A Zayed-díj zsűrijét fogadta a pápa: konkrét példákat keresnek a testvériségre
Alessandro Di Bussolo / Somogyi Viktória – Vatikán
Az Emberi Testvériségről szóló dokumentum, amelyet csaknem öt éve írt alá Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja, Ahmed Al-Tayeb Abu Dhabiban, és az azt követő Zayed-díj „új hozzáállást és globális mozgalmat teremtett a párbeszéd, a testvériség, valamint a különböző vallások és kultúrák közötti együttműködés terén”. Mohamed Abdelsalam bíró szerint „a Díj lassan egyre erősebb és ismertebb lesz: a 2019-ben beérkezett 40 jelöléshez képest idénre több mint 100 nevet nyújtottak be”. Így fogalmazott Mohammed Abdelsalam egyiptomi bíró, a Zayed-díj az Emberi Testvériségért főtitkára, az első arab és az első muzulmán, akit pápai lovagi címmel tüntettek ki, és aki bemutatott egy pápai enciklikát, a Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű történelmi dokumentumot. Véleménye szerint ez az enciklika és az ezt követő díj a mai világra is hatással van. Ezt a Vatican News/Vatikáni Rádió által szervezett kerekasztal során fejtette ki, amelyet a rádiónk munkatársa Bernadette Reis nővér moderált.
Vatikáni találkozó
Az eseményen részt vettek a 2024-es Zayed-díj bíráló bizottságának tagjai, akiket hétfő délelőtt magán audiencián fogadott Ferenc pápa. A bizottság a Vatikánban találkozott, hogy értékelje a díjra beérkezett jelöléseket, amelyet 2024. február 4-én adnak át, az Emberi Testvériségről szóló dokumentum aláírásának ötödik évfordulóján, amely egybeesik az ENSZ által 2020 decemberében létrehozott Emberi Testvériség Nemzetközi Napjával.
Indonézia volt elnöke és egy volt bolgár miniszter a zsűriben
A bíráló bizottság egy független testület, amely a béketeremtés és az együttélés szakértőiből áll. Köztük van Megawati Sukárnoputrì, Indonézia volt elnöke (2001-től 2004-ig), az első nő, aki ezt a pozíciót betöltötte, és az első nő, aki egy modern muzulmán államot vezetett. 2004-ben a Forbes magazin a világ 100 legbefolyásosabb nőjét tartalmazó listáján a nyolcadik helyre került. Sukárnoputrì asszony Ferenc pápával a globális felmelegedés kérdéséről és a fiatalabb nemzedék, különösen a nők jobb oktatáshoz való hozzáférésének fontosságáról beszélt, akiknek egyenlő esélyeket kell biztosítani férfi társaikkal.
Jelen volt még Irina Bokova korábbi bolgár külügyminiszter is, az első nő és az első délkelet-európai nő, aki két cikluson keresztül töltötte be az UNESCO főigazgatói posztját. 2020 óta tagja az Emberi Testvériség Főbizottságának, amelyet az Abu Dhabi Dokumentum terjesztésére és konkrét alkalmazásának elősegítésére hoztak létre. Irina Bokova szerint az Emberi Testvériségről szóló dokumentumot „korunk alapvető etikai dokumentumának kell tekinteni”, amelyben a fiatalok válaszokat találhatnak, és amely összhangban áll az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak oktatásra vonatkozó negyedik pontjával. Ferenc pápát „nagy humanistának” nevezte, és – visszatérve az oktatás témájához – emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, az első pápai audienciáján Ferenc pápa úgy jellemezte az oktatást, mint ami a „dialógus nyelvtanával” foglalkozik, amelynek alapjai a másik iránti kíváncsiság, a meghallgatás, a tisztelet és a megosztás.
Cooper rabbi: a pápa türelmetlen ember
Ezután Abraham Cooper rabbi, az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának elnöke szólalt fel a kerekasztalon. A szervezet a világ 28 országában figyeli a vallásszabadság megsértését. Cooper rabbi emellett a Simon Wiesenthal Központ, egy vezető zsidó emberi jogi szervezet dékánhelyettese és a globális társadalmi akciók igazgatója. A pápát „türelmetlen embernek” nevezte, aki nagyon vágyik a békére, aki jóra buzdítja az embereket és a népeket. Az amerikai rabbi hangsúlyozta: meg kell tanítanunk a fiatalabb nemzedékeket arra, „hogy az élet a döntésekről és a felelősségvállalásról szól”.
Abdelsalam bíró a moderátor ösztönzésére a klímaváltozás kérdésével is foglalkozott. „Kihívásnak” nevezve az emberiség számára, ezért az Emberi Testvériség Főbizottsága szervezett egy találkozót a vallási vezetőknek a dubaji Cop28 klímacsúcsot megelőzően. Az éghajlatváltozás kihívást jelent „az együttélés, valamint a békében és harmóniában megélt élet alapelvei számára, mert a klímaváltozás veszélyezteti az emberek életét”. Al-Tayyeb főimámot idézte, amikor arra emlékeztetett, hogy „ha ez a kizsákmányolás folytatódik, nem lesz környezet a jövő nemzedékek számára”.
Sandri bíboros: Ferenc pápa a párbeszéd folytatására hív
Végül Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak dikasztériumának nyugalmazott prefektusa szólalt fel a kerekasztal megbeszélésen, aki diplomataként is szolgált Madagaszkáron, az Egyesült Államokban az Amerikai Államok Szervezetének pápai képviselőjeként, Venezuelában és Mexikóban. Hangsúlyozta, hogy Abu Dhabiban, ahol személyesen is jelen volt, prófétai dokumentumot írtak alá, „amely a megértés és a párbeszéd új útját nyitotta meg”.
A bíráló bizottság utolsó tagja, Rebeca Grynspan Mayufis, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára nem tudott jelen lenni a tanácskozáson.
Eddigi díjazottak
Létrehozása óta a díjat odaítélték a világ minden tájáról származó vezetőknek, aktivistáknak és humanitárius szervezeteknek. Köztük Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja Ahmed Al-Tayeb professzor tiszteletbeli díjazottak; António Guterres ENSZ-főtitkár; Latifa Ibn Ziaten, szélsőségesség elleni aktivista; II. Abdullah bin Al Husszein király, a Jordán Hasimita Királyság királya és felesége, Rania Al Abdullah királynő; továbbá a Tudás és Szabadság Alapítvány (FOKAL), egy haiti humanitárius szervezet; a Sant’Egidio Közösség; és Shamsa Abubakar Fadhil kenyai békeépítő.
