Pápai üzenet a davosi Világgazdasági Fórumra: A fejlődéshez erkölcsi iránytűre van szükség

Devin Watkins / Somogyi Viktória – Vatikán

A világ üzleti és politikai titánjai ezen a héten a svájci Davosban tanácskoznak a következő témáról: „A bizalom újjáépítése”. Ferenc pápa, hogy emlékeztesse a világ vezetőit az egész emberiség iránti kötelességükre, üzenetet küldött a 2024-es Világgazdasági Fórumra, amelyet Peter Turkson bíboros kedden olvasott fel, majd szerdán tettek közzé. Üzenetében a pápa rámutatott, hogy az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás a békés együttélés és az átfogó fejlődés biztosítása mindenki számára. „Remélem, az idei Fórum résztvevői tudatában lesznek, hogy mindannyiunknak erkölcsi felelőssége van a szegénység elleni küzdelemben, hogy meg kell valósítanunk minden testvérünk átfogó fejlődését, és hogy törekednünk kell a népek közötti békés együttélésre.”

Felkorbácsolt globális vizek

Ferenc pápa megjegyezte, hogy a davosi tanácskozás idén „a nemzetközi instabilitás rendkívül aggasztó légkörében” zajlik. A fórum lehetőséget kínál a világ vezetőinek arra, hogy innovatív módokat fedezzenek fel egy jobb világ építésére. Arra buzdította őket, hogy találják meg a módját a „társadalmi kohézió, a testvériség és a kiengesztelődés” előmozdítására minden ember között. A pápa sajnálatát fejezte ki a háborúk és az elhúzódó konfliktusok miatt, amelyek a világ egyes részeit sújtják, és amelyek közül sok a civilek halálát okozza. „A béke, amelyre világunk népei vágynak, nem lehet más, mint az igazságosság gyümölcse” – figyelmeztetett a pápa üzenetében. „Következésképpen többre van szükség, mint a háborús fegyverek puszta mellőzése; megköveteli az igazságtalanságok kezelését, amelyek a konfliktusok kiváltó okai.”

Növekvő egyenlőtlenség

A pápa a konfliktusok okaiként megjelölte az éhezés elterjedtségét, még akkor is, ha a világ egyes részein viszont elpazarolják az élelmiszereket, valamint a természeti erőforrások kizsákmányolását, amely keretében néhány kiválasztott meggazdagodik a kitermelő iparból. Elítélte továbbá a „férfiak, nők és gyermekek széles körben elterjedt kizsákmányolását, akik alacsony bérért kényszerülnek dolgozni, és akiket megfosztanak a személyes és a szakmai fejlődés valódi lehetőségeitől”. „Hogyan lehetséges az, hogy a mai világban még mindig éhen halnak emberek, hogy kizsákmányolják őket, írástudatlanságra ítélik őket, nélkülözik az alapvető orvosi ellátást, és otthon nélkül élnek?” – tette fel a kérdést Ferenc pápa üzenetében.

Erkölcsi iránytű a globalizáció irányításához

A globalizációnak van egy mély erkölcsi dimenziója – emelte ki a pápa. A fejlődéshez szükség van olyan erkölcsi iránytűre, amely irányítja a nemzetközi közösség jövőjét formáló vitákat. Arra kérte a vállalkozásokat és az államokat, hogy működjenek együtt „a globalizáció előrelátó és etikailag megalapozott modelljei” előmozdításában. A pápa szerint a fejlődéssel járjon együtt, hogy nem rendelik alá a politikai vagy gazdasági hatalomra és az egyéni haszonra való törekvésnek az emberi családunk közös javát, és előtérbe helyezik a szegényeket, a rászorulókat és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket.

A fejlődés mindenkire terjedjen ki

Végezetül Ferenc pápa felszólította az üzleti vezetőket és a politikusokat, hogy helyezzék előtérbe a fejlődés igazságos elosztását, hogy a gazdaságilag hátrányos helyzetben levők is learathassák a globális növekedés előnyeit. „A hiteles fejlődés legyen globális, amelyben osztozik minden nemzet a világ minden részén, különben még azokon a területeken is visszaesik, amelyeket eddig folyamatos fejlődés jellemzett.”