Pedro Chia kínai jezsuita interjút készít Ferenc pápával

PÁPA

Ferenc pápa reményteli üzenetet küld a kínai népnek – interjú a Szentatyával

Pénteken tették közzé a Vatikánban és a világhálón azt az interjút, melyet május 24-én, Szűz Mária, a Keresztények Segítsége ünnepén készített Ferenc pápával Pedro Chia jezsuita szerzetes, a Jézus Társasága kínai rendtartományának médiafelelőse. „Kína egy nagy nép – állítja a pápa – mely nem tékozolhatja el az örökségét, hanem türelemmel tovább kell vinnie azt”. A Szentatya nem rejti el a szándékát, hogy „továbbra is szeretne ellátogatni az ázsiai országba, a Keresztények Segítsége kegyhelyre.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A reménység üzenete a kínai népnek

Ferenc pápa az Apostoli Palota dolgozószobájában interjút adott Pedro Chia atyának, a Jézus Társasága Kínai Rendtartománya Sajtóirodája igazgatójának, melyben „a remény üzenetét” hangsúlyozza és „áldását küldi minden kínai ember számára”. Pedro Chia atya az interjút május 24-én a Seshani Mária kegyhely védőszentjének emléknapján készítette, annál is inkább, hiszen a Szentatya éppen „ide szeretne ellátogatni, hogy a Szűzanya segítségét kérje a kínai emberek és a kínai katolikusok részére”. Ferenc pápa válaszai erősen spirituális és személyes jellegűek, de egyúttal érintik az egyház jövőjét illető elképzeléseit

Kína vigye tovább az örökségét

A Szentatya az ázsiai országban „szeretne találkozni a helyi püspökökkel” és „Isten oly hűséges népével”. „Hűséges ez a nép, sok mindent átélt és az emberek hűségesek maradtak”. A pápa különösen a fiatal kínai katolikusok számára ismétli a remény fogalmát, még akkor is, ha tudatában van annak, hogy tautologikus dolognak látszik a remény üzenetét küldeni egy olyan népnek, amely a remény és a türelmes várakozás tanítómestere. Ez pedig „nagyon szép dolog”. Kína „egy nagy nép”, amely „nem pazarolhatja el örökségét”, éppen ellenkezőleg „türelmesen tovább kell vinnie saját örökségét”.

Kritika és szembenállás

Az interjúban a Szentatya kitér saját pápaságára, melynek során nagy hangsúlyt fektet a dikasztériumok vezetőinek meghallgatására és egyeztetések után a velük való együttműködésre. „A kritika mindig segít, még ha nem konstruktív, akkor is” – állapítja meg: „Mindig hasznos dolog elgondolkodni az eljárásunkon. „Az ellenállás mögött pedig jó kritika is állhat” – jegyzi meg. Néha várni kell és el kell tudni viselni azt”, akár még „fájdalommal” is. „Mint napjainkban is, amikor bizonyos „kis csoportok ellenállást tanúsítanak az egyházzal szemben”. „A nehézségek és az elhagyatottság pillanatai mindig az Úr vigasztalásával oldódnak meg” – teszi hozzá.

Háborúk és egyéb kihívások

A péteri szolgálata során eddig tapasztalt számos „kihívás közül a pápa különösen a világjárvány „hatalmas kihívására” emlékeztet, valamint a háborúk „jelenlegi kihívásaira”, főként Ukrajnában, Mianmarban és a Közel-Keleten. „Mindig párbeszéddel próbálom megoldani a konfliktusokat – magyarázza a pápa. Ha pedig nem megy, akkor türelemmel és humorérzékkel” – mondja – és Morus Szent Tamás példájára utal.

A múlt személyes válságairól

Ferenc pápa személyes hangon idézi fel, hogy jezsuita szerzetes élete során átélt néhány „válságot”. „Ám ez egy normális dolog – magyarázza – „különben nem lennék ember”. A válságokat kétféleképpen lehet leküzdeni: „Mint egy labirintusba lép be az ember és járja végig azt, majd a csúcsán, felülről lép ki belőle az ember, de sohasem egyedül, hanem mások segítségével és kíséretével”, mert „hagyja, hogy segítsenek neki, ami nagyon fontos”. „Az Úrtól kérem hozzá a kegyelmet, hogy bocsásson meg nekem és hogy legyen hozzám türelmes”.

Lelkigyakorlatok, szegények, fiatalok, közös otthon

A pápa a jezsuita rend négy egyetemes apostoli preferenciájára is kitér, amelyeket 2019-ben rögzítettek a következő tíz évre: a lelkigyakorlatok és a megkülönböztetés elősegítése, a szegényekkel és kirekesztettekkel való együttjárás, a fiatalok elkísérése a remény jövőjének megteremtésében és végül a közös otthon gondozása. Ez négy „integrált”, egymásba vont alapelv, amelyek „nem választhatók el egymástól”, hozzátéve még, hogy „a kísérés, a megkülönböztetés és a missziós lelkület Jézus Társaságának sarokkövei.

A klerikalizmus és a világiasság az egyház két csapása

Az Egyház jövőjét tekintve a pápa emlékeztet arra, hogy egyesek szerint az egyház „mind kisebb” lesz, és „vigyáznia kell, nehogy beleessen a klerikalizmus és az evilági lelkület csapdájába”, mely Henry de Lubac szerint az egyházat sújtó két legnagyobb csapás. Végül Ferenc pápa az utódjáról szólva az imádkozás fontosságára emlékeztet, mert aki majd utódja lesz Péter székében, ahhoz „az Úr imában szól majd”, befejezésül pedig „áldását küldi minden kínai ember számára”.