A pápa levele az argentin „Szegények vértanúja”, Carlos Múgica meggyilkolásának 50. évfordulójára
Francesca Merlo / Somogyi Viktória – Vatikán
1974. május 11-én Carlos Múgica argentin papot, aki a „Szegények mártírjaként” ismert, lelőtték az esti szentmise után a Solano Szent Ferenc plébánián, Buenos Aires Villa Luro kerületében. Kiváltképpen a szegények iránti elkötelezettsége miatt emlékeznek rá. Halálának 50. évfordulóján az életére emlékezők között van Ferenc pápa is, aki levelet küldött erre az alkalomra Argentínába.
Ferenc pápa szavai
Jorge Ignacio García Cuerva, Buenos Aires érseke olvasta fel Ferenc pápa levelét, amelyben köszöntötte mindazokat, akik megemlékeztek az évfordulóról a május 12-i Buenos Aires-i „Múgica-hónap” zárómiséjén. Az eseménysorozat részeként szentmiséket, ünnepségeket és egyéb programokat tartottak „Múgica atya népe szívében él” mottóval. „Mint minden egyházi szertartás – ami sokkal több, mint egy történelmi megemlékezés – lehetőséget nyújt arra, hogy megújítsuk a testvéri és elkötelezett jelenlétet azok között, akik nehéz kereszteket hordoznak” – írta levelében Ferenc pápa. Mindenkit arra buzdított, hogy „továbbra is szívvel-lélekkel kísérjék el azokat, akik mindenféle szegénységben szenvednek”. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Carlos atya tanúságtétele „megtanít bennünket arra, hogy ne váljunk az ideológiai gyarmatosítás vagy a közömbösség kultúrájának áldozatává”. „Kérjük az Urat, hogy az Egyház társadalmi tanításának elvei teremjenek gyümölcsöket közösségeinkben, és ezen keresztül az egész társadalom életében” – tette hozzá. A Szentatya arra is buzdította a híveket, hogy „keressenek befogadó helyeket, mellőzve a másik kirekesztését”, és felszólított, hogy „a szakadást, hogy ne hallgatással és cinkossággal, hanem egymás szemébe nézve, a hibák elismerésével és a kirekesztés felszámolásával oldják fel”.
Ki volt Múgica atya?
Carlos Múgica atya a Buenos Aires-i nyomornegyedek papjai úttörő csoportjához tartozott. 1930. október 7-én született a Recoleta negyedben, az argentin főváros egyik legelőkelőbb területén. 20 évesen beiratkozott a jogi egyetemre, de a szentév alkalmából Rómába tett útja után elhivatást érzett a papságra. Belépett a szemináriumba és 1959-ben szentelték pappá. Szolgálatának első éveit a kevésbé fejlett városnegyedek családjai körében töltötte. Egyetemi tanár volt, és híressé vált heti homíliái által, amelyeket a helyi rádió közvetített. Megalapította a „Papok a harmadik világért” mozgalmat és a „Cura Villeros” mozgalmat. A nyomornegyedek első papja lett. A katonai diktatúra idején a „31” néven ismert nyomornegyed első papja lett. Évekkel később Buenos Aires kormánya hivatalosan is tiszteletét fejezte ki iránta azzal, hogy Múgica atyáról nevezte el a negyedet. Múgica atya tettei a baloldali peronista mozgalmak politikai aktivizmusát tükrözték az 1955-ös puccs után, amely megdöntötte Juan Domingo Perón elnök kormányát, és száműzetésbe kényszerítette Perónt. Múgica atya halála a peronista mozgalmakon belüli feszültségekből fakadt. Állásfoglalásai és kormányzati megbizatásai kiváltották a konzervatívabb argentin lapok és a papság egy része kritikáját. Annak ellenére, hogy elutasította a politikai erőszakot, ötven éve, május 11-én a templom előtt agyonlőtte az Argentin Antikommunista Szövetség (AAA) egyik képviselője. Temetésén 20 ezer ember vett részt, hangsúlyozva a pap jelentőségét a politikai mozgalmak és a helyi közösség számára.
Múgica atya és Ferenc pápa
Mártírhalála után 25 évvel az akkori Buenos Aires-i bíboros érsek, Jorge Mario Bergoglio részt vett a Múgica atyáért bemutatott szentmisén a Solano Szent Ferenc plébánián, és támogatta a pap földi maradványainak átszállítását az általa alapított Cristo Obrero plébániára a Villa Retiro negyedbe. Jorge Mario Bergoglio nem nagyon ismerte Múgica atyát, néhányszor találkozott vele a Buenos Aires-i Salvador egyetem teológiai kurzusain. 1999. április 9-én azonban Buenos Aires érsekeként Jorge Mario Bergoglio vezette Múgica atya ereklyéinek áthelyezési szertartását a Villa Retiro kápolnájába, ahol Múgica atya papi szolgálatának nagy részét töltötte. Ebből az alkalomból Bergoglio imádkozott Múgica atyáért, elítélve gyilkosait, azokat, akik a halálát keresték és a társadalom bűnrészességét, amely hallgatott. Elismerte azt is, hogy az egyház a bátorság hiánya miatt nem ítélte el Múgica atya meggyilkolását. Jelentős papnak nevezte, aki az igazságosságért küzdött.
Itt jegyezzük meg, hogy Jorge Mario Bergoglio Múgica atya 1974-ben történt meggyilkolása idején a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt 1979-ig. Szerzetesi örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le. 1972 és 1973 között novíciusmesterként szolgált a jezsuita rendben. Az argentin katonai diktatúra idején tartóztatták le többek között a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio jezsuita atyákat is.
