Jézusban, az Élő Igében az összes Írás maradéktalanul beteljesedik – A Szentatya homíliája
Vertse Márta – Vatikán
A szertartáson Ferenc pápa negyven, különböző nemzetiségű világ hívőt lektorrá avatott, átadva nekik a Nova Vulgata Biblia egy-egy példányát, hangsúlyozva: Isten igéje arra szólít minket, hogy tegyünk róla tanúságot és evangelizáljunk minden időben és minden helyen. Ismételten arra buzdított, hogy mindig legyen nálunk egy kisméretű Újszövetség, amelyet napközben előveszünk és olvasunk, így állandó kapcsolatban maradunk az Úrral.
Az Úr mindig hűséges ígéretéhez
A mai evangéliumi szakasz egy Szentlélekkel túláradó prófécia beteljesedését hirdeti számunkra – kezdte homíliáját Ferenc pápa, rámutatva, hogy aki ezt a próféciát beteljesíti, az Jézus, az Üdvözítő, aki „a Lélek erejével” jön el (Lk 4,14). Isten Igéje él: velünk együtt halad évszázadokon át, és a Szentlélek erejével működik a történelemben. Az emberiség iránti szeretetéből fakadóan az Úr mindig hűséges ígéretéhez – mutatott rá a Szentatya, majd idézte Jézusnak a názáreti zsinagógában mondott szavait: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok” (Lk 4,21).
Az evangélium szavai jussanak el szívünkig
A Szentatya „boldog egybeesésnek” nevezte, hogy az Isten igéjének vasárnapján, még a jubileumi szentév kezdetén, Lukács evangéliumának éppen ezt a szakaszát hirdetjük, amelyben Jézus, mint a „felkent Messiás” jelenik meg, akit azért küldött el az Úr, hogy „hirdesse az Úr kegyelmének esztendejét”! Ő az Élő Ige, akiben az összes Írás maradéktalanul beteljesedik. És mi, a mai Szent Liturgiában Jézus kortársai vagyunk: mi is ámulattal telve, megnyitjuk szívünket és elménket, hogy meghallgassuk Őt, mert „Ő maga beszél, amikor az egyházban a Szentírást olvassák” – idézett a pápa a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium k. konstitúciójából (7). Az ámulat szóra utalva kifejtette, hogy amikor meghallgatjuk az evangélium szavait, nem elég, hogy megértsük azokat, hanem jussanak el szívünkig, és ébresszenek ámulatot. Isten Igéje mindig ámulatba ejt, mindig megújít minket, behatol a szívünkbe, és mindig megújít bennünket.
Öt cselekedet, amely a Messiás egyedülálló és egyetemes küldetését jellemzi
Ebben az örömteli hitben arra kapunk meghívást, hogy befogadjuk ezt az ősi próféciát, úgy, ahogy Krisztus Szívéből kiáradt, elidőzve azon az öt cselekedeten, amely a Messiás egyedülálló és egyetemes küldetését jellemzi – hangsúlyozta Ferenc pápa, hozzátéve, hogy egyedülálló, mert egyedül csak Jézus tudja beteljesíteni; egyetemes, mert mindenkit be akar vonni küldetésébe
Örömhír: Isten országa közel van!
Mindenekelőtt azért küldték el, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek”. Íme az „evangélium”, az örömhír, amelyet Jézus hirdet: Isten országa közel van! Amikor Isten uralkodik, az ember üdvözül. Az Úr eljön, hogy meglátogassa népét, gondoskodva az alázatosokról és a szegényekről. Ez az evangélium az együttérzés igéje, amely szeretetre, felebarátunk adósságainak elengedésére és nagylelkű társadalmi elkötelezettségre hív bennünket. Isten stílusa közelség, irgalom és irgalmasság. Ő ilyen: irgalmas, közeli, együttérző – hangsúlyozta a Szentatya.
A gonosz napjai meg vannak számlálva
Krisztus második cselekedete az, hogy „szabadulást hirdessen a foglyoknak”. A gonosz napjai meg vannak számlálva, mert a jövő Istené. A Lélek ereje által Jézus megvált bennünket minden bűnünktől, felszabadítja szívünket minden belső lánctól, elhozva a világba az Atya bocsánatát. Ez az evangélium az irgalmasság szava, amely arra hív bennünket, hogy a béke, a szolidaritás és a kiengesztelődés szenvedélyes tanúi legyünk.
Az evangélium a világosság szava
A harmadik cselekedet, amellyel Jézus beteljesíti a próféciát, az, hogy „megvilágosodást adjon a vakoknak”. A Messiás megnyitja számunkra a szív szemét, amelyet gyakran elkápráztat a hatalom és a hiúság csábítása. Ezek a lélek betegségei, amelyek megakadályozzák, hogy felismerjük Isten jelenlétét, és láthatatlanná teszik a gyengéket és a szenvedőket. Ez az evangélium a világosság szava, amely igazságra, a hitünkről való tanúságtételére és következetes életre szólít bennünket – fejtette ki a Szentatya.
Az evangélium a szabadság igéje
Jézus küldetésének negyedik cselekedete, hogy „felszabadítsa az elnyomottakat”. Semmilyen rabszolgaság sem tud ellenállni a Messiás művének. A Messiás testvérekké tesz bennünket. Az üldöztetés és a halál börtöneinek kapuit szélesre tárja Isten szerető hatalma. Ez az evangélium a szabadság igéje, amely a szív megtérésére, becsületes gondolkodásra és a megpróbáltatásban való kitartásra szólít bennünket.
Reménységgel készülünk a Megváltóval való végleges találkozásra
Végül a pápa Jézus küldetésének ötödik cselekedetére mutatott rá: azért jött, hogy „hirdesse az Úr kegyelmének esztendejét”. Ez egy új idő, amely nem felemészti, hanem megújítja az életet. Egy jubileumi év, mint amilyent mi is elkezdtünk, reménységgel készülve a Megváltóval való végleges találkozásra. Ez az evangélium az öröm szava, amely befogadásra, szeretetközösségre hív bennünket, és arra, hogy zarándokként Isten országa felé haladjunk.
Nem a háborúké, az igazságtalanságoké, a fájdalomé az utolsó szó
Ezzel az öt cselekedettel Jézus már beteljesítette Izajás próféta jövendölését. Szabadulásunk megvalósításával azt hirdeti nekünk, hogy Isten közel jön szegénységünkhöz, megvált minket a gonosztól, megvilágosítja a szemünket, széttöri az elnyomás igáját, és egy olyan örömtől ujjongó korba és történelembe vezet minket, amelyben jelenvalóvá teszi magát, hogy velünk haladjon és elvezessen bennünket az örök életre. Az üdvösség, amelyet Jézus ad nekünk, még nem valósult meg teljesen; de nem a háborúké, az igazságtalanságoké, a fájdalomé, a halálé lesz az utolsó szó a föld népei és történelmünk felett, mert az evangélium élő és biztos szó, amely soha nem csal meg. Az evangélium soha nem csal meg.
Az Atya Igéje emberré lett a világ üdvözítésére
Az Isten igéjének szentelt vasárnapon adjunk hálát az Atyának, amiért hozzánk fordult Igéjével, aki emberré lett a világ üdvözítésére. Ez az az esemény, amelyről az egész Szentírás beszél, amelynek igazi szerzői az emberek és a Szentlélek – utalt a pápa a II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum k. dogmatikus konstitúciójában foglaltakra (vö. 11). Az egész Biblia megemlékezik Krisztusról és művéről, és a Lélek teszi jelenvalóvá Őt és művét életünkben és a történelemben. Amikor a Szentírást olvassuk és tanulmányozzuk, amikor imádkozunk, nem csupán információkat kapunk Istenről, hanem a Lelket fogadjuk be, aki emlékeztet bennünket mindarra, amit Jézus mondott és tett (vö. Jn 14,26). Így a hittől lángoló szívünk reménységgel várja Isten országának eljövetelét. A pápa ez alkalommal is buzdított rá, hogy szokjunk hozzá a Szentírás olvasásához. Azt ajánlotta, hogy mindenkinek legyen a zsebében az Újszövetségnek egy példája, hordja táskájában, legyen mindig nála, napközben vegye elő és olvasson belőle egy pár részt. Így napközben is mindig fennáll a kapcsolat az Úrral.
Isten szeretetből teremtette és váltotta meg a világot
Válaszoljunk lelkesedéssel Krisztus örömhírére! Mert az Úr nem úgy szólt hozzánk, mint néma hallgatókhoz, hanem mint tanúkhoz, arra szólítva minket, hogy mindig és mindenütt hirdessük az evangéliumot. Utalással a negyven világi hívőre, akiket a szertartáson lektorrá avatott, a híveik imáit kérte értük. Homíliáját Ferenc pápa a következő buzdítással zárta: „Mindannyian kötelezzük el magunkat, hogy örömhírt vigyünk a szegényeknek, hogy szabadulást hirdessünk a foglyoknak és a vakoknak a látás visszanyerését, hogy szabaddá tegyük az elnyomottakat, és hirdessük az Úr kegyelmének évét. Akkor majd átalakítjuk a világot Isten akarata szerint, aki szeretetből teremtette és megváltotta azt”.