Jézus szeret és mindig vár minket – Ferenc pápa bérmálkozó fiatalokkal találkozott
Gedő Ágnes – Vatikán
A bérmálás szentsége, a szent krizmával való megkenés megerősíti a keresztségben kapott ajándékot és vállalásokat. A pápa rögtön egy kérdést intézett fiatal hallgatóságához: „Ki emlékszik keresztelése napjára? Mikor is volt? Na, ki emlékszik a dátumra? Kevesen... nemcsak a gyerekek, hanem a szülők és a hitoktatók is, mert lehet, hogy ők is elfeledkeztek róla! Tegye fel a kezét, aki tudja, mikor keresztelték! Kevesen vannak! De azért menjünk csak tovább nyugodtan... Ha valaki nem emlékszik, vegye a fáradságot és derítse ki, kérdezze meg a szüleit, keresztszüleit, mikor volt keresztsége napja és azt vésse jól az emlékezetébe, akár egy születésnapot, egy nagyon szép dolgot.
Megkaptuk a mennyországot
Bizony, keresztelkedésünk napját minden évben úgy kell ünnepelnünk, mint egy második születésnapot. Csináltassatok magatoknak egy tortát gyertyákkal: még egy torta, nem is rossz! De tényleg, azért mondom nektek – a tréfát félretéve, mert keresztségetek napja nagyon fontos dátum! Azon a napon születtünk meg a keresztény életre, a Jézusban való életre, ami örökké tart. Aztán beléptünk az egyház nagy családjába, a Szentlélek belénk költözött és nem hagy el többé minket. Végül pedig megkaptuk a legnagyobb örökséget, ami csak létezik: a mennyországot!
Főszereplők legyünk, ne nézők!
A bérmálkozáskor pedig mindezt megerősítjük, még erősebbé, szilárdabbá tesszük a Szentlélek által, aki megújítja bennünk ajándékait. Aztán az egyház által, aki megbíz azzal, hogy hirdessük Jézust és evangéliumát. Végül pedig általunk, akik elfogadjuk ezt a küldetést, mint személyes vállalást, főszereplőként, nem pedig nézőként. Ferenc pápa egy ifjú példáját állította a bérmálkozásra készülő fiatalok elé, Boldog Carlo Acutist. Sajnos egészen fiatalon meghalt 2006-ban, mindössze 15 évet élt, de ez idő alatt nagyon sok szép dolgot vitt véghez. Nagyon szerette Jézust, és mivel ügyesen mozgott az internet világában, ezt a tudását az evangélium szolgálatába állította. Terjesztette az ima szeretetét, a hit tanúságtételét és a mások iránti irgalmas szeretetet.
Ima, tanúságtétel, szeretet
A Szentatya összefoglalta a három legfontosabb tudnivalót: imádság, tanúságtétel és szeretet – amit elismételtetett a gyerekekkel. Carlo Acutis ezt nagy odaadással élte meg: sok időt töltött Jézussal, különösen a szentmisén, amire minden nap eljárt, imádkozott a tabernákulum előtt, hogy aztán mindenkinek hirdesse szóval és szeretetgesztusokkal, hogy Isten szeret minket és mindig vár ránk. Ismételjük együtt: Isten szeret és mindig vár minket! Jól van, ügyesek vagytok – biztatta az ifjú bérmálandókat a pápa, akiket arra kért, hogy ezt az üzenetet vigyék el kortársaiknak. Ne csak beszéljenek róla, hanem főként a szeretet gesztusain keresztül: segítsenek másoknak, különösen a rászorulóknak. Jézus szeret minket és mindig vár! Tanúskodjatok arról, milyen jó Jézussal lenni és mennyire szeret minket! Jó felkészülést a bérmálkozásra! Szívből megáldalak benneteket és kérlek, ne felejtsetek el imádkozni értem! – búcsúzott Ferenc pápa a Bari-Bitonto egyházmegye fiataljaitól, majd együtt imádkoztak a Szűzanyához, hogy segítsen találkozni Jézussal.
