Ferenc pápa részvétét fejezi ki Jimmy Carter halála miatt

Christopher Wells / Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa gyásztáviratában hangsúlyozza, hogy „szomorúan értesült Jimmy Carter korábbi elnök haláláról”. „Őszinte részvétét” fejezi ki és imádkozik azokért, akik gyászolják halálát. A Pietro Parolin bíboros államtitkár által aláírt táviratban a pápa emlékeztet Carter „mély keresztény hit által motivált szilárd elkötelezettségére a népek közötti megbékélés és béke ügye, az emberi jogok védelme, valamint a szegények és a rászorulók jóléte iránt”, és „a Mindenható Isten végtelen irgalmába” ajánlotta.

A szolgáló-vezetés példája

1979-ben Carter volt az első amerikai elnök, aki fogadott egy pápát a Fehér Házban, amikor köszöntötte II. János Pált az Egyesült Államokban. Találkozásukat követően a Szentatya így nyilatkozott: „Megtiszteltetés számomra, hogy kedves meghívására lehetőségem nyílt találkozni Önnel; mert az Amerikai Egyesült Államok elnöki tiszte által az egész amerikai nemzetet képviseli a világ előtt, és Önt terheli az a hatalmas felelősség, hogy ezt a nemzetet az igazságosság és a béke útján vezesse.”

Az atlantai érsek nyilatkozata

Gregory Hartmayer atlantai érsek nyilatkozatában emlékeztetett erre a találkozóra és megjegyezte, hogy a „kölcsönös tisztelet” a két világvezető között „folytatódott az évek során, miközben mindketten a békét és az emberi jogokat védték”. Hartmayer érsek továbbá kiemelte, hogy Carter elnök és felesége, Rosalynn „a keresztény hitet képviselték”. „Akár a földkerekség bejárásáról volt szó, hogy előmozdítsák a demokráciát és az emberi jogokat, vagy házakat építsenek a „Habitat for Humanity” (Lakhely az emberiségnek) globális non-profit szervezet keretében vagy vasárnapi iskolában tanítsanak Plainsben, Georgia államban, a világot jobb hellyé tették” – emlékeztetett az érsek. Utalt a volt elnök számos kitüntetésére, köztük az 1999-es Elnöki Szabadságérdemrendre, valamint a 2002-es Nobel-békedíjra és megjegyezte: „Rosalynnnel az oldalán [Jimmy Carter] mindig kihasználta ezeket a lehetőségeket, hogy példával tanítsa, mit jelent szolgáló-vezetőnek lenni”.

Rendkívüli vezető, államférfi és humanitárius

„Ma Amerika és a világ egy rendkívüli vezetőt, államférfit és humanitáriust veszített el” – írta Joe Biden amerikai elnök közleményében, amelyet röviddel Carter halálának bejelentése után tettek közzé. Elődjét „nagy jellemként és bátor, reménnyel és optimizmussal rendelkező emberként” jellemezve Biden méltatta Carter „együttérzését és erkölcsi tisztaságát”, kiemelve a „betegségek felszámolására, a béke megteremtésére, a polgári és az emberi jogok, a szabad és tisztességes választások előmozdítására, a hajléktalanok otthonteremtésére és a köztünk élő legkisebbek támogatására irányuló tevékenységét”.

Ifjabb James Earl Carter egy ciklust töltött be, 1977 és 1981 között az Egyesült Államok 39. elnökeként. Kormányzása idején megkegyelmezett a vietnami háború idején a sorozást elkerülőknek, elérte tárgyalások útján az Egyiptom és Izrael közötti „Camp David-egyezmény” megszületését, és azt a szerződést, amely a Panama-csatorna panamai ellenőrzését eredményezte. 1979-ben aláírta Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel a Stratégiai Fegyverkorlátozási Szerződést (SALT-II megállapodások), amely korlátozta az Egyesült Államok és a Szovjetunió stratégiai nukleáris fegyvereinek bevetését. A Szent Korona és a koronázási ékszerek Magyarországra történő visszajuttatása is nevéhez köthető.

Temetése

Jimmy Carter állami temetését január 9-re tervezik. Előtte az emberek a washingtoni Capitolium Rotundájában róhatják le kegyeletüket a korábbi amerikai elnök földi maradványai előtt. Joe Biden elnök a temetés dátumát gyásznappá nyilvánította.