A pápa a német katolikus újságírókhoz: A kommunikáció legyen „kedves és prófétai”
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán
Ferenc pápa csütörtökön a Vatikánban köszöntötte a Németországi Katolikus Újságírók Szövetségének (Gesellschaft Katholischer Publizisten Deutschlands - GKP) 30 fős küldöttségét, amely alapításának 75. évfordulóját ünnepli. Ferenc pápa az előre elkészített beszédében, amelyet a Konzisztóriumi-teremben kiosztottak a jelenlévőknek, arra biztatta a német újságírókat, hogy továbbra is kövessék szövetségük hosszú ideje vállalt elkötelezettségét az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, a béke, a szabadság és az emberi méltóság előmozdítására. Ezt a küldetést 1948-ban kezdte meg a szervezet.
Prófétai kommunikáció az Egyházban
A pápa megjegyezte, hogy ezek a célok különösen fontosak a mai világban, amelyben sok konfliktust a média által felerősített álhírek és lázító kijelentések táplálnak. „Ennél is fontosabb, hogy ti, erősen gyökerezve keresztény hitetekben és a szívetekben az Evangélium által „lefegyverezve”, támogassátok a nyelv lefegyverzését” – hangsúlyozta a pápa. Szükség van különösen az Egyházban a „kedves és ugyanakkor prófétai” kommunikációra. „Ez alapvető fontosságú: a béke és a megértés módjainak előmozdítása, a hidak építése, a meghallgatásra való készség és a tiszteletteljes kommunikáció gyakorlása másokkal.”
A német szinodális út
Ferenc pápa ezután a német szinodális út felé fordult, amely reformfolyamatot 2018-ban indította útjára az egyház Németországban. Ez számos tanbeli aggodalmat vetett fel (amelyet maga a pápa is kifejezett) az Egyház egységére gyakorolt lehetséges következményekkel kapcsolatban, a párhuzamosan zajló 2021-2024 közötti egyetemes szinodális folyamat fényében is. A pápa emlékeztetett két alapvető szempontra, amelyet a németországi úton járó Isten népéhez írt 2019-es levelében emelt ki a téma kapcsán: a Szentlélek központi szerepét az egyházi megújulásban, valamint az Egyház „egyetemes és katolikus dimenzióját”, „hogy a hitéletet ne úgy fogjuk fel, mint ami csak a saját kulturális és nemzeti környezetünkhöz kapcsolódik”. „A lelki dimenzióval való törődés, vagyis az Evangéliumhoz, nem pedig a világ modelljeihez való konkrét és állandó alkalmazkodás, a személyes és közösségi megtérés újrafelfedezése a szentségeken és az imádságon keresztül, a Szentléleknek, nem pedig a korszellemnek való engedelmesség.” Ennek fényében Ferenc pápa hangsúlyozta a katolikus kommunikátorok „értékes szerepét” a „hiteles információnyújtásban”, így „segítve a kölcsönös megértést és nem a konfliktusokat”. Hangsúlyozta az egyház missziós dimenzióját „a ma rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket felhasználva”. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „az az egyház, amely elsősorban önmagával foglalkozik, belebetegszik az önreferencialitásba”.
A katolikus kommunikátorok nem lehetnek „semlegesek”
A katolikus kommunikátorok „nem tehetnek mást, mint részt vállalnak, és úgymond nem maradnak „semlegesek” az általuk közvetített üzenettel kapcsolatban” – hangsúlyozta a pápa. Beszéde végén Ferenc pápa felkérte a német katolikus újságírókat, hogy hívják fel a közvélemény figyelmét a szegényekre, a migránsokra és a menekültekre, valamint mindazokra, akik gazdag társadalmaink peremén élnek, beleértve Németországot is. „Szükségünk van olyan kommunikátorokra, akik kiemelik azoknak a történetét és arcát, akikre kevesen vagy senki sem figyel” – nyomatékosította a pápa. „Amikor kommunikálsz, mindig gondolj az emberek arcára, különösen a szegényekre és az egyszerű emberekre, és indulj ki belőlük, a valóságukból, a tragédiáikból és reményeikből, még akkor is, ha emiatt szembe fordulsz az árral” – zárta beszédét a pápa a német katolikus újságírókhoz.