Ferenc pápa a Rota Romana Bíróság évadnyitójára: imádság és megkülönböztetés

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán 

A Szentatya beszéde kezdetén megköszönte a bírói testület értékes szolgálatát, amely a péteri szolgálatát segíti az Egyház igazságszolgáltatása rendjében. Fő témaként azt a „sajátos megkülönböztetést” jelölte meg, mely a házassági peres eljárások keretében a bíróság alapvető módszerét jelenti. Ez a megkülönböztetés éppúgy szükséges a Rotában hozott kollegiális ítéletek esetében, mint a helyi kollégiumi bíróságok, sőt az egy bíró, továbbá az egyházmegyék püspökei által hozott ítéletek tekintetében is.

A cél a bíróságok munkájának leegyszerűsítése

A téma ma is időszerű, főként a házassági érvénytelenítési eljárások, valamint a családpasztoráció reformja tekintetében, mely a problémás helyzetbe került hívek iránti irgalmasság jegyében jár el. Másrészt a semmisség esetén a kettős ítélet követelményének eltörlése, az egyházmegyés püspök rövidebb eljárásának bevezetése, valamint a bíróságok munkájának leegyszerűsítése nem okozhat félreértést, hanem a hívőket úgy kell szolgálni, hogy ők mindjobban megértsék a házasságukkal kapcsolatos igazságot. A pápa a „Mitis iudex” motu proprióját idézte, mi szerint „az eljárás nem a házasságok semmissé nyilvánítására törekszik, hanem egy valódi egyszerűség keretében a tárgyalások gyorsabb lebonyolítását szorgalmazza, hogy az ítéletre váró hívek szíve sokáig ne maradjon a kétség okozta sötétségben”.

A bírósági rend tudja leginkább biztosítani az eljárás legmagasabb szintű védelmét

Ferenc pápa „elődei nyomdokaiban járva azt akarta, hogy a házasság semmisségének okait bírósági, és ne adminisztratív eszközökkel kezeljék, nem annyira az ügy természete miatt, hanem mert az eljárás a legmagasabb szintű védelem szükségességét igényli a házasság szent kötelékének igazsága miatt, amit éppen a bírósági rend tud leginkább biztosítani”.

Másfelől pedig az irgalmasság fontosságának hangsúlyozása a családpasztorációban, nem csökkenti azt az elkötelezettséget, hogy az igazságot keressük a semmisség okai esetében. Ellenkezőleg, éppen a hívek személye és lelkiismerete iránti irgalmasság fényében fontos a bírói megkülönböztetés a semmisségről. Így valósul meg Aquinói Szent Tamás tanítása: „Az irgalmasság nem szünteti meg az igazságosságot, hanem éppen az igazságosságnak a teljessége”. A tapasztalat szerint nem könnyű a bírói feladat. A semmisség kimondásához szükséges morális bizonyosság elérése megköveteli a konkrét esetekben az érvényesség vélelmének túllépését és a megkülönböztetésnek a teljes eljárásra való következetes kiterjesztését.

Imádság nélkül nem lehettek bírák!

A megkülönböztetésnek ezt a nagy felelősséget az Egyház a bírókra bízza. Bátran és világosan kell szembenézni ezzel a feladattal, ám döntő fontosságú marad, hogy számítsunk a Szentlélek világosságra és erejére. Kedves bírák, imádság nélkül nem lehettek bírók. Ha valaki nem imádkozik, kérem, mondjon le, mert ez jobb így! – fogalmazott határozottan a Szentatya, majd a bírók „Adsumus”, eljárást megnyitó imádságára emlékeztette  őket: „Itt vagyunk előtted, Szentlélek, mindannyian a te nevedben gyűltünk össze. Jöjj el hozzánk, segíts, szállj a szívünkbe. Taníts meg minket, mit kell tennünk, mutasd meg az utat, amelyen mindnyájan együtt járhatunk. Ne engedd, hogy mi, bűnösök megsértsük az igazságosságot, ne engedd, hogy a tudatlanság félrevezessen bennünket és hogy emberi rokonszenv részrehajlóvá tegyen minket, mert egyek vagyunk benned, és semmiben sem térünk el az igazságtól.” Ne feledjétek, hogy ezt a megkülönböztetést térden állva végzik! Az a bíró, aki nem tud térdre ereszkedni, jobb, ha lemond! – intett a pápa.

Túlzó szigor és felelőtlen megengedés közt  

A bírói megkülönböztetés objektivitása megköveteli az előítéletektől való mentességet, ezért meg kell szabadulni egyfelől az abszolút bizonyosságot követelők szigorától, mind pedig attól a tévhittől, hogy a legjobb válasz mindig a semmissé nyilvánítás, amit egyébként II. János Pál pápa „a félreértett együttérzés kockázatának” nevezett, kifejtve, hogy „az csak látszólag lelkipásztori, és a valóságban az igazságosságtól és az igazságtól eltérő utak végül hozzájárulnak az emberek Istentől való eltávolodásához és éppen az ellenkezőjét érik el, amit az ember jóhiszeműen keresett”.

A bírói megkülönböztetés két nagy erényt követel meg, a gyakorlati bölcsességet és az igazságosságot, amiket a szeretetnek kell motiválnia. A bölcs megfontolás és az igazságosság között bensőséges kapcsolat áll fenn, mivel az a jogbölcselet gyakorlására. A helyes megkülönböztetés egyúttal magában foglalja a lelkipásztori szeretet cselekedetét, még akkor is, ha az ítélet negatív.

Egyházias érzés és szinodalitás

A házassági kötelék érvényességének megítélése összetett művelet, ezért nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az egyházjog értelmezésénél a felbonthatatlan házasságról szóló igazság fényében kell eljárni, amit az Egyház igazságként őriz és így is tanít a küldetésében, ahogy azt XVI. Benedek pápa kifejtette: „A kánoni törvény értelmezésének az Egyházban kell megtörténnie. Ez nem csak egy külső, környezeti körülmény, inkább emlékeztet a kánonjog és az általa szabályozott valóság termőtalajára. A „Sentire cum Ecclesia”, vagyis az „Együttérzés az Egyházzal” az egyház fegyelmi életében is érvényes, mégpedig az egyház jogi normáiban mindig jelenlévő és működő doktrinális alapelvek miatt.” Ferenc pápa megkérdezte a bírókat, hogy megvan-e bennük ez az „egyházias érzület” és hogy imádkoznak–e? Hozzátette, hogy azért tér vissza ismét erre a szempontra, mert a bíró imádsága az ő lényegi feladata. Ha egy bíró nem imádkozik vagy nem tud imádkozni, menjen el és keressen egy másik mesterséget!

Végezetül a pápa a házasság semmítésének megkülönböztetését a szinodális út egészébe illesztette, mely segíti és biztosítja a helyes döntést. Ez történik a bírói testületben, vagy amikor az egyedüli bíró másokkal konzultál az őszinte párbeszéd szellemében. Állandóan képezze magát a szakmájában és érezze, hogy ebben a szolgálatában elengedhetetlen a Szentlélek segítsége.

Kedves ügyhallgató prelátusok, különleges felelősség terhel titeket az ítélkezésben, ezért ajánlom nektek a Szentlélek iránti engedelmességet, és az arra való készséget, hogy minden körülmények között az igazságosság művelői legyetek! – szólt a pápa, majd munkájukat a Legszentebb Szűzanyára, a Bölcs Szűzre, az Igazságosság tükrére bízta.