Ferenc pápa a Pápua Új-Guineai vezetőkhöz: stabilitás, fenntartható fejlődés, lelki értékek
Gedő Ágnes - Vatikán
Ferenc pápa a katolikusok hitének megerősítésére érkezett az országba, az első generációs őslakos, Boldog Peter To Rot tanúságtételét emelve ki, akit Szent II. János Pál pápa avatott boldoggá 1995-ben, Port Moresbyben. A keresztény felekezetek dicséretes karitatív munkát végeznek a szegények körében, fontos, hogy az összefogás és a Jézus Krisztus iránti szeretet vezérelje mindig cselekedeteiket.
Jövője van annak a népnek, amelyik imádkozik
Utalt a Szentatya utazása mottójára: „Pray”, „Imádkozz” – ami egyesek szerint „politikailag korrekt” kifejezésnek tűnhet, ám ennél sokkal mélyebb jelentést hordoz. Egy olyan nemzet ugyanis, amelyik imádkozik, erőt és reményt merít, ezért van jövője. A logón szereplő paradicsommadár pedig a szabadságot jelképezi; azt a belső szabadságot, amelyet senki nem fojthat el, mert Isten őrzi, aki szeretet és azt akarja, hogy gyermekei szabadok legyenek.
Felelős gazdálkodás
Pápua Új-Guinea több száz szigetén több, mint 800 nyelven szólnak a lakosok, számtalan népcsoporthoz tartozva. Ez rendkívüli kulturális gazdagságról tanúskodik, amely személy szerint Ferenc pápát is lenyűgözi, ahogy mondta: „Képzelem, hogy ez az óriási változatosság mekkora kihívás lehet a Szentléleknek, aki összehangolja a különbözőségeket”. Természeti kincsekben is bővelkednek, és ezeket a javakat Isten az egész közösségre bízta. Ezért fontos, hogy kiaknázásuk a helyi lakosság igényeit figyelembe véve életkörülményeik javítását szolgálja – mutatott rá a pápa. Felelősségre intette tehát a politikai vezetőket és az állampolgárokat egyaránt, hogy a kulturális és természeti erőforrások használata fenntartható és egyenlő fejlődést biztosítson, mindenki javára, a nemzetközi összefogás révén, kölcsönös tiszteletben és valamennyi szerződő fél érdekeit szem előtt tartva.
Béke, szabadság, tisztelet
A tartós eredmények stabil intézményi háttért kívánnak, nemzeti összhangot, amelyben a különböző vélemények tiszteletben tartása mellett egyetértés van az alapvető döntésekről, így megvalósulhat az átfogó és szolidáris fejlődés, hosszú távú látásmódot alkalmazva.
A pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy szűnjön meg a törzsi erőszak, mely túl sok áldozatot követel, nem engedi, hogy a lakosság békében éljen és fejlődjön. A Szentatya mindenkit felelősségre szólított az erőszak spiráljának megszakítása, a gyümölcsöző együttműködés megvalósítása érdekében. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos véglegesíteni Bougainville szigetének státuszát, nehogy kiújuljanak a korábbi feszültségek.
Jézus evangéliuma minden népnek szól
Az anyagi szükségletek biztosítása nem elegendő a boldogsághoz, hiszen az emberi szívben lakozó remény ad erőt ahhoz, hogy higgyünk a jövőben, a társadalom életerős és derűs legyen. Nem szabad szem elől veszíteni a helyes értékrendet, a belső tartást, ami megóv a korrupció veszélyétől. Utalva az őt köszöntő kormányzó szavaira, a Szentatya kiemelte a nők szerepét, életet adó és országot növelő erejét, akik első helyen állnak az emberi és lelki fejlődésben. Szent Mihály arkangyal, Pápua Új-Guinea védőszentje őrködjön felettük és védje meg őket minden veszélytől – fohászkodott a pápa, majd beszéde végén összefoglalta gondolatait.
A Szentatya örömmel érkezett erre a földre, mely oly távol fekszik Rómától, mégis közel áll a katolikus egyház szívéhez. Az egyház szívében ugyanis ott van Jézus Krisztus szeretete, aki a kereszten átölelt minden embert. Evangéliuma minden népnek szól, nem kötődik világi hatalomhoz, de szárba szökkenhet bármelyik kultúrában, és növelheti a világban Isten Országát. Az evangéliumot be kell építeni a kultúrába, a kultúrákat evangelizálni kell – tette hozzá.
Fogadja be ez a föld Isten Országát, mint ahogy Pápua Új-Guinea lakosai hagyományaik sokféleségében éljenek együtt összhangban, és tanúskodjanak a testvériségről a világnak – fohászkodott végül Port Moresbyben Ferenc pápa a politikai vezetőknek, a civil társadalom képviselőinek és a diplomáciai testületnek mondott beszédében.
