A pápa üzenete a trivenetói egyetem évnyitójára: a hagyományra és az idők jeleire neveljenek
Giovanni Zavatta / Gedő Ágnes - Vatikán
Legyen egyre inkább olyan képzési hely, amely nemcsak a teológia tanulmányozásával és elmélyítésével nevel, hanem minden egyes ember keresztény tanúságtételén keresztül is. Ezt kívánja Ferenc pápa üzenetében, amelyet don Maurizio Girolami rektornak küldött, a Trivenetói Teológiai Kar alapításának 20. évfordulójára. A Szentatya arra buzdítja az egyetem oktatóit, hogy bátran vállalják fel az új kihívásokat azért, hogy hatékonyan elvigyék az evangélium igazságát a mai emberekhez. A pápa köszönetet mond az eddig végzett fontos nevelői küldetésükért, melyet különösen a velencei térség ifjú nemzedéke érdekében végeztek mindezidáig. Továbbra is működjenek együtt az egyház missziójában, hogy eljuttassák Krisztus üzenetét a világba, híven az eredeti hagyományhoz, ugyanakkor nyitottan arra, hogy felismerjék az idők jeleit. Az oktatókhoz fordulva a pápa annak a kívánságának ad hangot, hogy segítsék a fiatalok önmegvalósítását az igazság, a jóság és a szépség alapján, melynek forrása Isten.
A velencei pátriárka megnyitó beszéde
A Trivenetói Teológiai Fakultás 2024-2025-ös tanévének ünnepélyes megnyitóját február 18-án tartották Padovában. Az esemény egyben az egyetem fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő programsorozat nyitánya is volt. 2005-ben a trivenetói püspökök kezdeményezésére jött létre az intézmény azért, hogy egyetemi szintű teológiai képzést biztosítson az Északkelet-olaszországi régióban. Francesco Moraglia érsek, velencei pátriárka, a fakultás nagykancellárja tartotta a nyitóelőadást: „Milyen legyen az európai kultúra? Reményre adó okok az elveszettség idején: értelmezni a jelent, megtervezni a jövőt” – címmel. A cseh politikus, dramaturg és költő, Václav Havel 1984-es beszédét vette alapul a főpásztor, aki rámutatott a kortárs kultúra elidegenedésének okaira. A modern ember elszakadt a természetes világtól, a technológiai-tudományos értelem által létrehozott racionalizáló értelmezés nyert teret, amely semlegesítette az élő emberi tapasztalat értékét, helyette az elvont protokollok meddőségét állította. A totalitárius rezsimek pedig ezt, a tapasztalati világtól való elidegenedést fejezik ki.
A mai ember magányos
Moraglia érsek megállapította: Jóllehet eltelt negyven év Havel beszéde óta, szavai ma a mesterséges intelligencia térhódításával nagyon időszerűek és a mindennapokban is észlelhetők. Mit jeleznek? Kiüresedett kapcsolatokat, elembertelenedő eljárásokat, az emberi tevékenység személytelenedését, melyek áthatják a tapasztalati világ minden szintjét a politikától a munkáig, az egyetemi oktatástól a közegészségügyig. Ennek a korszakos torzulásnak az eredetét a szubjektivitás elvében és annak növekvő abszolutizálásában kell keresnünk, mely végül a személy elvének helyébe lép. Ez a logika aláásta az emberi kapcsolatokat és elmagányosodást okozott, amelyben a világháló és a kapcsolatok összetettsége üres kommunikációt idéz elő, kapcsolataink elillannak ahelyett, hogy megsokszorozódnának és könnyebbé válna ápolásuk.
Az igazra és a jóra törekedjünk
A technológia és a mesterséges intelligencia korában tehát az oktatók és a diákok feladata, hogy empátiával tekintsenek az emberre, ahogy Krisztus kéri tőlünk, aki áthatja létezésünket és gondolatainkat. Reményre ad okot az, hogy az ember képes az igazra és a jóra törekedni, és ezen keresztül találkozni Istennel, aki fölemeli és megadja léte végső értelmét. A velencei pátriárka szavaira utalva a Trivenetói Teológiai Fakultás rektora emlékeztetett: a technológia gyújtson világosságot az értelem használatával és azzal, hogy kitágítja a transzcendens kapuit, így újjászületik bennünk a remény, szárnyakat kapunk jelenünk céljának eléréséhez, amelyben már Isten kegyelme lakozik.
