Kövessük a szeretet Istenének példáját! – Ferenc pápa Úrangyala imája

Vertse Márta – Vatikán

A pápa mindenekelőtt elismerését fejezte ki a Szent Péter teret megtöltő zarándokoknak, bátraknak nevezve őket, amiért az esővel dacolva nagy számban összegyűltek, hogy jelen legyenek az imán. 

Isten szeretete a sötétség ellenére tovább ragyog és megvilágítja utunkat

A vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Jn 1,1-18), amely Jézusról, a testté lett Igéről szól, azt mondja, hogy „A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be” (Jn 1,5) – idézte a pápa János evangéliumának szavait. Ez emlékeztet bennünket Isten hatalmas szeretetére, amelyet semmi sem győz le, és amely az akadályokon és a visszautasításokon túl továbbra is ragyog és megvilágítja utunkat.

Isten Fia legyőzi a megosztottságot

Ezt látjuk Karácsonykor, amikor az Emberré lett Isten Fia legyőz olyan sok falat és megosztottságot. Szembenéz kora „nagyjainak” bezárkózott elméjével és szívével, akiket jobban érdekelt a hatalom védelme, mint az Úr keresése (vö. Mt 2,3-18). Jézus osztozik Mária és József szerény életében, akik szeretettel befogadják és nevelik őt, bár lehetőségeik korlátozottak. Jézus törékenyen és védtelenül kínálja fel magát a pásztorokkal való találkozáskor (vö. Lk 2,8-18), akiknek szívét az élet keménysége és a társadalom megvetése jelölte meg. Majd találkozik a Napkeleti Bölcsekkel, akik a megismerés vágyától hajtva hosszú útra vállalkoznak, és nagy szegénységben, egyszerű emberek házában találnak rá Isten Fiára.

Isten az emberiség legsötétebb éjszakáiban is megnyitja a fény ablakát

Ezekkel és sok más, ellentmondásosnak tűnő kihívással szemben Isten soha nem áll meg: ezer féle módot talál arra, hogy mindannyiunkhoz eljusson, bárhol is vagyunk, még az emberiség legsötétebb éjszakáiban is megnyitja a fény ablakát, amelyet a sötétség nem tud elfedni (vö. Iz 9,1-6). Ez a valóság vigasztal és bátorságot ad nekünk, különösen egy olyan korban, mint a miénk, ahol oly nagy szükség van a fényre, a reményre és a békére, ahol az emberek néha olyan bonyolult helyzeteket teremtenek, hogy lehetetlennek tűnik a kiút belőlük. Azonban Isten Igéje azt mondja nekünk, hogy ez nem így van! Éppen ellenkezőleg, arra hív minket, hogy kövessük a szeretet Istenének példáját és tárjuk fel a világosság nyílásait, ahol csak tudjuk, minden környezetben, a családban, a társadalomban, nemzetközi szinten. 

Ez az Úr hívása ma: ne féljünk megtenni az első lépést. Bátorság kell hozzá, de ne féljünk – buzdított a Szentatya. Az Úr arra hív minket, hogy tárjuk szélesre a közelség fényes ablakait a szenvedőkre, a megbocsátásra, az együttérzésre és a kiengesztelődésre, hogy az út világosabbá, biztonságosabbá és mindenki számára lehetővé váljon. És ez a meghívás különleges módon hangzik el a most kezdődött jubileumi évben, arra ösztönözve bennünket, hogy a remény hírnökei legyünk, egyszerű, de konkrét „igennel”, életet hozó döntésekkel válaszoljunk az életre. Tegyük így mindnyájan: ez az üdvösség útja! – tanította Ferenc pápa, majd az új év kezdetén a következő kérdések feltevését javasolta minden hívő számára: hogyan nyithatom meg a fény egy ablakát a környezetemben és kapcsolataimban? Hol lehetek rés, amely átengedi Isten szeretetét? Melyik az első lépés, amelyet ma meg kellene tennem?

Végül így fohászkodott a Szűzanyához: „Mária, a csillag, aki Jézushoz vezet bennünket, segítsen minket, hogy mindnyájan az Atya szeretetének fénylő tanúi legyünk”.