A pápa a TV2000 és a Kék Rádió dolgozóihoz: emberekhez közel, szívvel, felelősséggel
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Tíz év telt el az előző találkozástól fogva és azóta sok minden megváltozott a média világában. A technológiai innováció átalakította a műsorok készítésének módszereit, valamint azok felhasználását, most pedig a mesterséges intelligencia „az információt és a kommunikációt is gyökeresen módosítja, és ezen keresztül pedig átformálja a polgári együttélés egyes alapjait” – kezdte beszédét a pápa.
A kommunikáció és az információ gyökerei mindig az emberben rejlenek
Ebben a magával sodró örvénylésben vannak azonban olyan alapok, amelyek most is szilárdan helyükön maradnak és mint a csillagok, továbbra is segítenek a tájékozódásban. Ilyenek az Avvenire katolikus napilap, a SIR olasz katolikus hírügynökség, melyek az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia illetékességéhez tartozik, ami nem egy korlát, hanem inkább egy nagy szabadság kifejeződése, minthogy a kommunikáció és az információ gyökerei mindig az emberben rejlenek. Jelzi továbbá annak a fontosságát, hogy a hit a kultúrában öltsön testet, főként tanúságtételeken keresztül. Ennek megvilágítására a Szentatya három kulcsszót elemzett, melyek a testvéri közelség, az együttérzés és a gyengédség.
A felebaráti közelség révén a tévé és a rádió egymáshoz közel viszi az embereket
Az első a közelség, hiszen nap mint nap sok emberhez kerülnek közel, akikben barátokra találnak, akiktől információkat kaphatnak és akikkel kellemesen tölthetik el az időt. A pápa személyesen megjegyezte, szívesen gondol a közelségre, mint Isten tulajdonságára, akinek három vonása ragadja meg őt: közelsége, együttérzése és gyengédsége. A pápa arra buzdította az olasz katolikus média szakembereket, hogy továbbra is építsenek hálózatokat, kapcsolatok szőttesét, mondják el ami szép és jó a közösségekben, illetve tegyék főszereplővé azokat, akik általában mellékszereplők, vagy még azok sem. A kommunikáció veszélye abban áll, hogy leszűkül valami uralkodó logikára, hogy meghajlik a hatalom előtt, netán álhíreket gyárt. Ezzel szemben vállalják, hogy árral szemben haladnak, ezért menjenek el továbbra is az emberekhez. Csak így maradhatnak „hitelesek a hivatásukban”, ahogy jelmondatuk is vallja.
A kommunikáció a szív képessége áll, mely lehetővé teszi a közelséget
A pápa második kulcsszava a szív, ahogy az jelen van a Bibliában és a keresztény hagyományban. Lehet, hogy nem helyénvaló ma a technológia világába helyezni a szívet, bár minden azzal kezdődik, hiszen szívből kell szólni. A kommunikáció nem egy elmélet átadása vagy technikai művelet, hanem olyan művészet, amelynek középpontjában a „szív azon képessége áll, mely lehetővé teszi a közelséget. Így teret adhatunk a másiknak, megszabadulhatunk az előítéletektől, és szóvá tehetjük az igazat, de mindig szeretettel. Soha ne válasszuk el a tényeket a szívtől! Ehhez legyen bátorságunk, hiszen a bátorság nem véletlenül ered a szív szóból. Akinek van szíve, annak bátorsága is van más lehetőség felállítására, erőszak nélkül, mint egy hídépítő.
A középpontban az emberi személy szolgálata ad értelmet a kommunikációnak
Végül a harmadik szó, a felelősség tekintetében mindenkinek meg kell tennie a maga részét, hogy a kommunikáció minden formája tárgyilagos legyen, szem előtt tartva a közjót és az ember méltóságát. Így orvosolhatjuk a töréseket, befogadássá és kapcsolattá alakíthatjuk a közömbösséget. A kommunikátor feladata egy hivatás, aki tisztelettel és hozzáértéssel tájékoztat, szemben a megosztással és a viszálykeltéssel. Mindig tudatában kell lennie annak, hogy minden tevékenysége középpontjában az emberi személy álljon, mert pontosan ez ad értelmet a kommunikációnak. Végül a pápa Szalézi Szent Ferenc, az újságírás védőszentjének mondásával vett búcsút tőlük: „Nem a cselekedeteink nagysága miatt tetszünk az Istennek, hanem a szeretet miatt, amivel azokat betöltjük”.
