A pápa az olaszországi afgán közösséghez: a párbeszéd kultúrájával a békés együttélésért
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A háborús körülmények miatt nehéz volt az afgán lakosságnak nyugodt, szabad és békés életet élnie
Afganisztán az utóbbi évtizedekben bonyolult és drámai történelmet élt meg, melyet egymást követő véres háborúk sora jellemzett. Ilyen körülmények közt nagyon nehéz volt a lakosságnak nyugodt, szabad és békés életet élnie. A háborúskodás miatt sokan vesztették életüket, mások pedig hazájuk elhagyására kényszerültek – kezdte beszédét a pápa. Az afgán társadalmat, miként a szomszédos Pakisztánt is közösen jellemzi, hogy sok nemzetiség alkotja, melyek mindegyike büszke kultúrájára és hagyományaira. Ez a sokféleség azonban a sajátosság védelme helyett sokszor alkalom a diszkriminációra és a kirekesztésre, sőt az üldözésre is. Mindez különösen is érvényes a Pakisztánnal szomszédos „lyukacsos” határra, ahol számos etnikum és vallás él és találkozik egymással. A pápa szerint a vallásnak, természeténél fogva hozza kellene járulnia a szembenállások keserűségeinek enyhítéséhez és olyan tereket kellene teremtenie, melyekben egyenlőképpen elismerik egymás értékeit. Mégis, a vallást sokszor manipulálják és eszközként hasznosítják és olyan célokra használják, melyek idegenek a természetétől. Ennélfogva nélkülözhetetlen, hogy mindenkiben érlelődjék a meggyőződés, hogy Isten nevében nem lehet megvetést, gyűlöletet és erőszakot szítani.
Továbbra is munkálkodjanak a vallási harmónia előmozdítására irányuló nemes szándékaikon!
A Szentatya ezért arra biztatja az afgán közösséget, hogy továbbra is munkálkodjanak a vallási harmónia előmozdítására irányuló nemes szándékaikon, hogy legyőzzék a különböző vallások közötti félreértéseket és ezáltal a bizalomteljes párbeszéd és béke útját tudják építeni. Ez korántsem egyszerű út, amely olykor kudarcot szenved, de mégis ez az egyetlen lehetséges út, amelyet kitartóan és következetesen kell követni, ha valóban jót akarnak tenni a közösségnek a béke szolgálatában.
Az Emberi Testvériség dokumentuma szellemében
Ferenc pápa végül az Al-Azhar nagyimámjával 2019. február 4-én aláírt Emberi Testvériség dokumentumára utalt, mely leszögezi, hogy„a vallások soha nem szítanak háborút, nem ösztönöznek gyűlöletre, ellenségeskedésre, szélsőségességre, sem erőszakra vagy vérontásra. Ezek a csapások a vallási tanítástól való eltérésnek, a vallások politikai használatának, valamint bizonyos hívő emberek torz vallásértelmezéseinek a következményei, akik visszaéltek a vallásos érzelmeknek az emberek szívére gyakorolt befolyásával, hogy olyan dolgokra vegyék rá őket, melyeknek nincs közük a vallás igazságaihoz”. Éppen ezért kéri, hogy szűnjön meg a vallások eszközként hasznosítása gyűlölet és erőszak keltésére. Az Emberi Testvériség dokumentuma pontosan az Istenbe vetett hit révén született, aki az embereket testvérként teremtette meg, és „nem akarja, hogy az ő nevét emberek terrorizálására használják”. A vallás szerepéről elmondottak hasonló módon vonatkoztathatók az etnikai-nyelvi-kulturális különbségekre, amelyek kezeléséhez ugyanúgy szükséges „a párbeszéd kultúrájának útként való elfogadása, a közös együttműködés és egymás kölcsönös ismerete. Végül Ferenc pápa a mindenható és irgalmas Isten segítségét kérte a kormányok és a lakosok számára egy olyan társadalom felépítésében, ahol mindenkit egyenlő jogokkal rendelkező, teljes jogú állampolgárként ismernek el és ahol mindenki a saját szokásai és kultúrája szerint élhet, mindenki jogait figyelembe vevő keretek között, visszaélések és diszkrimináció nélkül.
