Ferenc pápa a teheráni vallásközi fórumhoz: Hiszünk a mindenható szeretet Istenében
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Nagyon közel áll a pápa szívéhez az iráni katolikus egyház
A Szentatya örömmel köszöntötte a fórum résztvevőit, mert a számára oly kedves és alapvető párbeszéd kultúrája építésében működnek együtt. Felidézte, hogy a közelmúltban bíborossá nevezte ki a Teherán-iszfaháni érseket. Ez a döntése az iráni egyház iránti közelségének és gondoskodásának a jele, mely az egész ország javára válik, mert az megtiszteltetés az egész ország számára. Nagyon közel áll a pápa szívéhez az iráni katolikus egyház „kisded nyájának” a sorsa. Az egyház nincs a kormány ellenében, nem, ezek hazugságok! – szögezte le a pápa. Tisztában van az iráni egyház helyzetével és a kihívásokkal, amelyekkel szembe kell néznie, hogy továbbra is tanúságot tehessen Krisztusról, a maga diszkrét és mégis jelentős hozzájárulásával az egész társadalom javára.
A nagyszülők döntő láncszemként működnek közre a nemzedékek közötti családi kapcsolatok ápolásában
Ferenc pápa üdvözölte a témaválasztásukat: „A fiatalok nevelése főként a családban, mely kihívás a keresztények és a muszlimok számára”. A család az élet bölcsője, a nevelés elsődleges helye. Ebben tesszük meg az első lépéseket, itt tanulunk meghallgatni, elismerni, megtisztelni és segíteni másokat és együtt élni velük. A különböző vallási hagyományok közös eleme az idősek besegítése a fiatalok nevelésében. Ez a téma nagyon közel áll a pápa szívéhez, mert a nagyszülők a maguk bölcsességével biztosítják unokáik hitre nevelését és döntő láncszemként működnek közre a nemzedékek közötti családi kapcsolatok ápolásában. A nagyszülők tisztelete nagyon fontos! Ez a formaság nélküli és életszerű tanúságtétellel átadott vallásosság nagy érték a fiatalok növekedése szempontjából. A pápa nem felejti el, hogy őt is a nagymamája tanította meg imádkozni.
A dialógus legyen nyílt, őszinte, tiszteletteljes, barátságos és konkrét
A keresztények és a muszlimok számára közös nevelési kihívás adódik a házasságkötés terén az új, bonyolult, vallási különbségekkel is járó helyzetekben. Különösen itt lehet rátalálni a vallásközi párbeszéd kitüntetett helyeire, amelyekre közös megoldást kell keresni. A hit és a vallásgyakorlat gyengülése egyes társadalmakban közvetlen hatással van a családokra, melyeknek sok kihívással kell szembenézniük a mai gyorsan változó világban, amely gyakorta nem is jó irányba halad. Ezért is fontos és szükséges mindenki közreműködése, beleértve az államot, az iskolát, a saját vallási közösséget és egyéb intézményeket is. A család különféle feladatai közt szerepel a nevelés, hogy az ember „belakja” a családi otthon határain túli teret is. A hívek vallásközi párbeszéde éppen ezt teszi lehetővé, hogy elszakadjunk a strukturált mintáktól, hogy megnyíljunk a találkozások felé a nagy egyetemes emberi családban. A gyümölcsöző párbeszéd feltételeit a pápa abban látja, hogy a dialógus legyen nyílt, őszinte, tiszteletteljes, barátságos és konkrét. Ez a stílus lehetővé teszi, hogy hitelesek legyünk saját közösségünk szemében, valamint beszélgetőpartnereink és közösségeik előtt, jól tudva, hogy mindenről, amit gondolunk és teszünk, egykor majd számot kell adnunk az Istennek.
Mindig meg kell védeni az egyén, a közösség és az emberek jogait!
A fiatal nemzedékek nevelése testvéri együttműködés révén valósul meg Isten keresése útján, amibe soha nem fáradhatunk bele, hogy szót emeljünk minden ember méltósága és jogai mellett. Mindig meg kell védeni az egyén, a közösség és az emberek jogait! – kérte a pápa. A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság valójában az emberi jogok épületének sarokkövei. A vallásszabadság sem korlátozódik csak a vallásgyakorlásra, hanem lehetővé teszi, hogy az ember szabadon döntsön saját hitvallása és vallásgyakorlata terén. A mai világot gyűlölet, feszültségek, háborúk és nukleáris fenyegetések osztják meg, ami arra készteti a béke Istenében hívő embereket, hogy imádkozzanak és dolgozzanak a párbeszédért, a megbékélésért, a békéért, a biztonságért és az egész emberiség átfogó fejlődéséért. Hiszünk a mindenható szeretet Istenében. A közösen vállalt elkötelezettség tesz hitelessé bennünket a világ és főként az új nemzedékek szemében – zárta beszédét Ferenc pápa, majd a Magasságbeli áldását kérte mindnyájuk számára.
