„Asszonytól született” – Ferenc pápa homíliája Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén

Vertse Márta – Vatikán

Január elsején, a Béke 58. Világnapján a Szentatya hangsúlyozta, hogy az emberi élet méltóságának helyreállítása mindenki kötelessége és minden „asszonytól született” életében meghatározó alapja a béke civilizációja építésének. Bízzuk Szűz Máriára, Isten Anyjára az egész világot, hogy újjászülethessen, hogy végre kisarjadjon a béke a föld minden népe számára – hangzott Ferenc pápa buzdítása.

Mária az a kapu, amelyen keresztül Krisztus belépett világunkba

Egy új év kezdetén, amelyet az Úr ad az életünknek, szívünk tekintetét emeljük Máriára, ő ugyanis, mint édesanya, visszavezet bennünket a Fiával való kapcsolatunkhoz, beszél nekünk Jézusról, elvisz minket Jézushoz, Karácsony misztériumához – kezdte homíliáját Ferenc pápa, majd utalással a jubileumi szent évre és felidézve Szent Ambrus szavait így folytatta: „Isten Mária méhében lett közülünk valóvá, és mi, akik megnyitottuk a Szent Kaput, hogy megkezdjük a jubileumot, ma arra emlékezünk, hogy „Mária az a kapu, amelyen keresztül Krisztus belépett ebbe a világba”. A szentleckére utalva idézett Szent Pálnak a galatákhoz írt leveléből, amelyben az Apostol ezt a misztériumot a következő szavakkal foglalja össze: „Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született” (Gal 4,4). Ezek a szavak ma is visszhangoznak szívünkben és emlékeztetnek rá, hogy Jézus, a mi Üdvözítőnk, megtestesült és a test törékenységében nyilatkozik meg – fejtette ki szentbeszédében a pápa, majd az „Asszonytól született” kifejezéshez fűzte gondolatait.

Jézus az Atyától származik, de Szűz Mária méhében öltött testet

Asszonytól született - ez a kifejezés visszavezet bennünket Karácsony ünnepéhez: az Ige testté lett. Pál apostol pontosítja, hogy Isten valóban egy emberi méhen keresztül lett emberré, asszonytól született. A pápa kifejtette, hogy ma sok embert, keresztényt is elragadhat egy kísértés, hogy kitaláljanak egy „elvont” Istent, amely egy homályos vallási eszméhez, egyfajta múlandó jó érzéshez kapcsolódik. Azonban Jézus, a mi Üdvözítőnk konkrét, emberi, egy asszonytól született, van arca és neve, van teste és vére; és arra hív minket, hogy kapcsolatot teremtsünk vele. Jézus az Atyától származik, de Szűz Mária méhében öltött testet; az egek magasságából jött el, de a föld mélyén lakik; Isten Fia, de emberfiává lett. Ő, a mindenható Isten képmása, törékenységben jött el, és bár bűn nélkül volt, Isten értünk „bűnné tette azt, aki bűnt nem ismert” (2Kor 5,21). Asszonytól született, és egy lett közülünk: éppen ezért tud minket üdvözíteni – mutatott rá a Szentatya.

Jézus egy Gyermek törékenységében nyilatkozik meg

Asszonytól született. Ez a kifejezés Krisztus emberségéről is beszél nekünk, hogy elmondja, hogy Ő a test gyarlóságában nyilatkozik meg. Egy asszony méhében jött el, úgy született, mint minden teremtmény és egy Gyermek törékenységében mutatja meg magát. Ezért van az, hogy a pásztorok, amikor odasietnek, hogy saját szemükkel lássák, amit az angyal bejelentett nekik, nem találnak rendkívüli jeleket vagy lenyűgöző megnyilvánulásokat, hanem „megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisdedet” (Lk 2,16). Egy gyámoltalan, törékeny csecsemőt találnak, akinek szüksége van az édesanyja gondoskodására, szüksége van pólyára és tejre, simogatásra és szeretetre. A pápa itt a XVIII. századi francia domonkost, Montforti Grignon Szent Lajost (1673-1716), a rózsafüzér apostolát idézte, aki azt írta Szűz Mária igazi tiszteletéről szóló értekezésében, hogy az isteni Bölcsesség „bár megtehette volna, nem akarta magát közvetlenül az embereknek adni, hanem inkább a Boldogságos Szűz által adta magát. Nem is akart tökéletes, másoktól független ember életkorában a világra jönni, hanem szegény kisgyermekként, aki anyja gondoskodására és ellátására szorul” (Értekezés Szűz Mária igazi tiszteletéről, 139). Jézus egész életében láthatjuk Istennek erre a kicsinységre és rejtettségre vonatkozó választását; Jézus soha nem enged az isteni hatalom csábításának, hogy nagy jeleket hajtson végre és másokra kényszerítse magát, ahogy az ördög javasolta, hanem Isten szeretetét saját emberségének szépségében tárja fel, közöttünk lakva, osztozva a fáradozásokból és álmokból álló hétköznapi életünkben, együttérzést tanúsítva a testi és lelki szenvedések iránt, megnyitva a vakok szemét és bátorítva az eltévelyedett szívűeket. Együttérzés, mert Isten három tulajdonsága: irgalmasság, közelség és együttérzés. Jézus törékeny emberségén keresztül mutatja meg nekünk Istent, aki gondozza a törékenyeket.

Jézus a világ Üdvözítője, de minden emberi arcban keresnünk kell Őt

Nagyon szép arra gondolni, hogy Mária, a názáreti leány mindig visszavezet bennünket Fia, Jézus misztériumához. Emlékeztet bennünket arra, hogy Jézus testben jön el, és ezért az a kiváltságos hely, ahol találkozhatunk vele, elsősorban a saját életünk, saját törékeny emberségünk, és azoké, akik nap mint nap elmennek mellettünk – mondta Ferenc pápa, majd a következő tanításokat erősítette meg Máriához, Isten Anyjához fohászkodva: Krisztus az Atyától származik, de egy asszony méhéből született, Ő az idő Ura, de szerető jelenlétével itt van a mi korunkban, még ebben az új évben is, Ő a világ Üdvözítője, de minden emberi arcban találkozhatunk vele, és keresnünk kell őt. Isten Fia kicsivé tette magát, hogy egy édesanya karjaiba vegye, és ma is eljön mindazokban, akiknek ugyanilyen gondoskodásra van szükségük: minden nővérben és fivérben, akikkel találkozunk, és akiknek szükségük van a figyelemre, a meghallgatásra, a gyengédségre – szögezte le a Szentatya.

Máriát követve találjuk meg Isten nagyságát az élet kicsinységében

Bízzuk tehát ezt a most kezdődő új esztendőt Máriára, Isten Anyjára, hogy hozzá hasonlóan mi is meg tudjuk találni Isten nagyságát az élet kicsinységében; hogy megtanuljunk gondoskodni minden teremtményről, aki asszonytól született, mindenekelőtt az élet drága ajándékának őrzésével, mint ahogyan Mária teszi ezt: őrizzük meg az életet az anyaméhben, őrizzük meg a gyermekek, a szenvedők, a szegények, az idősek, a magányosok, a haldoklók életét. Ezen a napon, a Béke Világnapján ezt a Mária anyai szívéből áradó meghívást, mindannyiunknak el kell fogadnunk – hangsúlyozta a Szentatya, utalva az élet ápolására, a sérült élet gondozására szóló meghívásra. Megállapította, hogy a méltóság helyreállítása minden „asszonytól született” életében a béke civilizációja építésének meghatározó alapja. Ferenc pápa idézett a Béke 58. világnapjára írt üzenetéből és megismételte kérését: „Komoly munkával mozdítsák elő az emberi élet méltósága iránti tiszteletet, a fogantatástól a természetes halálig, hogy minden ember szerethesse saját életét, és reménnyel tekintsen a jövőbe” (Üzenet a béke LVIII. világnapjára, 2025. január 1.).

Bízzuk Szűz Máriára ezt a jubileumi szent évet

Mária, Isten Anyja és a mi Anyánk, éppen ott vár bennünket a jászolban. A pásztorokhoz hasonlóan nekünk is megmutatja Istent, aki mindig meglep, aki nem az egek ragyogásában, hanem egy jászol kicsinységében jön el.  Bízzuk rá ezt az új jubileumi évet, bízzuk rá kérdéseinket, aggodalmainkat, szenvedéseinket, örömeinket és mindazt, amit szívünkben hordozunk. Bízzuk Szűz Máriára az egész világot, hogy újjászülethessen, hogy végre kisarjadjon a béke a föld minden népe számára. Végül a pápa felidézte az efezusi zsinat történetét, amikor Isten szent népe a templomban háromszor is kiáltotta: „Isten Szent Anyja!”