Ferenc pápa a „szépség diakóniája” mozgalomhoz: művészi ihlettel forduljatok Isten felé!

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A pápa örömmel köszöntötte a római szimpóziumukra érkezett a „Szépség szolgálata” nevű mozgalom tagjait és beszédében a közösség három szempontjára hívta fel a figyelmüket, mint annak lelki, eseményszerű és lakhatási vonásaira.

Segítsen a művészeknek hidat teremteni az ég és a föld között

A mozgalom hivatása spirituális szempontból, hogy segítsen a művészeknek hidat teremteni az ég és a föld között. Ébresszék fel bennük az igazság keresését a zenészek, költők, énekesek, festők, építészek, rendezők, szobrászok, színészek, táncosok soraiban vagy bármi más művészeti ág képviselőiben. A szépség ugyanis arra szólít, hogy másképpen legyünk jelen ebben a világban, mégpedig a contempláció, a szemlélődés magatartásával, hiszen „a szépség azt az érzést kelti bennünk, hogy az élet a teljesség felé irányul és így az igazi szépség által nosztalgiát érzünk Isten iránt”. A Teremtő Istenben való hit csakis arra ösztönözheti a teremtményt, hogy önmagát legyőzve az isteni élet felé forduljon.

A művészek hadd fedezzék fel az Egyház közelségét

A második dimenzió – francia szóval événementiel – eseményszerűséget jelent, hiszen a szépség szolgálata a társulat találkozóin, bemutatóin, koncertjein és előadásain keresztül segíti a művészeket, hogy megújítsák az egyházzal folytatott gyümölcsöző párbeszédet. Mindebben a művészek felfedezhetik az Egyház közelségét, mely párbeszédet kezdeményez a kultúrával, a művészek életével, legyenek akár hívők, akár nem.  

A mozgalom feladata, hogy felszínre hozza a művészben a benne rejlő szépséget

A harmadik, úgynevezett rezidenciális dimenzió a művészek lakhatását érinti, aminek kérdésében éppen a mozgalom gyümölcsöző apostolkodásának köszönhetően művészotthonokat teremtettek számukra szerte a világon. A művész életét gyakran magány, olykor depresszió és nagy belső szenvedés jellemzi. A mozgalom feladata, hogy felszínre hozza a művészben a benne rejlő szépséget, hogy ők maguk legyenek ennek a szépségnek az apostolai, amely életet, reményt és boldogság utáni szomjat teremt. Ez a küldetés erősíti a művész méltóságát, aki így nem érzi már, hogy elutasítják, félreértik, peremre szorítják és kirekesztik. Végül a pápa arra buzdította őket, hogy legyenek a népek közötti harmónia, a kultúrák és vallások közötti harmónia énekesei, ami most különösen fontos az emberiséget megrázó mindenféle erőszak, háborúk, társadalmi válságok világában. Ráadásul ma sürgető szükség van az ember és környezete harmóniájának újjáteremtésére. A művészet ugyanis nagyon erőteljes eszköz arra, hogy közvetítse a természet szépségének üzenetét – zárul Ferenc pápa buzdítása a „Szépség szolgálata” nevű francia mozgalom tagjaihoz.