A pápa a fokoláre mozgalomhoz: a vallásközi párbeszéd a béke elengedhetetlen feltétele
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Chiara Lubich által alapított forradalmi út nagyon sok jót tesz az Egyháznak
A Szentatya beszéde kezdetén szeretettel köszöntötte a palesztin származású Margaret Karram asszonyt, a Fokoláre mozgalom elnökét és imáiról biztosította őt és a népét, mely oly sokat szenved a mostani időszakban. Üdvözölte továbbá a kongresszus résztvevőit és hálát adott a mozgalom Mária Művéért, mely a Chiara Lubich által alapított utat viszi tovább a nem keresztény vallások olyan képviselőivel is, akik osztoznak az egység lelkiségében. Az egy forradalmi út volt, ami nagyon sok jót tesz az Egyháznak – állapította meg a pápa. A Szentlélek által éltetett tapasztalat az, melyről elmondhatjuk, hogy Krisztus szívében a szeretet, a közösség és a testvériség iránti szomjúságban gyökerezik. Ugyanis a Lélek az, aki megnyitja a párbeszéd és a találkozás útjait, melyek néha meglepőek számunkra. Ahogyan több mint ötven éve történt Algériában, ahol egy olyan muzulmán közösség született, mely teljes egészében a Mozgalomhoz csatlakozott. Így volt ez Chiara Lubichnak a különféle vallások vezetőivel való találkozásain is, amikor buddhista, muzulmán, hindu, zsidó, szikh és egyéb vallási vezetőkkel volt együtt. Egy olyan párbeszéd indult akkor, amely egészen mostanáig tovább fejlődött, amint azt a mai találkozó is bizonyítja.
A párbeszéd alapja az Isten szeretete, mely kölcsönös szeretetben, bizalomban ölt testet
Az alap, amelyen ez a tapasztalat nyugszik az Isten szeretete, amely a kölcsönös szeretetben, a meghallgatásban, a bizalomban, egymás elfogadásában és megismerésében, ugyanakkor saját identitásuk teljes tiszteletben tartásában nyilvánul meg. Az idő múlásával a barátság és az együttműködés egyre csak növekedett a szegények kiáltására adott közös válaszban, a teremtésvédelemben és a békéért folytatott munkában. Ezen az úton néhány nem keresztény testvér is osztozott Mária Művének lelkiségében vagy annak néhány jellegzetes vonásában, amit ők a saját népük körében éltek meg.
A párbeszéden túl testvérekké is válhatunk
Ezekkel az emberekkel túllépünk a párbeszéden, testvéreknek érezzük velük magunkat, osztozunk egy egységesebb világ álmában és a sokszínűség harmóniájában. Köszöntője végén Ferenc pápa kiemelte, hogy tanúságtételük az öröm és a vigasztalás forrása, különösen most a konfliktusok idején, amikor a vallást gyakran összetűzések keltésére használják fel. De éppen ezzel szemben, a vallások közötti párbeszéd „a világ békéjének szükséges feltétele, ami ennélfogva a keresztények kötelessége, miként a többi vallási közösség kötelessége is” – idézett a pápa az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításából. Ezért arra biztatta őket, hogy haladjanak előre, mindig nyitott lelkülettel. Végül az Úr áldását és közelségét kérte mindnyájukra.
„Egy emberi család” – a Fokoláre Mozgalom által szervezett konferencia címe
„Egy emberi család” a címe a Fokoláre Mozgalom által szervezett konferenciának, melyet Castelgandolfóban, a Mariapoli központban tartanak e héten, amelyre mintegy háromszáz résztvevő érkezett a világ különböző országaiból. Jelen vannak a zsidó, a katolikus és sok más keresztény felekezet, muszlim, hindu, buddhista, szikh vallási közösségek képviselői, akik Japántól Thaiföldig, Indiától Indonéziáig, Szingapúrtól Jordániáig, Algériától Kamerunig, az USA-tól Argentínáig menően képviselik az egyes nemzetek hívő közösségeit, túl az európai résztvevőkön. A vallásközi találkozó tagjai fiatalok és idősek, főleg világiak, de jelen vannak rabbik, papok és lelkészek, imámok, buddhista szerzetesek, valamint keresztény szerzetesek és szerzetesnők.
Margaret Karram palesztin katolikus asszony a Fokoláre mozgalom elnöke
A Ferenc pápa által külön is köszöntött Margaret Karram asszony 62 éves palesztin teológa, aki a Kármel hegy alatti Haifa izraeli városában született 1962. március 3-án és 2021 óta a Fokoláré közösség elnöke. Margaret Karram Haifában született egy mélyen keresztény gyökerekkel rendelkező arab családban. Amikor az arab-izraeli konfliktus évei alatt 1948-tól 1973-ig sok palesztin család elhagyta Haifát és Libanonba menekült, Margaret apja úgy döntött, hogy ők a szülőföldjükön maradnak. Házuk egy zsidó negyedben volt, ahol ők voltak az egyetlen arab család. Margaret 1977-ben, tizennégy éves korában ismerkedett meg a Fokoláre Mozgalom néhány tagjával, amely találkozás meghatározó lett egész életére, ahogy ő maga vallotta később: „Bensőmben éreztem ennek a földnek a szakadásait, a különböző népek hazáját, amelyet évszázados gyűlölet és erőszak szaggatott, de magaménak éreztem e két nép gazdagságát is. Hívást éreztem arra, hogy az életemet adjam azért, hogy béke legyen egy egységesebb világban. Felfedeztem, hogy az evangéliumot nemcsak olvasni vagy átelmélkedni lehet, hanem az „élhető” is a mindennapi körülmények között. Megértettem, hogy Jézus „szeresd felebarátodat és ,ellenségedet is” felhívása, ha azt életre váltjuk, akkor az megváltoztathatja a történelem menetét”.
