„Machaerus, Keresztelő János Golgotája” – Ravasi bíboros Vörös Győző új könyvéről
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Vörös Győző professzor könyvéhez Gianfranco Ravasi bíboros, biblikus-teológia professzor, a Kultúra Pápai Tanácsának emeritus elnöke írt könyvrecenziót:
Mindig is lenyűgözött az a kardcsapás által levágott fej, amelyet egy tálcára helyeztek, és elrettentő győzelmi jelként felmutattak egy lakoma során – kezdődik Ravasi bíboros könyvrecenziója. A Keresztelő Jánosnak, Krisztus Előfutárának a lefejezéséről szóló történetet Márk evangélista beszéli (Mk 6,14-29), amit Caravaggio érzékletes módon örökített meg 1608-ban máltai tartózkodása alatt és festményét máig ott őrzik La Valletta székesegyházában. Aki ezt a tragikus eseményt akarta, egy nő volt, Heródiás, Heródes Antipász negyedesfejedelemnek, Nagy Heródes hetedik fiának a sógornője és szeretője. Így hallgattatták el azt a kérlelhetetlen prófétai hangot, amely alattvalói cinkos hallgatása közepette is odakiáltotta a királynak: „Nem szabad magadnak tartani testvéred feleségét!”.
A valóságban, ahogy don Primo Mazzolari mondta, ez a hang akkor is hangosan tovább kiáltott, amikor már nem volt többé a Keresztelő nyakán. A levágott fej színpadias megjelenítése a tányéron egy kényelmetlen szemtanút akart elhallgattatni, akinek végül is fejét és szavát vették, méghozzá egy lakoma keretében, amely gyászos módon egymásba oldotta a beszélgetést és az étkezést. Ám alakja az évszázadok során sem tűnt el, hanem továbbra is él és üzeni, amint azt a katolikus liturgia is tanúsítja, amely minden év augusztus 29-én megemlékezik a lefejezéséről, amit a mindenkori művészet, akár a maga meglepő módján is megerősít.
Gondoljunk csak Richard Strauss Szalomé című egyfelvonásos zenés drámájára, amelyet az Oscar Wilde által 1891-ben Sarah Bernhardt számára franciául írt azonos című műve alapján komponált. Strauss lefordíttatta németre a szöveget, majd megzenésítette és Drezdában adta elő 1905. december 9-én, méghozzá a közvélemény kemény kritikája közepette, amely botrányosnak, szadistának és perverznek találta a művet. Valóban felforgató a cselekmény a Jochananba szerelmes Szalomé alakjával, aki eltökélte, hogy mazochista módon birtokba veszi őt, akihez szenvedélyesen vonzódott annak vádjai és saját szexuális ajánlatainak teljes elutasítása ellenére is.
A darab végén, miként az evangéliumi történetben, egy sor tragikus fordulat után Heródes negyedesfejedelem, jóllehet megretten ezektől, mégis engedni kényszerül az asszony kérésének, és át kell adatnia a Keresztelő vérző fejét egy ezüsttálcán. Szalomé szerelmes és szenvedélyes szavakat mond, a végén pedig szájon csókolja a Keresztelő fejet. A mű egészének erotikus hatásait csak fokozza az egyszerre erőszakos és behízelgő, heves és agresszív, megszállott és frenetikus zene, gondoljunk csak a híres „Hét fátyol tánca” betétre. Ám, mint ismeretes, a filmtörténetben is történt ilyen mítosztalanítás, méghozzá Totò ironikus alakjával, aki Amleto Palermi 1940-ben készült a „Lefejezett Keresztelő Szent János” című filmjében felháborodik azon, hogy ellopják az szentnek ajánlott olajat a mécseséből.
Josephus Flavius Róma-barát zsidó történész a Zsidó Régiségek című művében felidézi, hogy Keresztelő Jánost a Machaerus erőd börtönében végezték ki, amely a Holt-tengertől keletre emelkedő hegyen fekszik. Ezen a helyen 1968-tól ásatásokba kezdtek elsősorban Virgilio Corbo és Michele Piccirillo ferences ókorkutatók vezetésével, amiket később a legszisztematikusabb ásatásokkal egy kivételes magyar ókorkutató, Vörös Győző folytatott, aki annyira fellelkesült e vállalkozásért, hogy tudatos döntéssel Jordániába költözködött egész családjával, ugyanis a kutatást éppen a Jordániai Királyi Ókorkutató Intézet támogatta.
A 2009-ben megkezdett kutatás eredményei lenyűgözőek voltak, amint azt a tekintélyes tudományos kötetekhez írt különféle tanulmányok is tanúsítják. Most a magyar ókorkutató – akivel volt szerencsém találkozni és beszélgetni, és akit 2022-ben Ferenc pápa a pápaság aranyérmével is kitüntetett – úgy döntött, hogy az ásatási eredményi lényegét egy ismeretterjesztő kötetben jelenteti meg, amely lehetővé teszi, hogy újra felfedezzük azokat a palota termeket, amelyekben a Keresztelő vértanúsága történt. A hegyen álló fellegvár ma a Mukawer arab nevet viseli, amely vízjelként az eredeti Machaerusra utal, melynek jelentése „kard”.
A mű felépítése lehetővé teszi, hogy végig kövessük a régészeti lelőhely teljes történetét, különös tekintettel a 600 négyzetméteres területű, udvarral ellátott heródesi királyi palota ásatásaira. Így lehetőségünk nyílik arra, hogy az evangélium állításairól megerősítést nyerjünk. A szerző örvendetes módon rekonstruálja könyvében az egykori események emlékezetének állandóságát a későbbi korok művészeti ábrázolásaiban: kezdve a Rossano Calabróban őrzött csodálatos Codex Purpurea, Bíbor Kodex kötettel, és Caravaggiótól egészen a modern kori Giovanni Fattori, Edward Armitage és Richard Strauss már említett Salome művéig menően. Sajnos az egész izraeli-palesztin térséget behálózó jelenlegi feszültség negatívan tükröződik a turizmus és a zarándoklatok terén is.
Tanulmánya záró részében Vörös Győző abban reménykedik, hogy a „Keresztelő János Golgotájának” 2029-ben esedékes bimillenáris megünneplése lehetővé teszi a látogatások és a vallásközi megemlékezések újraindulását, ugyanis Keresztelő János Jézus Előfutáraként kedves személy az iszlám számára is. Nem véletlen, hogy a kötet előszavát éppen El Hassan bin Talal jordániai herceg írta, aki az ábrahámi vallások párbeszédének nagy pártfogója. Miközben a mű olasz nyelvű kiadására várakozunk, külön említést érdemel annak lenyűgöző ikonográfiai apparátusa, mely egyfajta szövegmagyarázatként szinte önálló művé válik. Igaznak bizonyul így az, amit „A három testőr szerzője” Alexandre Dumas írt az „Útiélmények” című művében: „A régészet által a föld méhéből előkerülő ókor „az emberiség arisztokráciája”.
GIANFRANCO RAVASI in Győző Vörös, Mount Machaerus, The American Center of Research, Amman – Alexandria (Virginia), pagg. 171, s.i.p.
A könyv online is elérhető és „Open Access” formában ingyen letölthető PDF formátumban a megadott linken: https://publications.acorjordan.org/books/mount-machaerus-introduction/
