A pápa az imáról és a hivatásról beszélgetett a jezsuitákkal Szingapúrban
Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória – Vatikán
Matteo Ricci és Pedro Arrupe atya, a Jézus Társasága és az egyetemes egyház jelképei kísérték szerda délután Ferenc pápa egyórás párbeszédét a szingapúri jezsuitákkal. A pápa néhány órával korábban érkezett a szigetállamba 45. külföldi apostoli útjának negyedik, egyben utolsó állomására. A pihenésnek szentelte napját, amely alól kivételt jelentett a jezsuitákkal való találkozás. A délkelet-ázsiai és óceániai útján immár a harmadik jezsuita közösséget fogadta. Az első találkozót Dzsakartában tartották szeptember 4-én, 200 jezsuitával; a másodikat kedden, Diliben, Kelet-Timorban a Jézus Társasága mintegy 40 tagjával.
Családias találkozó
Szerdán a Szingapúr városától és kereskedelmi központjától félórányira egy dombon található Xavéri Szent Ferenc Lelkigyakorlatos Központ csarnokában 25 különböző korú jezsuita gyűlt össze, főleg szingapúriak, de néhányan más területekről is érkeztek, például Malajziából. „Volt néhány fiatalember, egy újonnan felszentelt pap, és néhány idősebb, néhány beteg jezsuita. A pápa nagyon kedves volt velük” – mondta Antonio Spadaro atya, a Kulturális és Oktatási Dikasztérium helyettes titkára, aki elkísérte a pápát erre a látogatásra, és jelen volt a találkozón. „A találkozó a szokásnak megfelelően egy óráig tartott. És mint mindig nagyon szívélyes, testvéri találkozó volt... a pápa sokáig akart beszélni. Úgy tűnt, nem akarja elhagyni ezt a nagyon meghitt és családias légkört.” Spadaro atya a saját X-fiókjában tette közzé a fényképeket, amelyeken egy mosolygós és nyugodt Ferenc pápát láthatunk. Az olasz jezsuita elmondta, hogy a pápa azonnal teret engedett a kérdéseknek. A témák változatosak és igényesek voltak, kezdve azokkal a kihívásokkal, amelyek jelenleg és ezeken a területeken várnak az Egyházra. „A pápa világossá tette, hogy hittel kell szembe nézni az emberi kihívásokkal, és hangsúlyozta, hogy ma Ázsia kulcsfontosságú kontinens” – magyarázta Spadaro atya. „Tehát a jezsuiták arra hivatottak, hogy ezen a helyen éljenek, ahol nagyon sajátos kihívások vannak jelen.”
Arrupe atya és az ima „kihívása”
A pápa hangsúlyozta az ima fontosságát is, amely szintén „kihívás”, olyan értelemben, hogy „mindig Pedro Arrupe atya mintáját követve, az ima lelkületével nézzünk szembe a társadalom kihívásaival”. A pápa tehát utalt a spanyol származású jezsuitára, aki 1965-től 1983-ig a Jézus Társasága rendfőnöke volt, és akit Isten szolgájának nyilvánítottak, és akinek a boldoggá avatása folyamatban van. „Ferenc pápa többször szólt e nagyszerű rendfőnök személyéről, és kijelentette, hogy nagyon közel áll hozzá, és alig várja, hogy elérkezzen a boldoggá és szentté avatása” – mondta Spadaro atya.
Hivatás és formáció
A beszélgetés során lelkipásztori témákban sem volt hiány. „A pápa mindenekelőtt a hivatásokról beszélt, és arról, hogy például egyáltalán hogyan is léteznek, vagyis, hogy vannak olyan emberek, fiatalok, akik be akarnak lépni a szerzetesi életbe, de néha félnek a képzéstől. „A pápa azt javasolta, hogy ne csökkentsük az elvárásokat” – osztotta meg Antonio Spadaro atya. „E tekintetben – tette hozzá – a pápa hangsúlyozta a „magas színvonalú és megfelelő képzés fontosságát, hogy szembe tudjunk nézni korunk kihívásaival”.
Matteo Ricci példája
A beszélgetésben Arrupe atya személye mellett, Matteo Ricci, Kína nagy jezsuita apostola is előkerült. „Ő egy másik kiemelt alak volt, mert referenciapontot jelentett a jezsuiták számára ezen a helyen” – tájékoztatott Spadaro atya Ferenc pápa és a szingapúri jezsuiták szerdai találkozójáról.
