újraépítsük a bizalmat, mely a többoldalúság alapja” – jelenti ki a pápa, idézve Szent II. János Pál beszédét, melyet 1995-ben mondott az ENSZ-nek. Ez érvényes a teremtett világ védelmére és a békére egyaránt. „Mennyi energiát elveszteget az emberiség a folyamatban lévő sok háborúban, mint Izraelben és Palesztinában, Ukrajnában és a világ számos térségében: konfliktusokra, melyek nem fogják megoldani a problémákat, csak növelik azokat!” – állapítja meg keserűen Ferenc pápa. „Milyen sok erőforrást pazarolnak el a fegyverkezésre, mely életeket pusztít és tönkreteszi közös otthonunkat!”

Világalap az éhezés megszüntetésére

A Szentatya üzenetében egy másik elődjét, Szent VI. Pált hívja segítségül, hogy megismételje a Populorum Progressio – kezdetű enciklika javaslatát: „A fegyverekre és más katonai költségekre fordított pénzből hozzunk létre egy világalapot, hogy felszámoljuk végre az éhezést”. Ahhoz, hogy előre jussunk, politikai változásra van szükség – teszi hozzá Ferenc pápa. „Lépjünk ki a részérdekek és nacionalizmusok útszűkületeiből, és válasszunk közösen egy másik látásmódot, ugyanis nem lehetséges tartós változásokat elérni kulturális változások nélkül”.

Az életért dolgozzunk, ne a halálért

Jelenleg az egyetlen változás, amit tapasztalunk, a klímát érinti – hangsúlyozza a pápa. „Ez egy globális társadalmi probléma, amely szorosan kötődik az emberi élet méltóságához.” „Az élet, vagy a halál kultúrájáért dolgozunk?” – teszi fel a kérdést Róma püspöke. „Válasszuk az életet, válasszuk a jövőt! Halljuk meg a föld nyögését, hallgassunk a szegények kiáltására, füleljünk a fiatalok reményeire és a gyermekek álmaira! Nagy a felelősségünk: biztosítani, hogy ne tagadják meg jövőjüket”.

Kizsákmányolás, kapzsiság, mindenhatóság érzés

A pápa a jelenlegi klímaválság gócpontjára tapintva a bolygó felmelegedéséről beszél, melyet az emberi tevékenység által légkörbe kibocsátott gázok okoznak, és ami az elmúlt évtizedekben fenntarthatatlanná vált az ökoszisztéma számára. A gyártás és a birtoklás törekvése mára megszállottság lett, korlátlan kapzsiság, féktelen kizsákmányolás, a mindenhatóság rémálma. A Szentatya arra buzdít, hogy emelkedjünk felül a megosztottságon, mely ennek a folyamatnak az első számú akadálya. Minden mindennel összefügg a mai világban, ezért elfogadhatatlan, hogy a nemzetközi tárgyalások elakadjanak azért, mert egyes országok saját nemzeti érdekeiket előbbre helyezik a globális közjónál. Olyan merev, vagy akár hajthatatlan álláspontokkal találkozunk, melyek saját hasznukat, vagy vállalataik nyereségét azzal igazolják, hogy mások mit tettek a múltban, időről időre átpasszolva a felelősséget.

Ne a szegényeket és a születéseket tegyék felelőssé

A pápát megdöbbenti, hogy a felelősséget megkísérlik a szegényekre és a születések számára hárítani. Ezek olyan tabuk, amelyeket határozottan el kell oszlatni – jelenti ki világosan. Nem a szegények hibája, mert a világ nélkülöző fele pusztán a káros anyagkibocsátás 10%-ért felelős, míg sosem volt ilyen mély a szakadék a kevés nagyon gazdag és a sok szűkölködő között. Az őslakos népek tehát áldozatok, akiket erdőirtás, éhezés, víz- és élelmiszerbizonytalanság, kényszermigráció vesz körül. A születések nem problémát jelentenek, hanem erőforrást: nem az élet ellen vannak, hanem az életért, míg bizonyos ideológiai és haszonelvű modelleket kényszerítenek kesztyűs kézzel a családokra és a lakosságra, melyek valódi gyarmatosításnak tekinthetők – jelenti ki Ferenc pápa.

El kell engedni a népekre nehezedő adósságokat

A Szentatya azt kéri, hogy ne nehezítsék sok ország fejlődését, akik már amúgy is súlyos anyagi adósságokkal küzdenek, hanem inkább vegyék figyelembe azt az aggasztó ökológiai adósságot, ami néhány nemzetet terhel a többiekkel szemben. Lépésváltásra van tehát szükség, nem részleges irányváltásra, hanem arra, hogy új módot találjunk a közös fellépésre. Ha a párizsi egyezmény új kezdetet jelentett, most újra kell indulni. A COP28 résztvevői mutassanak világos és kézzelfogható politikai akaratot, mely az ökológiai átmenet határozott felgyorsításához vezet.

Elhagyni a fosszilis üzemanyagokat

Haladjunk előre, ne lépjünk vissza – kéri a pápa, majd felsorolja a gyakorlati intézkedéseket: energetikai hatékonyság, megújuló források, a fosszilis tüzelőanyagok kiiktatása, olyan életmód kialakítása, amely kevésbé függ ezektől. „Tudvalevő, hogy számos egyezményt és vállalást kevéssé alkalmaztak, mert nem határoztak meg kellő kontrollmechanizmusokat, időszakos ellenőrzést, valamint szankciókat a teljesítés elmaradására”. „De sok minden megváltozott az elmúlt években, és most már nem lehet tovább halogatni, cselekedni kell, nem csupán remélni, gyermekeitek, állampolgáraitok, országaitok, világunk java érdekében”.

A hatalom értelme a szolgálat

Konkrét és együttható válaszokat dolgozzanak ki, megmutatva politikusi szerepük nemességét, szolgálatuk méltóságát. Erre való a hatalom ugyanis: szolgálni. „Mit sem ér megtartani a hatalmat ma, ha holnap úgy emlékeznek majd vissza rátok, hogy képtelenek voltatok megtenni a sürgős és szükséges lépéseket” – figyelmezteti a világ vezetőit a pápa. „A történelem hálás lesz nektek. És a társadalmak is, melyekben éltek, amelyek gyászosan kettéoszlanak a katasztrófahirdetők és a közönyösök táborára, a radikális környezetvédők és a klímatagadók csoportjára... Fölösleges pártokra oszlani, mert ez sem most, sem úgy mint a béke ügyénél, nem vezet megoldásra. Az egyedüli gyógyír a jó politika.

Egyesítsük erőinket!

Assisi szentjét idézi végül a pápa, aki nevét és küldetését ihlette: Szent Ferencet, a Naphimnusz szerzőjét, majd üzenetét azzal a reménnyel zárja, hogy 2024 a fordulat éve lesz. „Hagyjuk magunk mögött a széthúzást és egyesítsük erőinket! És Isten segítségével lépjünk ki a háborúk és a környezeti pusztítás éjszakájából, hogy a közös jövőt fényes hajnallá változtassuk”.